Layla a földön ülve fogta csak fel, mit rontott. Hisz ha kilép a klubból, akkor hol fog játszani? Hogy győzi majd le Lilliant?

Ezeknek a gondolatok hatására teljes erejéből földhöz vágta az ütőjét.

- Hé, hé, kislány! Az egy drága ütő! – kiáltott oda Grehem, majd közelebb jött.

Lillian a többi teniszezővel röhögcsélt, de a fél füle itt volt.

- Miért az ütőn éled ki magad?

- Bocsánat Mr. Grehem. Megyek öltözni! – mondta a fekete hajú lány halkan, és indult volna.

- Várj csak! – szólította le az az idegen sportos fickó. – Jack Klington vagyok! A Szent József Gimnázium teniszedzője.

- Örvendek! – fogott kezet vele Layla. Meg volt egy kicsit illetődve. – Én Layla Adison vagyok. Mit szeretne?

- Láttam a játékotokat – kezdte Klington. Lillian Charlie mellé állt, és onnan fülelt. – és szerintem nagyon jól játszol. Szeretném, ha csatlakoznál a teniszklubomba!

- Mi? – kiáltott fel hisztérikusan Lillian. Akkor semmit sem ért ez a meccs. Sőt talán Layla bejut a kupára…

- Így van! – mondta Jack Lillian felé fordulva, majd ismét Laylára nézett. – Mos, elfogadod?

Layla habozott. Nem hitte el, hogy ilyen szerencséje van.

- Hát… ööö… Igen! – mondta mosolyogva.

- Remek! – mosolygott Jack, majd Grehem felé fordult. – Elvittem!

- Csak nyugodtan! – mosolygott Charlie, és a teniszezőkhöz fordult. – Kezdjük az edzést.

Lillian nem hitt sem a fülének, sem a szemének. Charlie mosolygott, amit eddig sosem tett. Layla a Szent József gimi teniszklubjához tartozik, és ő nem tehet semmit! Ez nem ér!

Lillian ledobta az ütőjét, és elindult az öltözője felé…

- Hová mész? – kiáltott utána Grehem. Lillian nem válaszolt. Túl mérges volt, és félt, hogy olyat szól, amit még megbán.

Mire beért az öltözőbe, Layla cuccai eltűntek. Gyorsan lezuhanyozott, felöltözött, össze cuccolt, és a kocsija felé vette az irányt. Dühös volt, nagyon dühös!

Ki ez a Jack Klington egyáltalán? Hogy képzeli ezt? Pedig már épp azt hittem, megszabadulhatok attól az idegesítő csajtól! De jön ez a Klington, és mindennek véget vet! – Lilliannek járt az agya, de jobbnak látta, ha most egyenesen Kate-hez megy, és beülnek masszázsra, mert ezt a feszültséget ő már nem bírja…

*

- Meglátod, szeretni fogod az új társaidat! – mondta Jack a kocsijában a lánynak.

- Biztosan! – mosolygott Layla. El sem hitte, hogy milyen mázlista. Kuncogva gondolt arra, hogy Lillianben most mi dúlhat.

- Mi olyan vicces? – néz rá Klington. Egész helyes csávó volt, és izmos.

- Csak arra gondoltam, hogy most az Oswald lányt eszi a fene! – nevetet Layla.

- Nem bírjátok egymást?

- Nem látszott? – vágta rá Layla. Jack elmosolyodott.

- De! Nagyon is! Szikrázott a levegő köztetek. Jó meccs lehetett volna!

- Lehetett volna? – kérdezett vissza Layla meglepetten.

- Igen, lehetett volna!

- De miért?

- Ha nem rontod el direkt a végét, akkor talán fordíthattál volna. Talán… - mondta beképzelt mosollyal a harmincöt év körüli férfi.

Layla elpirult: - Hát észrevette?

- Charlie is! Én is! Egyedül Lillian nem!

- Hát…

- Miért hagytad nyerni? – szegezte Laylának a kérdést.

