Lillian másnap délután, kicsit lenyugodva ment edzésre. Még mindig piszkálta az agyát Layla, de már tudott tisztán gondolkozni. És rájött, hogy csak úgy előzheti meg Layla sikermenetét, ha minél erősebben, és kitartóbban edz, és akkor ő lesz az egyetlen akadály, amit Layla nem tud átugrani. Igen, ez az új célja! Edzeni, edzeni és edzeni!

- Lillian! Hamar ideértél! – szólította le hirtelen Grehem a lányt.

- Mr. Grehem! – mosolygott a szőke lány – Tudja, szeretnék egy kicsivel többet edzeni, mint ezelőtt… ha nem baj!

Charlie elgondolkodott: - Nem, persze…

Majd Lillian sarkon fordult, és az öltöző felé vette az irányt.

*

Szürke bogárhátú parkolt le a Szent József Gimnázium előtt. Fekete hajú, vidám lány szállt ki belőle…

- Áh, Jack! – kiáltott Layla a vele szemben parkoló férfinak. Az meglepetten fordult meg, és indult a lány felé.

- Nincs egy kicsit korán még? – mosolygott Klington.

- Nincs! – vágta rá Layla. – Szeretnék többet edzeni, hogy a város kupára én mehessek ki!

Jack felnevetett, majd elindultak a csarnok felé.

- Te fogsz menni! Két hét, és elkezdődnek!

- Komolyan? – nyitotta tágra a szemeit Layla

- Százhúsz tehetséges teniszező közül, csak a legjobb tíz maradhat!

- Ez nagyon kemény lesz! – vigyorgott Layla. – De nem akadály!

Layla gyorsan elszaladt átöltözni. Alig várta az edzést…

*

- Lillian lassabban! Teljesen kifárasztod magad addigra, míg megjönnek a többiek! – Charlie Grehem idegesen kiabált Lillianre, aki már egy órája fali teniszezik, és nem hajlandó leállni, sem válaszolni.

Layla Adison nekem nem ellenfél! Én voltam a tavalyi városkupa győztese! És másodszor is az leszek! Nem fog meggátolni ebben! – határozta el Lillian, és teljes erejéből beleütött a zöld kis lasztiba.

Grehem csak a fejét csóválta.

Nagyon győzni akar! De biztosra veszem, hogy nem vette észre Layla malürjét, mert akkor nem beszélt volna olyan beképzelten. Mi lesz ebből? Jack, mit forgatsz a fejedben? – gondolkodott Grehem miközben kihozta az ütőket a szertárból.

Nemsokára megjöttek a többiek, és bámulva nézték, hogy Lillian milyen nagy iramot diktál saját magának.

- Nagy cucc! – vonta meg flegmán a vállát Jennifer, és elvonult.

Lillian meg sem hallotta, csak kíméletlenül sorozta a falat.

Remélem, teljes bedobásból készülsz a közeledő összecsapásra Layla! A legjobb formádban akarlak látni, és legyőzni! Ajánlom neked, hogy jó legyél, mert nagyon megbánod! – idegeskedett Lillian, és nagy erővel „teniszezett” a fallal…

Amikor a többiek már elkezdték az edzést, Lillian akkor állt le, majd lihegve csatlakozott a többiekhez.

- Pihenj egy kicsit! – mondta neki Grehem, és leültette. Lillian örült is neki meg nem is. Örült, mert annyira nem kapott levegőt, hogy el is ájult volna, ha tovább erőlteti magát. Nem örült a kiállításnak, mert így úgy érzi, időt fecsérel el, míg Layla keményen edz.

Erre a gondolatra felpattant, és beállt. Grehem szájat húzogatva nyugtázta, hogy Lillian Oswaldot nem olyan könnyű leültetni…

- Layla a fonákod gyenge! – ordított Klington, miközben kőkeményen teniszeztek. Majd Jack nem ütötte vissza, és leállt.

- Most mi van? – értetlenkedett a lány. A többi klubtag még nem volt ott. Nem csoda, hisz még volt egy óra az edzés kezdetéig…

- Mondtam, hogy a fonákod nem elég jó. Ha az ellenfél észreveszi, ki is használhatja…

- És mit kéne ellene tennem?

- Súlyzózzál! – mondta vigyorogva majd bement a szertárba. Nem sokára két, három kilós súlyzókkal jött vissza. – Ezt odaadom. Haza is viheted!

- Köszi! – mosolygott Layla – De most teniszezzünk!

