Első kritikám lesz itt az oldalon és mindjárt egy nehéz feladattal kezdem. Nem a film minőségét eldönteni nehéz, mert az egyszerűen zseniális, hanem leírni az élményt amit az utolsó rész után éreztem. A történet könyvtrilógia mintájára van megalkotva. Az egyes szezonok a könyvek, ezek egyes részei a fejezetek. A főszereplő Aang egy fiú akit 100 jégben eltöltött év után megtalál egy testvérpár. Hamarosan kiderül, hogy ő az új Avatar, a világ 4 nemzetét védelmezni hivatott ember.
Mivel ő az airbenderek (szándékosan nem léghajlítót írok, ahogy a magyar szinkronzsenik lefordították)szülötte, méghozzá az utolsó képviselője népének, meg kell tanulnia a másik 3 elem uralását is, a vízét, a földét és a tűzét, ezzel válhat tulajdonképpen igazi avatarrá, tehát az egyedüli emberré aki mind a 4 elemet uralja. Kezdetét is veszi földrészeken át ívelő útja új barátaival Kataraval és Sokkaval. Közben üldözi őket a Tűznemzet(Fire nation) minden katonája, hogy megöljék őt, ezzel végleg uralva és leigázva a világot. A történetet dióhéjban nem lehet elmondani nem is erőltetem tovább.
Utoljára A Gyűrűk Uránál fordult elő velem, hogy az ismeretlenből pillanatok alatt megszerettem egy történetet. Mint már említettem a film (tulajdonképpen egy gyerekadónak készült rajzfilm) zseniális. Ezt köszönheti a hihetetlenül komplex és nem mellesleg teljesen ésszerűen, logikusan felépített történetének. Ez nem csak a jók és a rosszak harca ez több ennél. Ne egy Dragon Ball -féle agyatlan üldözlek és szétverlek a legújabb szupertitkos kamehamemmal típusú filmre gondoljunk (ezzel nem a Dragon Ball-t akarom minősíteni, mert gyerekkoromban imádtam én is). A közeg, maga a kitalált világ hihetetlenül emberi: ármány, hazugságok, összeesküvés, hataloméhség, szerelem, tisztelet, hősiesség, áldozat és még sorolhatnám a fontos dolgokat, de nem érnék a végére. Ezek a dolgok nem csak úgy sablonosan lógnak a levegőbe: mikor hősiességről beszélek, az tényleg érezhető a rajzfilm adott jelenetein, az áldozat tényleg szívszorító, az érzelmek sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint egy átlagos rajzfilmben, ez mese, de főleg felnőtteknek. Azért nem „CSAK” felnőtteknek, mert a nagyon átgondolt „felnőtteknek szóló” jelenetek mellett nagyon jó érzékkel vegyítették el a gyerekeknek szóló részeket. Vannak karakterek, amik néha olyan beszólásokat, helyzetkomikumokat alkotnak, hogy meg lehet szakadni a nevetéstől. Konkrétan néha be lehet szarni a röhögéstől. A karakterek a történet folyamán rengeteget fejlődnek, érezhető, hogy gyerekek, minden kérdést a saját egyszerű elképzelésük szerint próbálnak megoldani, de jellemük fejlődik csakúgy mint képességeik. Nem tudok rosszat mondani a filmről, nem is akarok. Egyszerűen elkezdtem nézni és szép lassan megszerettem, mert leköt és talán tanul is belőle az ember valamit. Az utolsó rész pedig egyszerűen a valaha készült legjobb befejezés, amit sorozathoz készítettek. Nem sablon, nem gagyi, nem nyálas, nem gyerekes, egyszerűen logikus, átgondolt és érett. Tulajdonképpen olyan, ami mesébe illő a mi világunkban...
Értékelés:
Mivel ez az első kritikám, be kell vezetnem valami értékelési rátát. Legyen ez százalékos. Ha a filmet 1 és 100 % közt kell értékelnem, akkor az Avatar simán 95%. Biztos, hogy az elsők között leszek, aki megveszi az eredeti dvd-t és bekerül azon filmek közé, amit meg szeretnék mutatni a gyerekeimnek majdan.
Book 1-2-3 (fan made)(minimális spoilerrel, de nem vészes:P) Odabaszós Előzetes: