Pár nappal később elérkezett a várva várt ünnep, a karácsony. Kivételesen még Tom sem kiabált Gustavval, szóval a házban csönd volt. Bill még aludt, ezért csöndben felöltöztem, és lementem, hogy nekilássak egy karácsonyi reggeli elkészítéséhez.
Kenyeret pirítottam, narancsot facsartam, csináltam szendvicseket, és mindenféle földi jóval raktam meg az asztalt.

-Ezt mindet nekünk csináltad?-kérdezte Tom csodálkozva

-Igen, meg magamnak, persze ha hagytok belőle.-mondtam nevetve

-Bill még alszik?-kérdezte Georg

-Az előbb még...-de nem tudtam befejezni a mondatot, mert hangosan ásítva jött le a lépcsőn Bill. Nagyon jó kedve volt. Ahogy leért, megölelt.

-Öhm... Egyébként mi is itt vagyunk.-mondta Tom

-Ha nem mondod, rá sem jövök.-mondta Bill nevetve

-Hú szivem, ezt mindet te csináltad?-nézett a rogyásig telt asztalra.

-Igen. Szerintem együnk is, mielőtt kihül.-én

A szeretet ünnepe nagy hatással volt ránk, főleg rám és Billre :D
Reggeli után felhoztuk a pincéből a két napja ott szunnyadó fenyőfát, amelyen még tobozok is voltak. Elkezdtük feldíszíteni. Szaloncukor nem nagyon jutott rá, pedig eredetileg volt 5 kiló xD
Ugyanis a fiúk nem csak a fára, hanem a szájukba is bőségesen pakolták az édességet. xD

Délutánra végeztünk is. Egyszer Bill így szólt:

-Figyeljetek! Ma van a szeretet ünnepe, szerintem hívjuk meg a szüleinket, ne kelljen nekik egyedül lenniük ma este.

-Igen, szerintem ez jó ötlet.-Georg

-Bill.... Az én szüleim.... messze vannak, nem tudnak eljönni.-mondtam szomorúan

-Oh, igen... tényleg.-Bill

-Semmi baj, a lényeg, hogy te itt vagy nekem!-mondtam mosolyogva, és átöleltem.

Bill csak vigyorgyott.

-Mi az? Mit gyigyorogsz?-kérdeztem tőle

-Majd megtudod, meglepetés! Este megtudod......-mondta sejtelmesen

Alig vártam az estét, hogy megtudjam, mit tervez Bill.

Amikor végre leszállt az este, mindenki a fa körül állt. Mindenki, még Georg és Gustav szülei is, az enyémeknek viszont otthon kellett maradniuk :( Nagyon szomorú lettem.... azt hittem, hogy könnyebb lesz, ha Bill itt van, de azért hiányoztak.

Váratlanul kopogtattak.

-Kinyitom!-mondta Bill, és az ajtóhoz sietett széles vigyor kíséretében.

-Vártok valakit?-kérdeztem meglepedten

-Szivem! Meglepetésem van neked!-szólt Bill az előszobából

-Menj, mert szerintem nem nekem mondta!-Tom vigyorogva

Kimentem Billhez, ahol elképesztő látvány tárult a szemem elé. Nem csupán a szüleim, hanem a legjobb barátnőm, Xénia is várt rám. Annyira boldog voltam. Mindhármójukat megöleltem, végül Billt, és vagy 10x elmondtam egymás után, hogy köszönöm.

-Örülök, hogy örülsz! De mostmár menjünk be a szobába, már biztos mindenki ránk vár.-mondta Bill, és igaza is lett. A nappaliban már mindenki az ajándékosztást várta.

Mikor mindenki átadta egymásnak a neki szánt ajándékot, akkor Bill is adott egy kicsi dobozkát. Izgatottam kinyitottam. Nem hittem a szememnek. Gyönyörű díszdobozban ott csillogott a nyaklánc, amit a múltkor a plázában néztem, de nem engedtem, hogy megvegye nekem, mert túl drága, és szerintem amúgy sem érdemlem meg.

-Bill.... Ez gyönyörű! De igazán nem kellett volna..... köszönöm, szeretlek!-mondtam, és megcsókoltam Billt

Nagyon boldog voltam. Úgy éreztem, Bill megadta nekem életem legszebb karácsonyát. Elintézte, hogy a szüleim ittlehessenek, sőt, még a legjobb barátnőm is, azután pedig a nyaklánc.....

Éjjel, mikor már mindenki lefeküdt, akkor kaptam még egy plusz ajándékot Billtől, de azt nem írom le, mert törlik az oldalt xD, mindenkinek a fantáziájára bízom.

--------------------------------------------------------------------------------

Reggel rosszul voltam, hányingerem volt.Eszembe jutott, hogytegnap este nem védekeztünk...... Mi van, ha terhes vagyok? Xénán kívül még mindenki aludt. Elmondtam neki a dolgot.

-Nem lesz semmi baj. Menjünk el a gyógyszertárba, vegyünk tesztet. Talán nem is vagy terhes.-mondta nyugtatóan

-Oké.-én

Elmentünk, vettünk. Itthon megcsináltam a tesztet, de nem mertem megnézni az eredményt, ezért odaadtam a barátnőmnek.

-Gratulálok, anyuka lettél!-mondta Xénia

-Úristen..... De hogy mondjam el Billnek? Szerintem ő még nincs felkészülve egy gyerekre.....-én

-Nyugodj meg, ha tényleg szeret, akkor nem lesz baj. Ha meg nem örül neki, akkor elveteted. Ennyi.-mondta a barátnőm

-Köszönöm, hogy itt vagy. Annyira jó.... ha nem lennél itt, akkor nem tudom, kivel beszélhetném ezt meg.-én

-Erre vannak a baátok.-Xénia mosolyogva

-Na szép napos jó reggelt! Miről beszélgettek?-kérdezte Georg a hátunk mögül

-Ne ijezgess! Rám hozod a szívbajt!-szóltam rá

-Jól van, bocsi. Na miről dumáltok?-kérdezte kíváncsian

-Elmondom, ha megígéred, hogy nem mondod el Billnek! Ezt én akarom....-én

-Jól van, megígérem, na mi az a nagy titok?-Georg

-Terhes vagyok.-én

-Jujj...... mit is lehet ilyenkor mondani... Gratulálok!-mondta Georg, aki egy kicsit zavarban volt.

-Köszi. De meg kell ígérned, hogy Billnek nem mondod el! Ezt én szeretném....-mondtam
-Nem fogom, nyugi.-Georg