Idézetek dolgozatokból

A következő idézetek általános iskolás gyerekek dolgozataiból származnak, eredeti helyesírással és fogalmazással.

-Mi a zsigerzacskó?

-Az a rész a csigának, amibe a beleit tartja. A zsigerzacskó ara való hogy abba szarjon a csiga és a csigaház alatt jön ki.

-Miért van Gárdonyi Géza sírjára az írva, hogy "Csak a teste"?

-Mert a fejét levágták a törökök.

-Kik voltak a vándor énekesek? Nevezzetek meg egyet közülük!

-Kodály Zoltán.

-Sorold fel a vízpart növényeit!

-Vízi tündér.

-Jellemezd a vidrát!

-Teste: formás.

-Jellemezd röviden kedvenc hősödet utazókról, felfedezőkről olvasott könyv alapján!

-Nekem Jean-Claude Van Damme, mert bátran viselkedik és jó a mozgása.

-Ismerd fel rajzról az állatokat!

-Pézsmapocsék mocsári patkány

-Milyen betegséget lehet kapni a parlagfűtől?

-Energiát.

-Az oroszlán jellemzése.

-Hangja: vastag, kitörö látása: gonosz

-A cápa jellemzése:

-Embert nem eszik, de nem lehet benne bízni.

-Harmadikosak a csapadékképződésről:

-Ha a hideg levegő összeütközik a meleg levegővel abból lehelet lesz. Ha hajnalban kimegyünk, vizes lesz a papucsunk. A hódara káros, mert feldönti a kocsikat. Csapadékfajta: lisztharmat.

-A baktériumokról:

-Van mikroszkópikus ami kicsit nagyobb, mint ami mikroszkóppal látható.

-Történelem:

-II. József, a vaskalapos király Mária és Terézia fia volt.

-Jellemezd a fecskét!

-A fecske egy költöző madár, olyan mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá.

-Hogyan küzdöttek a vitézek?

-A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek.

-Mit tudsz az őserdőkről?

-Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz még nem tette be lábát.

-Hogyan fedezte fel Kolombusz Amerikát?

-Kolombusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.

-Földrajz:

-Bombay éghajlata olyan egészségtelen, hogy lakosai máshol laknak.

-A Toldi bemutatása:

-A Toldi olyan mű, amelyben a főhőst feldolgozzák.

-Történelem:

-A XVIII. századi főurak palotakertjei tele voltak szépen nyirt szökőkutakkal.

-Földrajz:

-A kutatók az őshazában megtalálták az ősmagyarok hátrahagyott részeit.

-Történelem:

-A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a

bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.

Jókai mór: Jókainak is köszönhetjük a Feszty-körképet.    Ugyanis ő bíztatta vejét, Feszty Árpádot, hogy nekivágjon a nagy vállalkozásnak.                      Rá is festette Jókait a Körképre, a bejövő magyarok közé (Árpád arcképe pedig önmaga).

Örökbefogadott lányának (Rózának) valódi apja a későbbi miniszterelnök, id. Andrássy Gyula gróf volt.

74 évesen vette feleségül 20 éves szerelmét, Nagy Bellát a mai Jókai téren álló anyakönyvi hivatalban.

Csak olyan cselédet alkalmazott, aki szépen tudott dalolni.

Dédunokája, Feszty Masa festő (1895 - 1979)

Csodagyereknek számított, akinek tíz évesen már verse jelent meg.

Azért tanult meg angolul, hogy eredetiben olvashassa Cooper és Dickens műveit.

A fafaragásai (pipák) és rajzai is igen tetszetősek.

3 hét alatt írta meg a Mégis mozog a föld című regényét.

Sajó, Kakas Márton, Tallérosy Zebulon, Kis Endymion álneveken írt.

A Szent-István-rend lovagja volt.

Gyerekként rettegett a nagyszakállú zsidóktól, a kutyáktól és különösen attól, hogy élve eltemetik.

Beszélt franciául, angolul, olaszul.

A világosi fegyverletétel után öngyilkos akart lenni.