- Mert nem itt akarom legyőzni. Itt még nem olyan nagy a tét. De mondjuk a döntőben! Na ott igen!

Klington felnevetett.

- Csak nem a kupáról álmodsz?

- Nem! Én arról álmodom, hogy Lillian tudtára adjam, hogy mindenki látja, csak ő nem, hogy nem is érdekli annyira a tenisz! – mondta Layla határozottan. Ekkor érkeztek meg a másik iskolához.

- Hát, én segítek ebben! – mondta Jack, majd kiszállt. Layla is.

Az iskola valamivel nagyobb volt, mint a Layláé, de nem szebb.

Hátramentek a csarnokhoz, ahol már a teniszezők melegítettek befelé.

- Na, végre! Hol voltál? – kérdezte az egyik teniszező csaj. Layla meglepődött, hogy tegezi.

- Szereztem a klubnak egy új tehetséget! – vigyorgott – na, megyek, átöltözöm! Addig ismerkedjetek Laylával!

És már ott sem volt. Layla zavartan mosolygott.

- Layla Adison vagyok!

- Hol tanulsz? Hogy kerülsz ide? – kérdezte az egyik csaj.

Layla sóhajtott, egyet, és elmesélte, hogy hogyan került ide.

- Lillian Oswald?

- Igen, ellene játszottam, de nem figyeltem eléggé, ezért elvert.

- Az egy beképzelt, gazdag liba!

- De nagyon ügyes, és tehetséges! – szólt bele a tanítványa szavába Klington. – És eddig Laylával játszotta a legjobb meccsét!

- Valóban? – kérdezett vissza meglepődve Layla. Jack elmosolyodott.

- Valóban! Na, kezdjük az edzést! – mondta.

Layla boldogan tapasztalta, hogy itt is ugyanolyan kemény az edzés, mint a másik klubban. Mindent keményen, és becsületesen végigcsinált, de csak az hajtotta, hogy Lilliant végre felvilágosítsa.

Na, most megkapod Lillian! Elmegyek a kupára, és szétverlek! Ott, nagy téttel verlek meg! – határozta el magában Layla, miközben súlyzózott.

- Mr. Klington! – szólította le Layla Jacket edzés után.

- Csak Jack! – helyesbített az edző.

Layla elmosolyodott: - Akkor Jack! Nekem most jutott eszembe, hogy a másik sulinál hagytam a kocsimat!

- Van kocsid?

- Az anyámé! – nevetett Layla.

- Rendben! Öltözz át, és visszaviszlek! – mondta, és otthagyta a lányt.

Layla teljesen fel volt, dobva, és nagyon gyorsan átöltözött. Míg Jackre várt, és a férfi telepjárójának támaszkodott.

- Gyors voltál! – mondta neki Jack, mikor kiért.

- Ha boldog vagyok, pörgök! – És beszálltak.

- Ennek örülök! – Jack beindította a kocsit, és elindultak.

- Te honnan ismered Charlie Grehemet?

- Ő volt az edzőm, mikor középiskolás voltam!

- Komolyan? – nyílt tágra Layla szeme – Akkor azért hasonló az edzésetek!

Klington felnevetett: - Igen, talán!

Még beszélgettek, az edzések időpontjáról, és gyakoriságáról. Itt is minden nap volt, de itt öt órakor kezdődött, és nem négykor. Mindegy. Laylának így is tökéletes volt.

- Nagyon szépen köszönök mindent Jack! – mosolygott Layla a férfira, majd becsapta az ajtót. Jack még megvárta, míg Layla beül anyja autójába, és elhúz, majd ő is ment hazafelé…

Igen! Lillian Oswald legyőzője megjött! Ez a lány képes lesz rá! Tudom! És ezzel egy időben egy izgalmas, és vérpezsdítő meccset is adok a közönségnek! – gondolkodott nagy örömben Jack Klington, és New Yorki kisháza felé hajtott…