- Nem akar. - Néz felváltva szüleire Christian Samanthával a háta mögött.
A két felnőtt szava egy percre elakad. Miss Klein megtörli a szemeit. - Édesem, mióta vagy itt?
- Az első szótól kezdve mindent hallottam, de bárcsak ne kellett volna! Undorító, ahogy civakodtok rajtam, s közben igazából senkit nem érdekel, én mit gondolok, vagy érzek. Még csak el se mondtátok az igazat. Ennyi időn keresztül a szemembe hazudtatok. Hányingerem van tőletek!
Mr. Preston megpróbálna beszélni vele, de a srác elmegy. Az anyja megkéri Samanthát, hogy beszéljen vele. A lány utána megy, de szinte csak kocogva tudja tartani vele a lépést. - Chris!...Sajnálom! Nem tudom, mit érzel...- Alig bír menni. -de...Nem állnál le?-A srác csak megy tovább. - Ha nem, hát nem. Figyelj, nem kéne ezt ilyen tragikusan venned!
- Sunny, egyedül hagynál?
- Igen,de...
- Nem érted? Szeretnék egyedül maradni!- Mérgesen áll meg, de a lányt látva rájön, hogy nem kellett volna kiabálnia. - Ne haragudj, de most tényleg szeretnék egyedül maradni!
A lány szó nélkül otthagyja. A srác egész este egy pad tetején gubbaszt. A banda tagjai kiözönlenek, s látva a vezérüket, felé tartanak. Mindenki kibékül vele, hisz körbe ment a hír, hogy otthagyta a munkahelyét miattuk. S a nagy dicséretek között csak Vilma veszi észre, hogy valami nem stimmel. Karon fogja a fiút, s távolabb húzza a többiektől. - Na mi van, szivi? Öntsd ki a lelked Vilmának! Látom, hogy valami bajod van.
- Előtted semmi nem titok?
A lány kipukkasztja a rágóját, és a srác arcát tanulmányozza. - Szivi, nem ismersz még? Olyan vagy nekem, mint a bátyám. Vagyis, a bátyjára nem mászik rá az ember, na mindegy. - Christian elmosolyodik. - Na, ez az szépfiú! Így már nem vagy olyan mélabús.
Megérkezik Derek. - Sziasztok!
- Pont jókor jössz. A haverod kivan.
A két srác kezet fog. Derek leül Christiánnal szembe. - Tudok segíteni?
- Nem.
- Azért elmondhatnád, mi történt!
- Pénzre van szükségem!
Vilma szemei kidüllednek. - Mi van? Pénzre, neked? Eddig te adtál mindenkinek kölcsönt.
Derek nem is foglalkozik a lánnyal. - Bajba kerültél?
- Derek, hogy került volna már bajba?- Vilma még a saját szavain is elképed. Egyáltalán hogy juthat ilyen Derek eszébe. Még a kérdés is felháborító. A csendben ülő fiúra néz. -Ugye nem kerültél bajba?
Christian újra elmosolyodik. Rájön, milyen jól is tette, hogy otthagyta a munkahelyét. Ezekkel a nagyszerű barátokkal egy állás sem versenyezhet. A barátságuk többet ér minden pénznél. - Nem, nem kerültem. - Mindent elmesél.
Mr. Preston szomorúan ér haza. A felesége vacsorázna vele, de a férfi kimegy a kertbe, mondván, nem éhes. A nő utána megy, s addig faggatja a férjét, amíg ő mindent el nem mond. Mrs. Preston egy cseppet sem lepődik meg. Tudta, hogy a férfinek volt egy nagy szerelme ő előtte, s gondolta, hogy valami magánéleti dolog miatt viselkedik mostanság olyan furcsán. Arra konkrétan nem gondolt, hogy van egy fia egy másik nőtől, de ez van. Abban biztos, hogy a férje szereti őt, s nem fogja elhagyni egy másik miatt, s ezt a férfi meg is erősíti, de a gyerekének szeretne mindent megadni, s emiatt nem is haragudhat rá.
Kelly nem tudja mire vélni szülei romantikáját. Épp indulna kifelé a kocsihoz, s szembe találkozik Christiánnal, akinek a keze a csengőn nyugszik. - Szia!
