Miénk az éj,

csak te vagy

és az ég bármit tégy

több vagy már bárkinél.

Egy éj és minden furcsa sejtés,

beteljesít egy érzést

én tudtam ez vár rám.

 

Hisz eljöttél s a föld míg

tart az ég csillagként fönt száll!

Miénk az éj, oly végtelen és mély

a sápadt hold kigyúlt, tűzben ég.

Miénk
(Miénk)
az éj
(az éj)

s e tündöklő matt fény

tékozló őrültként szórja szét!

A Föld egy hely volt hol csak éltem!
Egy cím s nem tudtam én sem

hogy miért van szükség rám!

De mától már

egy szebb és jobb világ