-Gustav!!!!!!! Húzzál már a metálos ébresztőddel!!!! Ha nem tudnád, akkor van, aki még aludna!-Tom dühösen

-Tom! Már délelőtt 10 óra, nem hiszem, hogy 11-ig kellene aludnod.-Gustav

-Majd én eldöntöm, hogy meddig alszok, ok???-Tom még mindig mérgesen

Bill is felébredt a lármára, de próbált úgy tenni, mintha még aludna. Nagy bánatára Gustav észrevette, és közeledni kezdett felé a discmanjével.

-Meg ne próbáld!-kiáltotta Bill

-Jól van na! De legalább mindenki felébredt...

-Nem, nem mindenki, ugyanis Georg és Zsuzsi még alszanak, ha nem látnád, de neked muszáj lármázni!-Bill

-Már nem alszom...-kezdtem mocorogni

-Na látod! Már őt is felébresztetted a hülyeségeddel!-Tom

-Neem, kedves barátom. Te verted fel a kiabálásoddal.-Gustav halál nyugodtsággal

-Az lehet, de nem ordibáltam volna, ha te nem közelíted a fülemhez azt a sz*rt!-folytatta a vitát Tom

-Szerintem inkább hagyjuk abba a vitát, és helyette reggelizzünk meg, meg öltözzünk fel!-javasolta Bill

-Igen, Billnek igaza van.-helyeseltem

-Jól van, mindjárt.....-morogta Tom

Mikor már Georg és felébredt, akkor megreggeliztünk meg felöltöztünk, ahogy Bill "parancsolta" xD

-És mit csinálunk ma?-kérdeztem kaja után

Mára pihenőt kaptunk, így arra gondoltam, mogy elmehetnénk valahova.-Bill

-Ez jó ötlet.-Georg

-És hova menjünk?-Tom

-Talán szétnézhetnénk a városban, és talán vásárolhatnánk.-célozgatott Bill

-Jajj tesó! Mindig csak a vásárlás?-Tom a száját húzogatta

-Szerintem jó ötlet. Nemsokára úgyis karácsony, úgyhogy a város biztos szép ilyenkor, vásárolni meg úgyis kell.én

-Hát ha ennyire akarod. De akkor mi nem megyün kveletek, inkább a mozit választjuk, igaz, fiúk?-Tom

-Igen.-helyeselt Tom és Gustav

-Na mindegy, akkor megyünk ketten.-Bill

Rendben.-én

Egy óra múlva el is indultunk a városba.

-Hova menjünk először?-kérdezte Bill, mikor már úton voltunk.

-Nekem mindegy.-én

-Olyan hely sajnos nincs erre felé, de talán a pláza....-mondta Bill elgondolkodva

-Min gondolkodsz?-kérdeztem

-Áh, semmi, sak amit tegnap álmodtam...-Bill

-Mit álmodtál?-kérdeztem kíváncsian

-Kettőt is... Az első az, hogy ketten voltunk egy erdőben. Nagyon féltünk, de tudtuk, hogy egymás mellett nem lehet bajunk.-Bill

-Neee, ugye nem?-mondtam ijedten

-De igen, miért? Valami baj van?-Bill ijedten

-Nem, csak... én is pont ezt álmodtam.....-én

-Komolyan? Ez nem lehet... -mondta Bill hitetlenkedve

-Neked soha nem hazudnék.-mondtam

-De ez akkor is furcsa, mert ilyen csak Tommal szokott előfordulni.... mármint, hogy ugyan azt álmodjuk.-Bill

-Igen,tudom.... tényleg furcsa.... Na és mi volt a másik álmod?-kérdeztem

-Hogy csókolóztunk, mikor tegnap kihoztalak a kórházból.-Bill

-Komolyan? Na ilyet nem álmodtam....-én

-De az tényleg álom volt? Vagy valóság?.... mert tegnap nem voltam túl jó állapotban.-Bill

-Istenem, elfelejtette.. Talán nem is szeret... Én most meghalok....-gondoltam magamban

De mivel Bill látta, mennyire megijedtem és elszomorodtam, ezért így szólt:

-Nyugodj meg, tudom, hogy az nem álom volt.-Bill mosolyogva

-Ne ijezgess te! Már teljesen megijedtem, hogy csak egy szimpla álomnak gondolod....-én

De akkor mi most........-kérdeztem

-Csak ha szeretnéd!-Bill

-Oh, Bill. Nem is tudod, mióta várok erre....-gondoltam magamban, de csak ennyi jött ki:

-Igen, akarom!

