Japán az első világháború után a legerősebb ázsiai hatalom lett. Megszerezte Németország volt gyarmatait a Csendes-óceánon. Kínával együtt el kellett ismerniük a „nyitott kapuk” elvét, ami fenntartotta a kapcsolatot a Távol-Kelet és az USA között.
Ekkor a japán társadalmat válságok sora gyötörte. 1918-ban a rizslázadás az ország kétharmadát érintette. Ezeket sikerült nagyjából elfojtani, de egyre népszerűbbek lettek a szocialista és kommunista eszmék.
1920-1921-ben pénzügyi, majd gazdasági válság rázta meg az országot, ami a szélsőbaloldal erődödéséhez vezetett.
Az 1923-as földrengés, majd tűzvész majdnem elpusztította Tokyot és Yokohamát. A kormány új törvényeket hozott a rend fenntartása érdekében és a szélsőbaloldalra erőteljes csapást mért.
1925-re csökkentek a feszültségek, a parlament elfogadta az új választójogi törvényt, amely minden 25. életévét betöltött japán férfinak választójogot adott.
A belső gondokat hódításokkal próbálták ellensúlyozni.
Tanaka Giichi (1927-29 volt Japán miniszterelnöke és külügyminisztere) terve szerint meg kell hódítani Mandzsúriát, Mongóliát, majd Kínát, Indiát, Dél-Kelet és Közép-Ázsiát. De ez hatalmas fegyverkezéssel járt volna, és megterhelő lett volna a japán ipar számára.
1931-ben elfoglalták Mandzsúriát (Kína északkeleti tartománya) és 1932-ben Mandzsukuo néven „önálló” állammá nyilvánították.
A megerősödő szélsőjobboldali erők megerősödtek a növekvő nacionalizmusnak és hódításvágynak köszönhetően, és 1932-ben megalakult a Japán Nemzetszocialista Párt. Szocialista voltuk megerősítéséért meggyilkoltak ismert tőkéseket, majd a pénzügyminisztert és miniszterelnököt is. Az államcsínykísérletek kudarcokkal végződtek, a kormány egyre kevésbé követte a demokratikus elveket.
1935-ben Hirohito császár kiterjesztette hatalmát, korlátozva a kormány hatalmát is.
Az 1936-os választási eredmények ismét feszültséget keltettek az országban, mivel a szocialisták kapták a legtöbb szavazatot. Erre a nemzetszocialisták és a hadsereg lázadást robbantott ki, és több politikust megöltek.
A kormány meghiúsította a puccskísérletet, de a baloldali pártokat betiltotta.
1938-39-ben feloszlatták a szakszervezeteket és helyette megalapították a Hazafias Ipari Társulatot.
1940-ben a még létező pártokat feloszlatták, és utána létrehozták az egységes politikai szervezetüket, a A trón segítésére alakult táraságot.
Japán 1933-ban kilépett a Népszövetségből, 1936-ban aláírta Németországgal az Antikomintern Paktumot (a kommunista Szovjetunió ellen). 1937-ben megtámadta Kínát, elfoglalta Sanghajt, Nankingot, Kantont… A támadássorozat 1939-ben megakadt, a japán-kínai háború 1945-ben ért véget.
<--Vissza |
AJÁNLOM AZ OLDALT![×[A]-[n]-[i]-[m]-[e]-[y]× --- AnimeYama](/portal/animey/image/logo_1355486457.png "×[A]-[n]-[i]-[m]-[e]-[y]× --- AnimeYama"){kind=logo}