Anyjának menyasszony korában ezt jósolta egy cigányasszony: "A te vőlegényed mostan vitézkedik, de nem hal meg, hazakerül, hanem azért ez a könyv is (Mária a kertben épp könyvet olvasott) megszáll téged: akárhová eldugod, kinő a földből, nagy fa lesz belőle, akinek minden ágán csupa könyv terem majd, mint vadkörtefán a vackor."

A fészekfentő szép magyar szó, az utolsó gyermeket jelenti, aki után nem születik több.

Apja kedvenc hőse, Gróf Benyovszky Móric tiszteletére keresztelték Móricnak.

Pesten van eltemetve, csontjai mégis komáromi földben porladoznak. Ugyanis a komáromi küldöttség, mely 1904. május 9-én részt vett a temetésen, Jókai szülőházának földjét vitte magával, és elsőnek azt szórták a koporsóra.

Jókai címer: A pajzs alját sátorok alatt tanyázó török tábor foglalja el, középen a basa sátorával. A tábor fölött feljebb várbástya nyúlik el, melynek tetején egy magyar vitéz, baljában zászlót tartva, egy ágyút süt el. A pajzs fölötti sisak koronáján férfikar könyököl kivont kardot villogtatva; kétfelől zászló lengedez. A pajzsot szokásos foszladék veszi körül.

Annyira hiú volt, hogy egyszer egy lemondott estjére az ólomból készült mellszobrát küldte el.

Maga mondta, hogy úgy úszik, "mint az öreg fejsze".

Elvállalta egy szabadságharcos honvédezredes két leányának gyámságát, azonban az egyik fiatal leány, Ottilia irányában kialakuló bensőséges kapcsolat lassan szerelemmé mélyült. A pletykák miatt Arácson vett neki házat, ahol ő maga is gyakori vendég volt.

Ő volt Jókay Jolán írónő nagybátyja, Paulay Erzsi színésznő keresztapja, Váli Ferenc pedagógus sógora, Gózon Antal színész unokatestvére.

Sírfelirata: "Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani." (És mégis mozog a föld / Alkonysugarak)

A Tímea Jókai Mór által alkotott női név.

Először Az arany ember című regényében tűnt fel, vélhetően a görög Euthümia névből alkotta. ( Az eredeti jelentése: jó és tisztelet.)

Mindig ostáblát (backgammon) játszottak odahaza.

Csak úgy ette meg a ribizlidzsemet, ha a ribizlit kimagozták.

Sok éven át vívott, járt vívómesterhez.

A 'Vak apád' rendes szavajárása volt Jókainak, ha nem tetszett neki valami.

Kedvenc ételei: a paprikás csirke, túrós csusza, szalonnába göngyölt veréb, bab (görögolvasó aranybakanccsal), mokka kávé édesen, sűrű tejszínnel (csak Róza készíthette). Tavasszal a kőttes(komáromi étel): csíráztatott búza összetörve, annak a leve liszttel összekavarva és megsütve. Ősszel a kék bodros káposzta füstölt disznóorrjával, mézzel, mazsolával és sült gesztenyével.

Ha valami bántotta, mindig Napoleon-pasziánszt vetett.

Legkedvesebb zsoltára a XLII-ik volt.

A Petőfi-szobor javára rendezett ünnepélyre írta a "Holt költő szerelmé"-t, melyet Liszt zenésített meg.

Róza elbeszélése alapján (és Rózának) írta Vörösmarty 'Az árvizi hajós' című költeményét. (Őket is Wesselényi mentette ki az árból.)

Mikor Laborfalvi Rózának (törvénytelen) gyermeke született Lendvai Mártontól, a szinész felesége, Hivatal Anikó (a kor híres naivája) mindenben segítette őket, nagyon szerette Rózát.

Cigánybáró című műve alapján készült a Szaffi című rajzfilm. A Cigánybárót Johann Strauss zenésítette meg 1885-ben.

A Svábhegyen siller (kastélyos) bort termesztett.

Baba-nyelv szótárat is írt.