- Szia! - Kelly a fiút bámulja.
- Bemehetek?
- Öh,...persze. - Félreáll az ajtóból. Rájön, mennyire nevetségesen viselkedik, de nem tud ellene tenni.
Mind a ketten kényelmetlenül érzik magukat. Christiánnak csak ekkor esik le, miért akarta az anyja annyira megakadályozni, hogy találkozzon Kellyvel, s valami is legyen köztük. És eszébe jut a tegnapi csók, na meg, hogy a lány a féltestvére. Egyszerre kezdenének el beszélni, de végül a srác elmondja, amit szeretne. Hogy mekkora butaság volt a tegnapi csók, persze a fő okot kihagyja, inkább csak Miguelt és Samanthát emlegeti, hogy ő szereti a Sanchez lányt, és jól tudja, hogy Kelly meg Miguelt. - Ugye te is ezt akartad mondani?!
Kelly nem tudja, mit tegyen. Ő máshogy érez. - Ige...Nem. - Christian bólintana, aztán mást hall, mint várt. - Én nem ezt érzem.
- De igen Kelly, pontosan ezt érzed. Soha többé nem fordulhat elő hasonló. Még véletlen sem. Ha máshogy nem megy, soha többé nem találkozunk. Még úgy se, hogy Miguelék ott vannak.
- Engem okolsz az egészért?
- Nem, dehogyis! Megtörtént, mind a ketten hibásak vagyunk, de elfelejtjük, rendben?
Elkezdenek veszekedni, mire Kelly szülei bemennek. - Mi folyik itt?
Christian a férfihoz megy, és a kezébe ad egy köteg pénzt. - Ez az összes. A fizetés, a jutalékok és a kocsira, amit befizetett. - Elindul kifelé.
- Christian, ez hülyeség!
Mrs. Preston elindul, hogy magukra hagyja őket, s a lányát is hívná, de ő nem akar menni. - Hagyjál! - Húzódik el anyjától.
Mr. Preston egyszerre mérges és fél, hogy elveszíti a fiát. - Elszúrod az életed!
- És magának mi köze van hozzá?-Kelly mellett áll meg.
- Igen, neked mi közöd hozzá? - Furcsállja az egészet Kelly.
A férfi csak a fiára figyel most. - Te is tudod.
- Elmondjam, mit tudok? Hogy maga egy gazdag, önző ember, aki azt hiszi, pénzen mindent megvehet.
Kelly pofon vágja a fiút, mire az indulattól elvakultan Christian visszaadja azt, amit rögtön meg is bánna, ha a lány nem lendítené újra a kezét, de a srác megfogja.
- Akármit is gondolsz, a fiam vagy!
Christian elengedi a lány kezét. Látja, milyen rosszul van a hírtől. Teljesen lesápad. - Hogy?- Alig hallatszik a kérdés, senki nem figyel rá.
- Nem vagyok a fia és soha nem is leszek az.
Kelly hisztérikusabb és erősebb hangerőre vált. - Hogy? Christian a fiad?
-I gen, Kelly.
A lány felváltva nézi őket. Hátrál, s felrohan a szobájába. Az anyja utána megy. Christian kettesben marad az apjával. - Nem kellett volna megtudnia.
- Épp elég ideig voltál titokban még előttem is, ha...
- Ne magyarázkodjon, nem vagyok kíváncsi rá! Ahogy magára sem. Most pedig jobb, ha megyek.
- Miért nem beszéljük meg?- De már hiába kiabál a fia után.
Samantha szomorúan ül le vacsorázni, pedig a szülei nagyon örülnek, hogy hazament a lányuk. De Mrs. Sanchez, ahogy figyeli a lányát, aki a villájával csak a tányér egyik oldaláról a másikra piszkálja az ételt, nem bírja tovább. - Kicsim, mi a baj?
- Semmi.
- Semmi, semmi! Az anyád vagyok, s látom, hogy bánt valami. Ennyire hiányzik ez a fiú?-A lány nem válaszol. - Akkor menj el hozzá! Én nagyon örülök, hogy hazajöttél, de nem bírom nézni, ahogy szenvedsz.
- Jól vagyok, anya! Csak nem vagyok éhes.
