A szerzői jogról

© - biztosan láttad már ezt a jelet könyvekben vagy a filmek stáblistáján. A jelölés a copyright szót rövidíti, amely magyarra fordítva szerzői jogot jelent, vagyis az adott mű szerzői jogvédelem alatt áll.

Mi is pontosan a szerzői jog?
Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat attól, hogy mások engedély nélkül felhasználják és hasznot húzzanak belőle.

Milyen alkotások tartoznak szerzői jogi védelem alá?
Ide tartoznak természetesen az irodalmi művek, a színművek, a festmények, a szobrok, rajzok, a szoftverek, a zeneművek, sőt tulajdonképpen bármilyen alkotás, ami a művészet, az irodalom és a tudomány kategóriájába tartozik. Még a nyilvános beszédeket, a díszlet- és jelmezterveket, illetve az építészeti alkotásokat is szerzői jog illeti.

Mitől függ a szerzői jog?
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Mi NEM tartozik szerzői jogvédelem alá?

Nincsenek szerzői jog alatt a jogszabályok, a hivatalos határozatok, a közlemények. Tehát azzal, hogy a törvénykönyvből idézek, (megnyugvás…) nem szegek meg semmilyen törvényt. Nem illeti szerző jog az új matematikai módszerek, gondolatok, ötletek feltalálóját sem.

Mi a helyzet akkor, ha a mű először külföldön kerül nyilvánosságra?
Abban az esetben, ha magyar állampolgár vagy, ugyanúgy szerzői jogvédelem alatt áll.

Kit illet meg a szerzői jog?
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Mi a helyzet közös művek esetén?

Két eset állhat fent: 1. Ha a mű részei nem választhatóak külön, vagyis nem használhatók fel önállóan, akkor a jog együttesen illeti meg a szerzőtársakat. 2. Ha a mű részei különválaszthatóak, akkor mindegyik szerzőtársat külön illeti meg a szerzői jog a saját része után.

Mi a helyzet a gyűjteményes művekkel?
Ebben az esetben a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ha a mű tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. Természetesen a gyűjteményben megtalálható művek szerzői joga ugyanúgy megmarad azok szerzőjénél.

Mikortól kezdve lép életbe a szerzői jog?
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. A személyhez fűződő jogok nem örökíthetőek át, a vagyoniak azonban igen.

Melyek azok a személyhez fűződő jogok?
Idetartoznak például a következő szabályok:

4 Csak a szerző határozhat a mű nyilvánosságra hozásáról. A felhasználásra adott engedélyt – alapos okkal – meg lehet szüntetni, és meg lehet tiltani a már nyilvánosságra hozott művek további felhasználását – ebben az esetben azonban kártérítést kell fizetnie.

4 A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

4 Ugyanakkor úgy is lehet dönteni, hogy nem tünteti fel a művén a nevét, vagy álnevet használ.

Melyek a vagyoni jogok?

4 A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

4 A szerző engedélye szükséges ahhoz is, hogy a mű sajátos címét felhasználják.

4 A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

4 A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

Mit értünk egy mű felhasználásán?
Ilyen a terjesztés, a többszörözés, az előadás (pl. színdaraboknál), a sugárzás (tévéműsorok esetében) vagy a kiállítás (festményeknél).

Mi az a kiadói szerződés?

Ez a szerződés kimondja, hogy a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult a művet kiadni, és a szerzőt díjazásban részesíteni.

Mi a helyzet az illusztrációkkal?
Ahhoz, hogy egy művet képekkel illusztrálva adjanak ki, a szerző beleegyezése szükséges.

Mi történik, ha valaki megsérti a szerzői jogot?

Ez esetben a szerzőnek joga van kártérítést követelni a jogsértőtől, és bíróság elé vinni az ügyet.

Kata

Forrás: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés