3.
- Hol a húgom?- Méri végig a félmeztelen fiút Miguel.
- Engedj el!
Ám Miguel máshogy reagál. Közelebb húzza és újra a falnak csapja. - Mit csináltál vele?
- Engedj el! Utoljára kérlek szépen. - Miguel erre undorodva elveszi a kezét. - Alszik.
- Mit csináltál vele?
- Semmit. Ha akartam volna valamit, akkor is csak megerőszakolhattam volna, ugyanis teljesen kiütötte magát.
- Bocs, csak teljesen elvesztettem a fejemet. Te meg így nyitsz ajtót, félig levetkőzve.
- Miguel, a haverod vagyok. Fogd már fel végre, hogy nem kell féltened tőlem a húgodat!
Miguel és a barátnője is Christiánéknál tölti az éjjelt. Mikor Samantha reggel felébred, úgy érezi, mintha egy úthenger ment volna végig rajta. Kibotorkál a szobából. Csodálkozva látja bátyját és Kellyt a tegnapi ruhájukban aludni. A konyhába sétál, ahol Christian kávét főz. A srác odafordul. - Szia!
- Szia!- Kócos haját két kezével hátratűrve hunyorog. - Nem nagyon emlékszem, hogy mi történt tegnap, de valami rémlik, aminek nem kellene.
- Aha. - Letesz egy bögre kávét a lány elé. - Ezt idd meg!
- Szóval, én...én csak...azt szeretném tudni, hogy...szóval...történt valami köztünk az éjjel?
- Semmi komoly.
- Hú, az jó! Úgy értem...
- Tudom, hogy érted.
- De nem rajtam múlott, hogy semmi nem volt, ugye?
- Ha őszinte akarok lenni, nem.
- Oh, Istenem! Sajnálom! Hogy lehettem ekkora hülye?
- Sunny, nyugi! Életedben először ittál, és egy kicsit többet, mint kellett volna.
- Más kihasználta volna a helyzetet.
- Lehet, hogy más lánnyal én is kihasználtam volna a helyzetet.
Migeul szitkozódva megy a konyhába. - A francba! Tudjátok mennyi az idő? Fél tíz van. Anyáék megölnek minket.
- Szedjétek rendbe magatokat, menjetek el vásárolni, és állítsatok haza Kellyvel, mintha összefutottatok volna vele.
Christian terve remekül beválik. Mikor hazaérnek a fiatalok, Mrs. Sanchez nagyon örül, hogy a gyerekek reggelit hoztak nekik, s még az se tűnik fel, hogy a tegnapi ruha van rajtuk. A nő megkéri Kellyt, hogy reggelizzen velük. A srác szülei ellentétben a lány szüleivel, örülnek a kapcsolatuknak.
Kelly a reggeli kipakolása közben kissé félrevonul és felhívja az apját. Azt hazudja, hogy reggel ment el otthonról és az egyik barátnőjénél tanulnak.
A reggeli különösen jó hangulatban telik. A lányok elújságolják, hogy nagyon jól fejezik be az iskolát, mind a kettő kitűnő lesz. A reggeli után Mrs. Sanchez bemegy a kórházba és egész éjjel ott lesz, mert ügyeletes nővér. Miután Kelly elmegy, Mr. Sanchez programot szervez a gyerekeivel. Elmennek hármasban moziba. Előző nap kapott fizetést a munkája után, ezért jutalompihenés jár, hisz nem sokszor futja ilyesmire. Samantha régen érezte már ennyire jól magát. Csak azt sajnálja, hogy édesanyja nem tudott velük menni.
Este Christian az édesanyjával beszélget a konyhában, miközben a nő épp süteményt süt. Christian arról faggatja az anyját, hogy sikerült-e elfogadtatnia anyjának a bevásárlóközpont terveit.
Miss Klein igazi mintaanya, mos, főz, vasal és még építészként is dolgozik. Nagyon fiatalon beleszeretett egy gazdag fiúba, de a srác szülei nem engedélyeztek a kapcsolatot, pedig titokban már el is jegyezték egymást a fiatalok. A szülőknek mégis sikerült elválasztani a szegény családból származó lánytól a fiúkat, s egy vele összeillő, gazdag lányt kellett elvennie. Ám ekkor már Christian útban volt. A nő úgy döntött, nem veteti el, s ha kell, egyedül is felneveli. Szerencsére a szülei mellette álltak. Christian születése után nem sokkal a nő szülei meghaltak, és a fiatal anya egyedül maradt New York forgatagában egy két éves kisfiúval. A gyereknevelés mellett szerezte meg a diplomát, de sehol nem kapott munkát, hisz egy cég nem alkalmaz olyan munkaerőt, akinek, ha beteg a gyereke, vagy szülői értekezlet van, otthon kell maradnia.
El kellett adnia a szülei házát, hogy legyen miből élniük. A Bronx-negyedbe költöztek. Aztán egy fél évvel ezelőtt csodatörtént. Egy jól menő cégnél állást kapott, s ha minden rendben alakul egy pár hónapon belül New Jerseybe tudnak költözni egy családi házba.
Épp a leendő házukról beszélgetnek, amit az anyja az utazás előtt nézett meg és foglalt le, de aztán hirtelen Samantha kerül szóba. - És ki az a kislány, aki a tegnap éjjelt elég...hogy is mondjam, alkoholos befolyásoltság közepette nálunk töltötte?
- Sunny. Miguel Sanchez húga.
- Rég láttam azt a fiút.
- Ha reggel korábban felkelsz, találkozhattál volna vele. Itt aludt a barátnőjével ő is.
- Micsoda?- Mosolyog. - Mi leszünk az átmeneti szállás, ahol meg lehet bújni a szülők elől? És van valami köztetek ezzel a Sunnyval?
- Kellene?
- Azt te tudod. Mindenesetre nagyon aranyosan mutattok együtt.
Kopognak. Christian unottan megy ajtót nyitni, s közben különböző grimaszokat vág. Pont most zavarják őket, amikor ilyen jól elbeszélgetett az anyjával. Ám mikor meglátja Dereket zihálva az ajtóban, máris komoly érdeklődést tanúsít. - Mi történt?
- Azonnal a térre kell jönnöd! A kis Jimmy után most a bátyját lőtték meg.
Christian beszól az anyjának, hogy elmegy és nem tudja, mikor jön, de nem kell megvárnia. A beszélgetést meg majd máskor befejezik.
A két srác a térre rohan, ahol nagy a zúgolódás. Egyre hangosabb formát öltrnek az érzelmek. Mindenki mindenkivel kiabál, mindenki mindenkit túl akar harsogni. Viszont az egyetértés tárgyát képezi, hogy az ellenséges bandának felelnie kell a fiúért.
Christian a fekete sráchoz rohan, aki a földön fekve vérben úszva, görcsösen nyúl a fehér srác keze után. Megkéri, hogy a szüleinek mondja azt, hogy egy véletlen volt az egész, s soha ne tudják meg a bandát. Hiába mondja Christian is és a srác barátnője is, hogy nem fog meghalni, ő megígérteti.
Ekkor érkezik meg Samantha Miguel kíséretében. A srác odarohan, de mikor Samantha meglátja a földön heverő srácot, aki abban a pillanatban hal meg, az egyik lakás falához megy, hátát végigcsúsztatva a vakolaton zokogva guggol le. Derek odamegy és leült mellé. A lányból hirtelen kicsap a hiszti, hogy miért nincs ott mentő? Christian, hogy megelőzze a még nagyobb balhét, a lányhoz rohan, fél mozdulattal a karjánál fogva felállítja, s kissé félrevonja. - Ugye ezt te se gondolod komolyan? Bronxban bandaháború miatt mentő? Legalább tíz állna itt óránként, s különben is kinek kell a rendőrség?
- Mi...Micsoda? Nem hívtatok mentőt?
- Most hívja a bátyád.
- Most? Most?- Szinte már ordít. - Most már minek? Már meghalt!
