A lányok épp akkor hagyják abba a futást és látják, mi folyik ott. Jaqueline kihasználva a helyzetet, hangosan kezd el beszélni. - Zack, én megértelek. De idegesen ezt nem lehet elintézni. Tudom, hogy nehéz neked is, ahogy nem is, de...    

            Zack látja, hogy a lányok őket nézik. Szól, hogy fussanak tovább, majd megfogva Jaqueline karját, félrehúzza, s halkan beszélni kezd. - Ki akarsz rúgatni, Jaqueline? Én felajánlottam, hogy felmondok. Te mondtad, hogy ne.

- Ugyan, Zack! Ez csak játék! - Megsimogatja a srác karját, mire ő elhúzódik. Aztán a lány szorosan a karjába kapaszkodik. - Zack...! - De ő elhúzódik. - Kérlek... - Nyúl utána, de ő újra hátrébb lép. - Rosszul vagyok, Zack, kérlek! - Hangja kétségbeesett, szemét becsukva kapaszkodik a srác után, aki akkor veszi észre, hogy ez most komoly. Átfogja és leülteti a lépcsőre.

- Lélegezz mélyeket!

Kis idő múlva Jaqueline arca a fehér helyett visszanyeri eredeti színét. A srácra néz. - Sajnálom!

Zack nem szól. Leguggol a lánnyal szemben. - Tegnap mondtam anyukádnak, hogy már...-Jaqueline fel akar állni, de visszanyomja. - többször elájultál.

- Jól vagyok!

- Most éppen. De két perce még nem voltál. Ok nélkül nem történik sorozatosan ilyen. El kellene menned orvoshoz.

            Kicsöngetnek, s a lányok bemennek, de Zackék még mindig a lépcsőnél vannak, mikor a diáksereg kiözönlik a szünetre. A lány barátja, Bobby meglátja őket. Dühösen odamegy. - Mi folyik itt? - Néz felváltva a tanárra és a lányra.

Jaqueline gyorsan felpattan. - Semmi, menjünk! - Húzná a srácot, de ő egyhelyben áll a tanárt bámulva.

- Hagyj békén, Jackie!

Zack szó nélkül elsétál, mielőtt balhé lenne.

            Jaqueline mérgesen néz barátjára. - Ezt miért csináltad?

- Látom, hogy néz rád!

- Beszélgettünk!

- Mindenki arról beszél, hogy a srác rád kattant.

- Beszéljenek! Nem kell mindennek bedőlni!

- Mondd, hogy nem igaz!

- Bobby, ismersz! Tudod, hogy nem tűröm, ha megpróbálnak irányítani!

- Én csak féltelek! Az a...az a fazon...

- Van neve is. Zack.

- Kit akarsz te tulajdonképpen, Jackie? Őt, vagy engem?

- Ha őt akarnám, nem lennék veled! - Elmegy.

            Délután Jaquelinék kertjében tanulnak a lányok. Julie a leckéjét írja, Shannon magol, Jaqueline úgy tesz, mint aki a leckét olvassa egyedül Missy vállalja fel, hogy nem a tanulás hozta őket a lányhoz. - Mi volt ma az az előadás Zackkel? - Erre a másik két lány is kíváncsian a szőke szépség felé fordul.

- Hát...az van, hogy Zack...Zack felhívott engem a hétvégén.

- Komolyan? - Julie kap a pletykán. Már látja maga előtt a romantikus mesét.

- De mivel felesége van, akármennyire is kívánom, nemet mondtam.

- Mire is, pontosan? - Húzza fel a szemöldökét Shannon.

-A randi meghívásra. Kicsit nehezen viselte. Tudjátok, szereti Rachelt, de rájött, hogy tetszem neki.

Missy eddig se volt jó véleménnyel a srácról. - Mindig is mondtam, hogy gáz a pasi.

- Nemet mondtál neki? - Julie szomorú. - Pedig olyan szép pár lehetettek volna.

- De...azért abban maradtunk, hogy a következő óráig gondolkodom. - Maga is meglepődik, milyen jó kis mesét talált ki.

            Hogy a story nem tűnjön hamisnak, a következő testnevelés órán, a kezdés előtt odamegy a sráchoz. Megkérdi, hogy óra után beszélhetnek-e. De mire a többiek is a terembe érnek, már egyedül hagyja a srácot, hogy senki ne lássa, ő ment oda hozzá.

            Az óra végén Jaqueline, mint aki elfejtette, hogy beszélni akart a fiúval, a többiekkel elindul kifelé a tornateremből. S rettentő elégedettség tölti el, mikor Zack utána szól. A srác felé fordul. - Jövök. - Majd a lányokhoz. - Én megmondtam. Biztos tudni akarja a válaszomat. -Odasiet.

            Ahogy egyedül maradnak, Jaqueline leül a padra. - Szeretnék beszélni veled, el kell mondanom valakinek. És rettentő hálás vagyok, hogy meghallgatsz. - Tovább ül csendben.

- Akkor elmondod?

- Inkább mégsem. - Feláll.

-Jaqueline!

A srác szemébe néz, s elszorul a torka. Micsoda mázlista Rachel! Ez a srác tökéletes. Bármit megtenne, hogy az övé legyen, ha lenne értelme. De soha nem kapja meg. - Nem tudom megtenni. Én...

-Jaqueline, miről beszélsz?

- Gyűlölnöm kellene téged! Soha, senki nem utasított még vissza! De nem vagyok rá képes.

- Hé...! - Közelebb megy hozzá.

- Azt akartam, hogy mindenki azt higgye, futsz utánam! Igyekeztem úgy beállítani a dolgokat, hogy úgy tűnjön, mintha arra kérnél, randizzak veled. Ráadásul különböző meséket találtam ki kettőnkről.

Zack bólint. - Értem. - Teljesen higgadt marad, mintha meg se lepné.

- Miért nem kiabálsz? Vagy küldesz a francba?

- Attól jobb lenne?

- Nem.

- Szerintem sem. - Leül.

Jaqueline odatelepszik mellé. S egy kicsit csendben ülnek. Közben már becsengetnek, de a srácnak nincs több órája, a lányt meg nem érdekli.

- Haragszol?

- Nem tudom. Fogalmam sincs róla, mit kellene éreznem.

Jaqueline megfogja a srác kezét. - Nem lehetne, hogy barátok legyünk?

            Ekkor pont belép az igazgató. Nem tudja mire vélni, hogy kéz a kézben ülnek a padon. Jaquelint gyorsan órára küldi, majd becsukja a tornaterem ajtaját, és dühösen kérdőre vonja barátját. - Mi a fene volt ez? Kéz a kézben itt ülsz az egyik diákkal?

- Félreérted.

- Igen? Akkor felvilágosítanál?

- Nem tehetem. De hidd el, hogy semmi olyan nem történt, amire te gondolsz!

- Higgyem el? Higgyem el? Nem, Zack, ez nem fog működni! Megkapod a lehetőséget, hogy elmesélj mindent, vagy...

- Felmondok.

- Mi?

- Nem mondok semmit. Inkább felmondok. Ha nem hiszel nekem, nem tudok mit tenni.

- Hogy ha semmi komolyról nincs szó, akkor miért nem mondhatod el?

- Mert félek, hogy még nagyobb bajt okoznék vele.

- Azt hiszem, ezzel mindent elmondtál. Ha el akarsz menni, menj, de én nem foglak kirúgni. Viszont szeretném, ha többet nem találkoznál Jaqueline Philipsszel, ezért átveszi tőled más ezt az osztályt.

- Ha így gondolod.

- Így. Nem tudlak máshogy megóvni magadtól. - Otthagyja.

            A suli után a lányok izgatottan várják Jaquelint a kocsinál, de ő sietősen feldúltan megy a kocsijához. - Menjünk!

- Na mi volt? - Juli csak Shannon mogorva pillantására jön rá, hogy nem aktuális a lelkesedése.

- Mi történt? - Shannon előre ül.

- Nem szeretnék beszélni róla! - És tényleg szó nélkül viszi haza barátnőit.

            Otthon Jaqueline nem figyelve anyjára, aki arról faggatná, hogy milyen köretet kér az ebédhez, felrohan a szobájába. Miután jól kihányja magát, bevesz három gyógyszert abból, amit Missytől kapott. Ez már napi rutin nála. Majd a magnóját felhangosítva ledől az ágyára.

            Sarah benyit lányához. Lekapcsolja a magnót és leül az ágy szélére. - Kész az ebéd. Martha a kedvenc sütidet sütötte.

- Nem vagyok éhes.

- Rendben, akkor készülj, elmegyünk orvoshoz!

- Micsoda?

-Jaqueline, alig eszel!  Soha nem vagy éhes. És Zack azt mondta, már többször elájultál.

- Kétszer volt az a többször. De az idegesség, meg a fáradtság az oka.

- Azért én azt szeretném, ha elmennék egy orvoshoz.

- Anya, hagyjál békén! Nem megyek orvoshoz.

- Akkor gyere le enni!

            A lány duzzogva felpattan, s lemegy az étkezőbe. Úgy falja az ételt, hogy megrémíti vele az anyját. Mikor befejezi, feláll. - Most boldog vagy?-A nő nem szól semmit. - Elmegyek hajat mosni.

