A tánc eredete Koreában a sámánista szertartásokra vezethető vissza. Erre gyakorlati bizonyítékok is vannak, például a Buchaechum nevű legyezős tánc valószínűleg egy ősi természeti szertartásból alakult ki, amely során a legyezőket nagy levelek helyettesítették. Eleinte csak rituális jelentőségük volt, de lassan kezdtek egyre nagyobb szerephez jutni a koreai kultúrában. Sokféle fajta tánc kialakult, a két főbb ágazat itt is, ugyanúgy, ahogy a zenénél a népi és az udvari műfajok voltak + itt megkülönböztetünk még rituális táncokat is. Táncakadémiákat is nyitottak, de ezek nagy részét a japán megszállás alatt sajnos bezárták és ezáltal több táncfajta is feledésbe merült. Szerencsére voltak akik vigyáztak a koreai hagyományokra, például Choi Seung-hee, aki újfajta táncokat is teremtett és a régi hagyományokat is igyekezett megőrizni.
A táncnak alapvetően fontos szerepe volt a koreai kultúrában és ma is van valamilyen jelentősége. Igaz, hogy a hagyományos nép és udvari táncokat már csak ritkán táncolják, főleg színházakban és hagyományőrző rendezvényeken, de azért a lényeg megmaradt: a koreaiak büszkék a hagyományaikra és igyekeznek megtartani őket.
(c)rainism.gp
|