03. Én hogy szeressem őt, mondd?

Zoli: Én hogy szeressem őt, mondd?
Sorsom már az, mit ő mond.
Kell, hogy lásd a változást
Ez a néhány hét, érzem, átformált,
Csak tudnám bár, hogy miért! hogy miért!

Dóri: Úgy lüktet benn a kérdés:
Túl sok tán ennyi érzés?
Férfi ő miért lenne más?!
S annyi férfi volt már énvelem
Ő mindnél többet ér, több bárkinél.

Együtt: Úgy fognám át,
Úgy sírnék már
Vágytól szomjas szám súgná nevét
Százszor is, hogy ő is érezze már

Dóri: azt mi rám talált!

Együtt: Várj, csak azt ne hidd, hogy tréfa ez!

Együtt: Miért van így, tőle kérdezd!

Zoli: Nézz csak rá!
Dóri: Ez volnék én.

Együtt: A lány ki rég oly hűvös volt,
Eltűnt, messze jár, vissza sem tér.

Solo

Együtt: Vágy, lázas remény szédít és bánt
Ó, hogy rám talált

Dóri: Lásd, ha ő szólna így rólam

Zoli: Nézne rám, s hívna lázban

Dóri: Tán elvesznék, megriadnék

Együtt: Egy szó, s fejem meghajtanám
Hisz bármit kérhet már,

Együtt: Kívánom őt!
Úgy vágyom őt!
Mindig csak őt!