- Samantha.
- Hiányzik Chris, de úgyse mehetek hozzá, s szerintem nincs is otthon.
- Összevesztetek?
- Nem egészen.
- Nem egészen? Ezt nem értem. Most összevesztetek, vagy nem?
- Megtudta, hogy Kelly apja az ő apja is. - Miguel kiejti kezéből a villát, és a két felnőtt is abbahagyja az evést. - És ettől teljesen kiborult.
A csendet Miss Klein megjelenése szakítja meg. Abban a reményben jött, hogy Samantha talán tudja, hol van a fia. Mrs. Sanchez leülteti az aggódó nőt, főz neki teát, addig a férje és a két gyerek kimegy az utcára körbenézni, hátha a szokásos helyen megtalálják.
Kelly a szobájában dühöng, néha úgy érzi, teljes joggal hisztizik, néha úgy, hogy semmi oka nincs a kiborulásra, s végül az utóbbi győz. Átöltözik az egyik farmerjába, összefogja a haját, s kioson a házból, hogy megkeresse Christiánt. Olyan bután viselkedett vele, pedig a srác semmiről nem tehet.
A kocsiban jó hangosan hallgatja a zenét. Eddig még egyszer sem félt errefelé autókázva, de most fél, nagyon is. Ahogy odaér az ismerős házak elé, nem száll ki a járműből, hanem lassan hajtva figyeli, hátha látja valahol a fiú kocsiját. Aztán meg is találja, de a srác sajnos nincs ott, s a lakásuk ablakából sem világít fény, tehát otthon sincs. Leparkol, s elindul megkeresni. Ahogy egyre messzebb ér a srácék lakásától, egyre rosszabb környéken jár, s egyre rosszabb fazonokkal találkozik. Végre lát egy normálisnak tűnő lányt. Összeszedi minden bátorságát, s igyekszik nem észrevenni, hogy két pasi próbálja becserkészni a csajt, odamegy. - Bocs, ne haragudjatok!
Mind a hárman felé fordulnak felhúzott szemöldökkel.
- Hozzánk szólsz?- Indul felé a lány.
- Nem ismeritek Christian Kleint? Szőke, magas...
- Az attól függ. - Támaszkodik haverjára az egyik srác.
- Mitől.
- Hogy ki keresi, és hogy mit adsz cserébe?!
Kelly elindul, hogy otthagyja őket, de a fiúkkal lévő lány odaveti a haverjainak, hogy "bunkók" és utána megy. - Hé, Barbie várj már!
Kelly megáll, és elereszti a füle mellett, hogy Barbie-babának tartják. - Fontos lenne, hogy megtaláljam.
- Gondolom. Ha egy ilyen csaj idemerészkedik éjjel egy srác után, az biztos, hogy fontos. - A lányt bámulja. - Felcsinált?
Kelly fel van háborodva. - Neem!
- Az jó. Ugyanis barátnője van. Jó kislány, akárcsak te.
Kelly nem akarja húzni azzal az időt, hogy elmeséli, ismeri a lányt, sőt a legjobb barátnője, vagy volt. - Ez remek! És meg tudod mondani, hol van?
- Azt nem, de hogy merre lehet, azt igen. - Pár lépést sétál Kellyvel, és közben eligazítja három helyre, ahol a srác leggyakrabban fordul meg.
Miguelék összetalálkoznak Vilmával és Derekkel. Mr. Sanchezt látva a banda nem örül nagyon. Vilma és a fekete srác otthagyja a többieket, hogy Christiánról beszélgessenek. Amióta a srác elment Mr. Prestonékhoz, ők se látták. Elmondják, hogy adtak neki pénzt, hogy kifizesse az apját, és dühösen elment.
Különválnak, hogy megkeressék a srácot. Samantha az apjával tart, a három fiatal a szokásos helyeket keresi fel.
Kelly még mindig egyedül bolyong, mikor az egyik térnél meglát egy szőke srácot háttal ülni egy ping-pong asztal tetején. Örömmel indulna felé, de ekkor két srác az útját állja. Az egyik lassan közeledik felé. Nem más, mint akitől annak idején Christian megmentett Samanthát. - Hoppá, hoppá! Hova ilyen sietve, szépségem?