- Kislány, nőjél már fel végre! Azt hiszed ez csak véletlen volt? Meg akarták ölni! Semmi esélye nem volt a túlélésre. - Látva a lány szenvedését, hogy a történtek és a szavai mennyire megrázták, lejjebb veszi a hangerőt. - Sajnálom! Bocsáss meg, csak...-A lány még mindig ugyanúgy zokog, mire átöleli. - Nem kellene itt lenned, nem kellene ilyeneket látnod.
A társaság elvonul egy raktárhelyiségbe, csak Derek és Vilma marad a helyszínen, amíg jön a mentő és a rendőrség, hogy előadják nekik a kitalált sztorit, mely szerint ők hárman békésen beszélgettek, aztán hirtelen megjelent két motoros, tüzet nyitottak, s ez lett a vége. A támadókat nem látták és olyan gyorsan történt az egész, hogy alig emlékeznek valamire. Miután megtartják az előadást, ők is csatlakoznak a többiekhez. Samantha még mindig elképedve ül az egyik sarokban, míg mindenki arról vitatkozoik, hogy mi lesz ezután. Ezt már nem hagyhatják szó nélkül. Valamit tenniük kell. Másnap éjjelre titkos támadást szerveznek.
A megbeszélés végén Miguel elköszön. Mennie kell, Kellyvel találkozót beszélt meg. Samantha felháborodva áll fel. - Ennyi? Tényleg csak ennyi? Meghalt egy barátotok, és ti, mintha mi sem történt volna, mentek a dolgotokra? Miért nem beszéltek a rendőrökkel?
- Nézz ránk!- Vilma ingerülten fordul felé. - Szegények vagyunk, és feketék. Azt hiszed, a rendőrök foglalkoznak velünk? A bandaháború itt megszokott, mindennapos dolog.
- Akkor sem így kellene elintézni ezt a dolgot! Nem haltak meg még elegen?
- Te nem értesz semmit! Mit szólsz bele az életünkbe? Semmi dolgod itt, nem tartozol hozzánk!
- Szerencsémre!- Rohan el.
Christian utána indul, de Vilma szavai megállítják. - Ha utána mész, az azt jelenti, hogy fontosabb neked, mint a banda.
- Lehet, hogy számodra az jelenti, de engem ez nem érdekel. Nem akarom, hogy egyenesen az őrsre rohanjon. - A lányt pár sarokkal odébb éri be . -Hé, Sunny, várj egy kicsit!- Elé áll. - Nézd, Vilma túllőtt egy kicsit a célon, de nem kell törődni vele!
- Csináljatok, amit akartok!
- Azt hiszem, ezt megígérhetem. - A lány még mindig durcás. - Na, visszajössz?
- Nem. Nem szeretnék most Vilma társaságában lenni. Hazavinnél?- Közelebb megy a sráchoz, kicsit lábujjhegyre áll, és megcsókolja.
- Hozzám, vagy hozzád?- Látszik a mosolyán, hogy csak viccel.
- Hozzám, és te csak az ajtóig jössz.
- Oké, de mit kapok érte cserébe?
- Velem lehetsz egész úton.
- Kösz szépen!
- Szívesen. - Huncut mosollyal bújik a sráchoz.
Mrs. Sanchez bent töltöti az éjjelt a kórházban. Mr. Sanchez már aludt, mikor a gyerekei kimentek az utcára. Az éjjel felébredt és látta, hogy üresek az ágyak. Magára kapva valamit kiment a ház elé.
Ott járkál, amikor Samantháék hazaérnek. Christiannal a kocsiban csókolózik. Az apja odarohan, és dühösen kinyitotja a kocsiajtót. - Samantha, azonnal szállj ki!
A lány egy pillanat alatt kiugrik. Christian a másik oldalon száll ki, s a kocsi tetejére támaszkodik. - Uram...- Próbál beszélni a férfival, aki a karjánál fogva vezetné befelé a lányát. - mi csak...
