Véleményed

Jackie

A napsütéses májusi reggel nem nyújt túl nagy élvezetet Jaqueline Philipsnek szombaton. Hullafáradtan nem a legkellemesebb hazafurikázni három barátnőjét egy átbulizott éjjel után. Még szerencse, hogy a lányok egy utcában laknak, és nem három különböző helyre kell szállítani őket.

            Mikor megállnak, az új lány mindenkinek ad egy puszit, majd el is sétál. Ők meg felhúzott szemöldökkel bámulnak utána. Missy Harper tényleg különc. Az elit Beverly Hillsi gimnáziumban senki nem barátkozik a bőrdzsekis, motoros lánnyal, kivétel Jaqueline és két barátnője. Bár ez a lányokat ismerve igencsak meglepő, hisz ők a suli üdvöskéi, Jaqueline, a szőke, hosszú, göndör hajú, Julie Hathaway, a vörös, rövid hajú és Shannon Carter, a félhosszú, barna hajú bombázók.

            A lányoknak a tanulás nem az erőssége, a divat és a bulik, na meg a pasik annál inkább. De a tanároknak nincs szíve egyiket sem meghúzni, hisz az érvelésben, magyarázásban kitűnőek, s a szüleik szép összeggel támogatják az iskolát.

            Julie kipattan a sárga sportkocsiból, s kihúzza Shannont is, majd Jaquelinre néz. - Én nem értem ezt a csajt. De azt még inkább, hogy miért pont nekünk kell vele törődnünk?!

- Mert mi vettük a pártfogásunkba az első nap. - Felel Shannon.

- És miért is? - Mindketten Jaquelinre bámulnak.

- Lányok, már mondtam, nem túl kellemes új helyre költözni, új sulit megszokni, ahol nincsenek barátai az embernek És Missy jó fej lány, jó ötletei vannak, humoros, rendes csaj. Elismerem, hogy más, mint mi a rövid, szőke égnek álló tincseivel, a bőrszerelésével, a piercingjével, de...

- Azt kihagytad, hogy mindhármunknak drogot adott az este.

- Miért vetted be, Julie, ha nem akartad?

-A srácok miatt. Nem volt rossz az a négy pasi.

- Tessék, ez is mellette szól. Nem olyan kis gimis fiúkat ismer, mint mi a suliból. Hanem igazi férfiakat. Adni kell neki egy esélyt!

- Meg fontos, hogy kitűnj valamivel. És ez a "segítsünk a kirekesztetten" jó lehetőséget ad.

- Naná! - Az órájára néz. - Bocs, csajszik, de mennem kell. Hazaugrok letusolni, s már megyek is az énektanárhoz.

Shannon két puszit ad neki. - Ha híres sztár leszel, se feledkezz meg rólunk! Na csaó! - Magával húzza Juliet.

            Jaqueline a visszapillantó tükörbe meglátva beesett arcát, rögtön megigazítja a sminkjét, s a haját. Még mindig nem túl elégedett az eredménnyel, de tudja, hogy a karikákon igazán csak egy jó alvás segítene. Most pedig se szépítkezni, se aludni nem ér rá. Szerencse, hogy nyitott a kocsija, így a levegő ébren tartja. Viszont nincs rajta a napszemüveg, s a reggeli napsütés elvakítja. Meg kell keresnie a szemüveget. A kesztyűtartóban lehet. Az utca kihalt, sehol senki, a kereszteződés messze. Lehajol. Mire kezébe akad a szemüveg és hátradől, a kereszteződéshez ér. Már nem tud lefékezni, nem tudja megadni a másik kocsinak az elsőbbséget, s csak a másik kocsit vezető srác lélekjelenlétének köszönhetően nem ütköznek össze.

            A kocsiból kipattan a vezető és a lány felé tart. Jaqueline tudja, hogy ő volt a hibás és látja a srácon, hogy dühös, így kicsit félszegen száll ki a kocsijából, de nagyon rosszul érinti, hogy kiabálni kezd vele már messziről a srác. - Te normális vagy? Hova tetted a szemed? És ha összetörnek a kocsik?

-A tiedért nem kár. - Néz a vele egyidős járgányra.

- Vetted a jogosítványt? Mind a ketten meghalhattunk volna! - Egyre dühösebben megy a lányhoz, s pont akkor ér elé, mikor Jaqueline elájul, így el tudja kapni. A földre rogy vele, s a dühöt hirtelen felváltja az aggódás. - Hé, kislány! - Finoman megpofozza. - Térj magadhoz, kérlek! Gyerünk!-A lány kinyitja a szemét. - Hála égnek! Jól vagy?- Jaqueline csak most látja, milyen jól is néz ki a srác. Huszonegynéhány éves, kidolgozott alak, markáns arc, szőkésbarna haj, zöld szemek. Miért nem tudtak kellemesebb helyzetben találkozni? Ám a srác a lány hallgatását úgy értelmezi, hogy nincs jól. - Azt hiszem jobb lesz, ha beviszlek a kórházba.

- Hogy? Hová?

-A kórházba. - Felállítja, de szorosan fogja, nehogy újra elájuljon.

- Nem, nem szükséges!

- Dehogynem! Meg is sérülhettél. - És ellentmondást nem, tűrve a saját kocsijához támogatja, beülteti, majd maga is beszáll és beviszi a kórházba.