Kelly hátrál, de a másik fiú mögötte terem, s elkapja. - Ne ficánkolj, kicsim! Nem fog fájni.
Kelly megharapja a srác kezét, s elkezd Christian felé futni, miközben a nevét kiáltozza, de elkapják.
Szerencsére addigra már a szőke srác a hang irányába fut, és mivel az egyik srác fegyvert ránt és a levegőbe lő, Samantháék azt hallva szintén a hang irányába rohannak.
Addigra már erősen fogják a síró lányt, mire Christian odaér. - Na mi van, kisöcsi? Most mit teszel?
Christian lehajtja a fejét, majd egy hirtelen mozdulattal,- mikor senki nem számít rá-kirúgja a srác kezéből a pisztolyt, és most ő szegezi rájuk, de addigra már egy kés villan a lány nyakánál. Ekkor érnek oda Miguelék Christian mögé. Senki nem mer még csak hangosan szuszogni sem. Kellyt megrántják. - Na mi lesz? Tedd le!- Christian válaszul kibiztosítja a fegyvert. - Te süket vagy, vagy mi? Azt mondtam, tedd le!
Derek közelebb megy, egészen Christian mellé. - Tudjátok, fiúk, én a helyetekben elengedném a csajt!
- De nem vagy a helyünkben!
Most már Christiánnak is kezd elege lenni. - Baromi rossz napom volt, és még az is meglehet, hogy nem érdekel, ha kinyírjátok a kiscsajt, de akkor ti sem mentek el innen élve, az tuti. Bár szerintem előbb lövök, minthogy ti meg tudnátok mozdulni. Szóval most elszámolok tízig, s jó lenne, ha mire befejezem, ti már nem lennétek itt!
Christian elkezd számolni. Vészesen közeledik a vége. A két srác tipródik, de az utolsó pillanatban elrohannak. Miguel odarohan Kellyhez. Mr. Sanchez Christian mellé sétál. - Ugye ezt megkaphatom?! - Tartja kezét a fegyverért.
Christian átnyújtja. Samantha átöleli a fiút, aki lassan, de viszonozza, s ahogy a karjaiban tartja a lányt, máris jobban érzi magát. Mind elindulnak Samantháékhoz. Derek, Vilma és Mr. Sanchez együtt beszélget, s egész jól megértik egymást. Elöl Christian és Samantha sétál, mögöttük Kellyék. Miguel boldogan fogja a lány kezét, s örül, hogy kibékültek. - Kicsim, már számtalanszor elmondtam, hogy éjjel egyedül eszedbe ne jusson erre a helyre jönni.
Christian Samantha derekát fogva megvárja őket, hallva miről beszélnek. - És ezt már én is számtalanszor elmondtam. Mi lett volna, ha nem vagyok ott?
- Nem tudom. - Bűntudattal hajtja le a fejét, aztán mosolyogva felmeli. - De ott voltál. Különben is, azért van az ember bátyja, hogy kihúzza őt a bajból.
Christian mosolyogva húzza magához a lányt és egy nagy puszit ad az arcára..
Samantha és Miguel lemarad. - Úgy látom, minden gond megoldódott.
- Jaj, Sunny! Ez csak a látszat. Itt minden oké, de a bandával bajok vannak.
Kelly Christiánnal sétál. - Sajnálom!
- Mit?
- Te is tudod, Chris! Nem kellett volna úgy kiborulnom.
- Én is kiborultam.
- De neked minden okod megvolt rá.
- Nézd, az, hogy az apád...
- Aki a tiéd is.
Christian egy percig nem folytatja. - Szóval, hogy az apád és köztem mi van, nem kell, hogy befolyásolja a mi barátságunkat. Gondolom most már érted, miért mondtam akkor, hogy ne találkozzunk, ha...
Akkor már Christian tudta, hogy testvérek, s elég furcsa egy helyzet, hogy az ember a bátyjával csókolózott akkora szenvedéllyel. A lány bólint. - De nehéz lenne elfogadnod, hogy ő az apád?
- Szinte egyenlő a lehetetlennel.
- De amíg nem tudtad, hogy ő az, olyan jól megvoltatok.
- Igen, de az már a múlt. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
