Ideges léptek zavarták meg a sportcsarnok nyugodt csendjét… Layla Adison félve nézett mögé, hogy nem látta-e meg valaki… meglepetést akart okozni Lilliannek, persze nem kellemeset…
Gyorsan körülnézett, és a nagy sporttáskájával együtt behúzta a csíkot a lányvécébe. Elfoglalta az egyik fülkét, és villámgyors öltözésbe kezdett. Négy óra lesz tíz perc múlva… négytől van edzés… alig várta, hogy megpillanthassa Lillian arckifejezését…
Boldogan, és izgatottan szedte össze a cuccát, és kilépett az előbb még nyugodt folyosóra… pár lány ment el mellette, de ügyet sem vetettek rá. Mindegyiküknél volt egy ütő.
Layla halkan köszönt, de mint akik süketek, úgy húztak el a lány előtt…
Layla a bosszútól feltüzelve, magabiztosan lépdelt a pálya felé… megragadta az üvegajtó kilincsét, és határozottan belépett azon… Mindenki felé fordult, és Charlie Grehem arcán is meglepettség ült… hát még a Lillianén… az állat valahol a földön hagyta… hirtelen pulykavörös lett.
- Elnézést Mr. Grehem, de… - Layla habozott, és mosolyogva nézett Lillianre – én szeretnék csatlakozni a klubhoz!
- Mi? – Lillian hisztérikus hangot ütött meg.
- Hát semmi akadá…
- De hát Mr. Grehem! – vágott az edző szavába Lillian fennhangon. – Ennek a lánynak semmi játékstílusa nincs, és ráadásul nincs jó fonákja!
Charlie gondolkodva meredt Laylára, és az állát vakargatta…
- Jól van! – Lillian kezdett megkönnyebbülni, majd arcára fagyott a mosoly – Akkor Jenniferrel játszol egy meccset, és eldöntöm, hogy maradhatsz-e vagy sem! – fordult a fekete hajú lány felé…
Layla vigyorogni kezdett, de Lilliant majd megette a düh… leült az edző mellé a pálya szélére, és az ujjai ökölben voltak…
- Sok szerencsét! – mondta Jennifer, és rámosolygott Laylára.
- Neked is! – mondta nevetve Layla… ezt a győzelmet egyik Jennifer sem veszi el tőle! Addig nem, míg Lilliannel nem játszom újra! Addig nem!
Layla kőkeményen kezdett, de Jennifer állta a sarat… egyelőre.
Mit akar Layla? Miért játszik olyan félelmetes mosollyal az arcán? Talán azért jött, hogy engem kitúrjon a helyemről? Miért idegesít ennyire ez a lány? Nincs benne semmi különös, de…
Ahogy Lillian gondolkodott, Jennifer rontott, és rögtön megszólalt Grehem sípja… Laylánál a szerva.
Komolyan nem értem magam… Miért vagyok ideges, ha meglátom Laylát teniszütővel a kezében?
Jennifer megint rontott…
Ne! De hát Jennifer a második legjobb, és Layla elveri? Mit tud ez a lány? Miért…
Jennifer megint rontott… a lány arcán kétségbeesés ült, de próbált a labdára koncentrálni… Layla arcán boldogság ragyogott, és látszott rajta, hogy a játék ízig, vérig benne van.
Idegesség, de ugyanakkor izgalom tölt el, ha látom Laylát… Érzem, hogyha vele játszom, nem én vagyok az úr a pályán, és a most rajta ülő mosoly… elárulja, hogy biztos a győzelmében!
Jennifer ismét pontot hozott Layla konyhájára, aki fáradtságot nem kímélve ugrált örömében…
- Ha Jennifer még háromszor ront, Layláé a meccs! – szólt bele gyorsan Grehem, majd jelzett, hogy mehet tovább…
Layla elütötte a labdát… Lillian nem hitt a fülének… három pont, és Layla rátelepszik, megőrjíti…
Szurkolt Jennifernek, pedig nem szerette a lányt. Jennifer mindig jobb akart lenni, mint Lillian, de sosem sikerült neki, és ezért utálta a szőke lányt. Persze Lillian nem tehetett róla, de Jennifer hajthatatlan volt, és minden nap keményen edzett, hogy kiszabaduljon Lillian árnyéka mögül, de mindhiába…
Nem veszíthetek egy ilyen amatőr ellen! – futott végig Jennifer agyán, mikor megint rontott.
- Már csak kettő! – súgta maga elé Layla, és sóhajtott egy nagyot. Fáradt volt, de nem érdekelte! Nyernie kell!
Ebben a pillanatban elütötte a labdát, ami vészjóslóan közeledett Jennifer felé…
- Nem hagyom! – kiáltotta el magát a lány, és még erősebben visszaküldte a labdát, ami meglepte Laylát, és nem tudta visszaütni.
Grehem sípja megszólalt. Lillian reménykedve szorongott az edző mellett… reménykedett, hogy Jennifer a hátrányból előnyt tud kovácsolni…
Most Jennifer küldte meg a zöld labdácskát, de Layla is elég elszánt volt, nem engedett! Kőkeményen visszaküldte a feladónak. Jennifer el tudta érni, de elég gyengén ütötte meg. Laylának gyerekjáték volt visszaütnie, és olyan erőt adott bele, hogy közben felordított…
Meg is lett az eredménye!
Charlie sípja megint megszólalt. Ha Jennifer egyet ront, Layláé a meccs…
Lillian keresztbe tette az ujjait, de a lelke mélyén tudta, hogy Layla nyer… hisz ő még csak egyet rontott, Jennifer meg…
Ekkor Layla szervált, és nem ütötte meg olyan erősen a labdát, lehetőséget adva Jennifernek… Laylának ezt a lépését a többiek hurrogással fogadták, de Lillian hálát adott érte…
Jennifer visszaküldte a labdát, de Layla érezte, itt az idő. Jennifer most nem annyira éber, és fáradt is.
Olyan erősen, ahogy csak tudta, minden erejével beleütött a labdába, amit el is ért Jennifer, de nem volt ereje visszaütni…
- A meccs győztese Layla Adison, és egyben új klubtag! – kiáltott Grehem.
Layla kezet fogott Jenniferrel, de az elég ramatyul nézett ki. Talán a fáradtságtól, talán a veszítéstől…
Lillian kővé válva ült a padon. Miközben mindenki gratulált Laylának.
Nem lehet igaz! Nem, nem és nem! – Lillian még mindig nem dolgozta fel a látottakat. Valaki lehuppant mellé.
- Nyugi, nem fogok annyira az idegeidre menni! – Layla kellemes, és boldog hangja volt az – Csak legyőzlek, és annyi!
- Azt lesheted! – válaszolt ingerülten Lillian, majd az edzőhöz ment, hogy kezdjenek végre.
Layla elégedetten mosolygott, és még nem tudhatta, hogy Lillian gonoszságon töri a fejét, hogy kitúrja a lányt a klubból…
Ennek ellenére Layla vidáman vetette bele magát az edzésbe, és nem látszott rajta, hogy már játszott…
Lillian bezzeg nem koncentrált, fáradtnak tűnt…
Várj csak! Megbánod te még azt is, hogy ütőt ragadtál! – fogadkozott magában Lillian, miközben csinálta a gyakorlatokat, amit Grehem mutatott. Forrt benne a düh, alig várta már az meccset, amit Laylával fog játszani…