Jack elnevette magát, és ismét ütőt ragadt. Újra játékba lendültek, és Laylának ezer fokon forrt a vére. Játszani akart Lilliannel. A szíve húzta volna a pályára, oda ahol Lillian van. De az esze azt súgta, még nem elég felkészült…

Fenébe a felkészültséggel! Legyőzöm azt a beképzelt libát – gondolta Layla – a döntőben, mindenki előtt! Tudom, hogy sikerülni fog!

- Figyelj a fonákra! – ordította Jack, és Layla minden figyelmét az ütésére terelte…

Ennek a lánynak sikerülni fog! Legyőzi az álszent Oswaldot, hisz az a lány nem szívvel lélekkel játszik, de Layla mindig az egész létével játszik, és ez jó! Látszik, hogy imádja a játékot! – Jack is elgondolkozott, és rontott is.

- Ez az! – ugrált Layla, mert ez az első pontja.

- Csak elgondolkoztam! – mondta durcásan Klington.

- Aha, én is ezt mondanám! – kacsintott rá Layla, majd elnevette magát, és folytatták a könyörtelen edzést…

Fél óra múlva megjöttek az első teniszezők… és csodálkozva látták, hogy Jack külön edzi Laylát…

*

Másnap suliban, Layla ahol csak tudott, súlyzózott, a Jacktől kapottakkal. Sara teljesen kiakadt, hogy minek viszi mindenhová azokat a nagy izéket…

- Gyenge a fonákom, és Klington szerint súlyzóznom kell!

- Végre rájöttél az egyik gyengeségedre a sok közül! – kacagott fel Lillian, miközben elment a lány mellett.

- Legalább én rájövök, nem vakít el a pénz! – vágott vissza Layla, mire Lillian és Kate megállt.

- Tehetek róla, hogy gazdagok a szüleim? És amúgy is! A jó teniszezést nem lehet pénzért megvenni!

- Ez igaz, hogy nem tehetsz róla! Te csak hencegsz azzal, amit a szüleid fáradságosan keresnek meg. – mondta Layla gúnyosan.

- Fogd be! – kiáltott mérgesen Lillian.

- Te kezdted! – vágta rá Layla – De nem lesz olyan nagy szád!

Layla húzni kezdte Sarát az ellenkező irányba.

- Ugyan miért ne lenne? – kiáltott utánuk Lillian.

- Majd meglátod, te beképzelt liba! – válaszolt vissza hangosan Layla is dühösen.

Layla teljesen ideges volt egész nap. Ahogyan Lillian is. Folyton beszólogattak egymásnak, és lejárták a másikat.

Edzésen is tiszta idegek voltak.

- Layla, nincs most itt az agyad! Mi bajod? – kérdezte kiakadva Klington.

- Lillian szedd már össze magad! Mi van veled ma? – ripakodott a szőke lányra Grehem.

De egyikük sem tudott konkrét választ adni. Mind a két lány a másikra fogta a hibáját…

- Layla kicsikém! Mi baj? – kérdezte Matt Adison, Layla apja, miközben a lánya mellette ült.

- Nem tudom apa! Talán fáradt vagyok! – állt fel Layla, kerülve a választ.

- Rendben! – mondta az apja, és hallatszott, hogy nem hisz a lányának.

Miután Layla bevonult a szobájába, Meredith, és Matt idegeskedő pillantásokkal néztek egymásra…

- Mi baja ennek a lánynak? – ült sóhajtva Matt ölébe Meredith.

- Talán túl sok rajta a nyomás, és ideges is! – mosolygott Matt, majd szeretetteljesen megcsókolta feleségét…

Lillian fáradtan dobta le magát a zongora melletti fehér, bőr kanapéra. Nagyot sóhajtott, és megfogta erősen lüktető fejét.

- Kisasszony…

- Hozz valamit fejfájás ellen Juanita! – vágta rá Lillian azonnal, és rá sem nézett az asszonyra.

A nő elment. Lilliannek nagyon nehéz volt a szíve.

Lehet, hogy Laylának igaza volt? Csak egy elkényeztetett, beképzelt liba? De ez nem lehet! Nem lehet igaz!

Lillian idegesen állt fel, és miközben a szobája felé szaladt, meglökte a közeledő Juanitát, akinek kirepült a kezéből a vizespohár. Nagy ricsajjal a földre pottyant, és a drága kristálypohár ezer darabra tört…

- Hé Lillian! – kiabált Juanita kétségbeesetten, és meglepődve.

De a lány felszaladt a szobájába, és bezárkózott. Ledőlt az ágyra, és keservesen elkezdett sírni…