- Nézd, Christian!-A srác is és a lány is meglepődik. Honnan tudja a nevét?- Ismerem az anyukádat. Tudom, milyen nagyszerű asszony, de azt is tudom, milyen társaságban mozogsz. Nem ellened van kifogásom, de a lányomnak megtiltom, hogy bárkivel is szóba álljon onnan. És szerencsétek, hogy a feleségem nincs itthon, mert amit tőle kapnátok, azt nem tennétek zsebre!
- Én nem értem, miért ez az előítélet az emberekben a banda felé?!
- Mert bűntanyák.
Megérkezik Miguel és Kelly. A srác az apjához megy, míg Kelly a kocsira támaszkodik, akárcsak Christian.
- Apa, Sunny, mi történt?
- Arra kellett felébrednem, hogy a gyerekeimet elnyelte az éjszaka. na nyomás felfelé! És ti is menjetek haza!- Néz a másik kettőre, majd Christiánnak megerősíti. - Haza!
Miután a férfi elmegy a gyerekeivel, Christian és Kelly még mindig farkasszemet nézve lent állnak. A lány megunja, hogy a srác bámulja. - Mi van?
- Mi az, hogy mi van? Mi lenne?
- Én nem tudom.
- Semmi.
- Akkor mit bámulsz?
- Te mit bámulsz?
- Hagyjuk! Én megyek.
- Oké, szia!-Kelly továbbra is egyhelyben áll. - Na mégsem mész?
- Nem, miért pont én menjek? Menj te!
- Én nekem jó itt.
- Hát nekem is.
- Tőlem.
Csendben továbbra is ott állnak. A lány a kocsijának támaszkodva elunja magát, s megtöri a csendet. - Mit csináltál Sunnyval?
- Ezt hogy érted?
- Elég zilált volt. Valamiért kiborult. Ismerem már.
- Semmi különös, csak túlreagált valamit.
- Áh, szóval túlreagálta, hogy megöltek valakit?
- Ha tudod, mi a fenének kérdezed?
- Szeretném, ha ő is, és Miguel is felhagyna azzal, hogy éjjelente veletek lóg, de nem teszik. Segítened kell!
- Hogy? Nem értettem jól. Kell? Már miért kellene, és miben?
- Mondd meg nekik, hogy nem mehetnek többet a bandába!
Christian nem akar hinni a fülének. - Először is, ezt én egyedül nem dönthetem el, másodszor, ha tehetném, se tenném, mert az jön a bandába, aki akar, ha befogadják, és az megy el, aki akar.
- Mennyi?
- Mi mennyi?
- Mennyit kérsz, hogy meg tedd?
- Elment az eszed!
- Nem, de nem akarom, hogy veletek legyen!
- Pont olyan vagy, mint az apád, azt hiszed, hogy pénzen mindent meglehet venni.
- Mit tudsz te az apámról?
- Semmit, de nem is kell ahhoz, hogy tudjam pont olyan szemét, mint a többi politikus.
Kelly egy pofont ad a srácnak. - Ne merészeld sértegetni az apámat!
- Te ugyanezt teszed a barátaimmal.
- Csakhogy nekem igazam van.
- Nekem is.
- Azonnal hagyjátok abba!- Samantha szigorú tekintettel áll az ajtóban.
- Te hogy kerülsz ide?-Kelly odamegy hozzá.
- Miguelnél maradt a forgalmid. Apa leengedett. Már azt hittem, elmentetek, de látom, hogy itt vitatkoztok.
- Nem én kezdtem. - Veszi el a papírt a lány, puszit ad a barátnőjének. - Már megyek is. Sziasztok!
Miután Kelly elmegy, Samantha a sráchoz sétál. - Holnap találkozunk?
- Egész nap a többiekkel leszek.
- Tudom, de ha szeretnéd, esetleg meglátogatlak.
-A barátnőd nem akarja, hogy találkozz velünk.
- Igen, én se szerettem, hogy Miguel veletek lóg, de...valami megváltozott.
- Igen?-A lányt a derekánál fogva olyan közel húzza magához, hogy a szájuk majdnem összeér. - És mi változott meg?
- Megismertelek.
- Aha!- Lassan száját a lány szájához érinti.
- Aha!- Sóhajtva enged a fiú csókjának.
Reggel Christian ágyba viszi anyjának a reggelit. Miután a nő megeszi, amit a fia készített neki, összekészül, és elmennek együtt megnézni a házat, bár Christiannak lelkiismeret furdalása van, amiért csak később tud csatlakozni a haverjaihoz, de mégis elmegy, sőt hazafelé még sétálnak is egyet a parkban, miközben fagyiznak.
Összefutnak Miguellel és Kellyvel. Igaz, Christian és a lány között fagyos a hangulat, azért bemutatja az anyjának. - Anya, ő Kelly. Kelly, az édesanyám.
A két nő kezet fog. - Elizabeth Klein.
- Kelly Preston.
Christian anyja kiejti kezéből a fagyit. - Az édesapja Bill Preston?
- Igen.
Christian érdeklődik, hogy jól van-e az anyja. A válasz az, hogy igen. Sőt, a nő azt mondja a fiának, hogy nem kell hazamennie vele, hisz jól tudja, hogy egész nap a barátai miatt aggódott. Ő meg a kocsijához sétál. Az egész gyomra egy merő görcs. Tudta, hogy egyszer bekövetkezik ez a nap, de remélte, hogy minél később, vagy leginkább azt, hogy sohasem.
Christian nem akar hinni a szemének. Mi a fene történt az anyjával? Még sosem látta ilyen idegesnek, pedig elég sok megpróbáltatás érte már.
- Ez mi volt?- Csodálkozik Miguel is.
- Fogalmam sincs.
Éjjel a megbeszélt helyen találkoznak a banda tagjai. Miguel és Samantha farkasszemet nézve ülnek az ágyon. Mrs. Sanchez már alszik, de a férje még ébren olvasgatja az újságot. Samantha már halálra izgulja magát. - Apa, nem vagy még álmos?
- Nem, Sunny!
- És nem félsz, hogy elalszol reggel?
- Nem, drágám! De te sem fogsz tudni felkelni, hogy beérj időben a suliba, ha nem alszol.
- Ne hozzak nektek egy kis tejet?- Kapcsolódik a beszélgetésbe a másik gyerek.
- Én nem kérek, de a húgodnak hozhatnál.
- Én sem kérek.
Samantha bebújik a takaró alá. Miguel is követi példáját. Az apjuk szeme már majd leragad, de nem mer elaludni, amíg nem látja, hogy gyerekei békésen szunyókálnak. Akkor aztán leoltja a villanyt, és már alszik is. Miguelék csak erre várnak és már rohannak is a találkozóra.
A többiek már elindultak, de Vilmát és Dereket még ott találják.
- Sziasztok! Már azt hittük, mindenki elment.
- Nocsak, Miguel! Ideértetek?
- Bocs, de az apám nem akart elaludni.
A többiek után sietnek. Egy üres tér környékén szétszórva, fegyverekkel a kabátok alatt, elbújva várakoznak. A két csali Vilma és egy másik lány a téren egy ping-pong asztalra ülnek ki dumálni. A lehető legkihívóbb öltözetben. Christian egy bokorban ül. Samantha leguggol mellé. - Nem lehetne...?
- Nem.
- Nem is tudod, mit akartam kérdezni.
- Nem lehetne máshogy elintézni?
- Nem ezt akartam. - Christian a lányra néz. - Na jó, ezt akartam. Chris, kérlek, kérlek, had ne haljon meg még több ember! Elmegyek veled a rendőrségre,s mindent elmondunk...
Christian befogja a száját. Egy nagy, fekete tinikből álló tömegre lesznek figyelmesek. A ping-pong asztalon ülő lányokat körbeveszik, aztán Samantha számára az egész összemosódik. Mindenki ott áll a kezében fegyverrel a két banda tagjai, szemben egymással. Hirtelen valaki fegyvert ránt Derek ellen, mire Samantha kikapja a pisztolyt Christian kezéből és rálő Derek támadójára, aki holtan esik össze. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