Bill csak mosolygott.

The dreams come true......-gondoltam, és közben nagyon de nagyon boldog voltam

Végre megérkeztünk a plázához, amely nagyon nagy épület volt. A bejáratnál egy mikulásnak öltözött férfi szaloncukrot osztott a vásárlóknak. A hall közepén pedig egy hatalmas karácsonyfa állt, jelezve, hogy közeledik a szeretet ünnepe.

Először a ruha osztályra mentünk, ahol vettem magamnak egy fekete topot, aminek az elejére egy angyal volt kirakva flitterekből és egy ezüst színű estélyi ruhát karácsony estére.

Bill pedig vett egy fekete pólót amire az van írva, hogy: "Régen egoista voltam. Mostmár tökéletes vagyok!" (by: Fanni) (Van ám önbizalma..... xD, és egy farmert.

Ezután az ékszerek irányába vettük utunkat, ahol rengeteg nyönyörű nyaklánc, karkötő és gyűrű volt.

Ahogy az ékszereket nézegettük, Bill így szólt:

-Melyik tetszik legjobban?

-Nem is tudom.... mind annyira gyönyörű... De talán ez...-mutattam egy nyakláncra, amely igen szép volt. Lánca ezüstből volt, medáljában pedig ékkövek csillogtak.

-Ezt szeretnéd?-Bill

-Bill, ezt nem veheted meg nekem, ahhoz túl drága...-mondtam

-Akit szeretek, arra költök. És különben is nagyon szép!-Bill

-Köszönöm, de nem Bill! Nem fogadhatom el, sajnálom...-én

-Nos jó, ha biztos vagy benne.-Bill

Mikor mindent megnéztünk és jól kivásároltuk magunkat akkor bementünk egy étterembe.

Bill lesegítette rólam a kabátot és leültünk egy asztalhoz, amelyen dekorációként egy csokor virág volt.

Hamarosan jött egy pincér, aki felvette a rendelést.

-Szerinted a többiek is ilyen jól érzik magukat?-kérdeztem

-Nem tudom, de most nem is érdekel..... Most csak mi ketten vagyunk!-bújt közelebb hozzám Bill

-Igen..... csak mi ketten.-öleltem meg

.....................................................................................................................................

Mikor hazaértünk a többiek már otthon voltak és nézték a Playboy villa lányait. Észre sem vették, hogy hazaértünk.

-Gyere, ne zavarjuk őket!-súgta Bill és felvezetett az emeletre

Halkan becsukta magunk után az ajtót, én pedig leültem az ágyra.

-Szeretlek.-mondta Bill

-Én is szeretlek-válaszoltam

Ekkor Bill átölelt és megcsókolt. Éreztem, hogy ma valami történni fog...... Itt van két szerelmes ember, akikben forr az érzelem...... Érezni akartam őt, mélyen bennem.

-Kívánlak-súgta Bill, és az ágyra fektetett.

Szenvedélyesen csókolt és közben levette rólam a felsőmet, majd a melltartómat. Ezután én következtem. Forró csókok között levettem róla a pólóját és végigpuszilgattam a hasát.

Ő lehúzta rólam a nadrágot azután pedig a bugyimat. Én is így tettem. Már teljesen meztelenek voltunk. És akkor még egyszer utoljára a szemembe nézett, mosolygott, és belémjött..... először lassan mozgatta a csípőjét, majd egyre gyorsabban és mélyebben hatolt be.... éreztem, hogy már nem sok kell hozzá, hogy eljussak a csúcsra és láttam rajta, hogy ő sincs ezzel másképp...... halk nyögések törtek elő belőlünk, majd jött a várva várt érzés: az orgazmus. Még néhányat lökött és fáradtan dőlt le mellém.Megcsókoltam, és a fülébe súgtam egy szót:-szeretlek.

Ő csak mosolygott, majd átölelt. Együtt pedig mély álomba merültünk.