            Amíg a lányt megnézi egy orvos, ő az előtérben sétálgat, s az órájára pillantva jut eszébe, hogy elkésett a felvételi beszélgetésről az új munkahelyén. Gyorsan betelefonál. Még javában magyarázkodik, s új időpontot kér, mikor a doktornő hozzásétál. Ő gyorsan leteszi a telefont, és a nőre néz, aki rögtön belekezd. - Semmi komoly baj nincs. Nem aludt semmit, este bulizni volt és egy kicsit kimerült, de azért egy darabig figyeljen jobban a barátnőjére!

- Igen, de ő nem a ba...

            Jaqueline is kilép a vizsgálóból, odasétál hozzájuk, s a srácra mosolyog. - Mehetünk?

- Persze . -Nem fejezi be a magyarázkodást.

            Jaqueline mikor hazaér, örömmel tapasztalja, hogy nincs még fent az anyja. Felrohan a saját lakrészébe, beáll a zuhany alá, hogy gyorsan elkészüljön, majd elmenjen az énektanárhoz. De a készülődés nem megy túl gyorsan, mert egyfolytában csak az újonnan megismert srácra tud gondolni. Annyira jól néz ki, s olyan férfias, a hangja kellemesen mély, rekedtes, s a neve...a neve? Azt nem is tudja. Elszomorítja a gondolat, hogy többé nem látja. Pedig vele bármit el tudott volna képzelni. Kell neki ez a hapsi. De már késő, előbb kellett volna erre gondolnia, mondjuk a kocsiban megkérdezhette volna a nevét, na meg a telefonszámát.

            Nagy nehezen abbahagyja a srácról való álmodozást, s elindul a különórára. A konyhában azonban már ott kávézik az anyja. - Jó reggelt, kicsim!

- Szia, anya!

- Azt hittem, nem mész ma órára.

- Miért?

- Hallottam, kb fél órája, hogy akkor értél haza.

- Haragszol?

- Egy kicsit. Tudom, hogy tizenhét évesen sokáig bírja az ember, és jókat lehet bulizni a barátnőiddel, de nem örülök neki, hogy nem pihened ki magad. Ráadásul még tart az iskola egy hónapig.

- Hétvége van, de majd legközelebb nem csinálok ilyet. Oké?

- Igen. És kicsim, vigyázz az úton!

- Jó. - Indul kifelé, ám az előszobában meg kell kapaszkodnia a szekrényben, mert ismét megszédül.

Az anyja rögtön odasiet. - Jaqueline, mi van veled, drágám?

- Semmi. - Megigazítja a haját. - Akkor megyek. - Nyúlna a kilincs felé.

- Micsoda? Így nem mehetsz sehová! Majd felhívom a tanárnőt, aztán mész a legközelebbi órára.

- De...

- Nem hinném, hogy ezen az egy órán múlna az énekesi karriered.

- Jó, legyen, ahogy akarod.

- Most pedig Martha - Ő a szakácsnőjük. - készít neked reggelit.

- Nem vagyok éhes.

- Mikor ettél utoljára?

- Nem tudom. - Elgondolkodik. - Azt hiszem, tegnap reggel.

- Akkor épp itt az ideje.

- Fogyózom.

- De kicsim, hová? Így is alig látszol.

- Szép akarok lenni.

- Gyönyörű vagy.

- Azért mondod, mert az anyám vagy.

- Ez nem igaz.

- Akkor sem vagyok éhes. Felmegyek és alszom egyet. - Elindul, de az anyja megfogja a karját.

- Nézz rám!-A lánya megfordul, s neki nem tetszik, amit lát. Nagyon nyúzott, a szeme karikás, piros. - Ugye semmit nem vettél be?

- Hogy?

- Tudod, hogy értem.

- Nem.

Tudja, hogy hazudik. - Tönkreteszed magad.

- Te már csak tudod! - Felrohan.

            Sarah Philips a lépcsőt bámulva áll az előtérben. Tudja, hogy a lányának igaza van, de akkor sem érdemelte ezt. Ő mindent csak a lányáért tesz. Mióta a férje elhagyta őket, egyedül kell előteremtenie a pénzt a megszokott luxusra. Színésznőként nem könnyű az élete. Nagyon jól tartja magát, de már akkor sem húsz éves, így jó filmekbe is nehezebb bekerülni. Ráadásul elvárják tőle, hogy állandóan tökéletes legyen, a filmekben, a partikon, az utcán, a bevásárláskor. És a férfiak csak kihasználják. Az élete egyáltalán nem mondható könnyűnek, ezért elég sokszor néz a pohár fenekére. Tudja, hogy ezzel Jaquelinnak bonyolítja az életét, s már többször megfogadta, hogy többé menekül az ivásba, de ha újabb gond jön, nem bírja megállni, hogy ne az italhoz nyúljon.

            Hétfőn reggel az iskola tornatermében a diákok a tanárt várják. Jaqueline az edzőcipőjét köti, s közben ismét a srácra gondol. Olyan megnyugtató érzés volt a karjában magához térni.

- Hé, csajszi! - Julie meghúzza barátnője lófarkát.

- Na! - Megigazítja a haját Jaqueline. - Huzigáld a tied!

- Nekem nincs.

- Azért mondtam.

- Láttuk, hogy ábrándozol. Elárulod, kire gondoltál?

- Shannon, én... - Elakad a lélegzete, ahogy belép az igazgató nyomában az új testnevelés tanárral, mivel az előző külföldre költözött. Az új tanár a srác, akivel majdnem karambolozott.