- Mindig a fodrász csinálja. Azt mondtad, szereted, ha ő csinálja, mert jó hajápoló szerei vannak.

- Most én fogom megmosni. - Elmegy a fürdőjébe.

            Jauqline és a többi lány a következő órán döbbenten tapasztalják, hogy más a tanáruk. A lány szó nélkül kisétál a teremből, s a tanári elé megy. Nyitva van az ajtó, így nem is kopog, hanem egyenesen bemegy. Meglátja Zacket egy asztalnál. Odamegy, s leül vele szembe. -Kirúgtak?

A srác a lányra néz. - Nem. De mégis mit keresel itt? Ez a tanári. - A szomszéd asztal felé fordul. Mindenki őket nézi. - És mindenki minket bámul.

- Had bámuljanak! Engem úgy se rúgnak ki az anyám miatt. És azt mondtad, téged se rúgtak ki.

- Nem, de ha így folytatod, ki fognak.

- Akkor kiverem a balhét. Elárulod, miért nem te tartod az órát?

- Mert elvették tőlem az osztályt.

- Miért?-A srác őt bámulja. - Miattam.

- Jobb ez így, Jaqueline.

- Szerintem nem.

- Vissza kellene menned az órára.

- Minek? Semmi érdekes nem történik. Még egy hét és itt a szünet.

- Voltál orvosnál?

- Voltatok Hawain?

- Miért nem mész el a barátoddal? Úgy láttam eléggé félt. Akkor ezzel miért nem törődik?

- Miért nem jössz el velem te? Úgy láttam, eléggé izgat ez a dolog. Akkor miért nem ajánlottad fel, hogy elkísérsz?

            Megjelenik a másik testnevelés tanár, hogy beszéljen Zackkel és Jquelinnal. Megkéri őket, hogy ne az ő óráján rendezzék közös ügyeiket. Különben beszélni fog az igazgatóval.

            A tanítás után Shannon még bent marad a suliban. Meg akarja várni, míg Zack hazaindul. Mikor látja, hogy a srác a kocsija felé tart, odamegy. - Zack!

- Shannon. Hát te mit keresel még bent?

- Beszélhetnénk? Mondjuk, beülhetnénk valahová.

- Persze.

            Az üzletsoron egy kávézó utcai asztalánál ülnek le. Rendelnek inni, s egy kicsit bámulják a sétáló embereket. A srác arra vár, hogy a lány elkezdje, ő meg a gondolatait rendezi.

- Nem hinném, hogy jogom van beleavatkozni a dologba. - Kezd bele Shannon.

- Ha már elkezdted, fejezd be nyugodtan! Tudom, hogy Jaquelinról akarsz beszélni.

- Orvosra van szüksége. Tegnap este felhívott az anyukája.

- Velem is beszélt már.

- Nem próbálnál...?

- Már próbáltam. Ennél jobban nem akarok beleavatkozni, mert félre értené.

- Akkor mit tegyek? Hagyjam, had folytatódjon, amíg valami komoly baj nem lesz?

- Te a barátnője vagy. Beszélj vele! Néha könnyebb egy barátnak elmondani a problémákat, mint a szülőknek.

- Féltem őt. Te nem ismerted régen. Más volt. Állandóan nevetett, vagány, bulizós lány volt. Mióta megismertük Missyt megváltozott. Attól tartok...szerintem szed valamit.

- Azért nem kezd ezzel, ha elmész hozzá! Túl erős vád ahhoz, hogy ne legyen alapja!

- Nem mondtam, hogy semmi alapja nincs. Missy egy bulin adott nekünk drogot.

- Tessék? Missy drogot szed?

- Ugye nem mondod el a suliban?

- Nem mondom el, de...

- Azt nem tudom, hogy csak a buli miatt csinálta, vagy amúgy is szedi.

            A Zackkel való beszélgetés után Shannon átmegy Jaquelinhoz. Sarah Philips megkéri a lányt, hogy beszélgessen egy kicsit vele. Kiülnek a teraszra a medence mellé, s önt egy pohár limonádét lánya barátnőjének. Amíg megissza, megvitatják Jaqueline állapotát, s abban egyetértenek, hogy valamit tenniük kell.

            Shannon feláll, megköszöni az italt, s elindul befelé, hogy felmegy a barátnőjéhez, ám az üvegajtónál Jaquelinebe botlik. A szőke lány megfogja barátnője karját, s kirángatja az utcai főbejárathoz. - Kösz a látogatást, remélem, jót beszélgettél az anyámmal, de én nem vagyok kíváncsi rád. Menj haza!

- De...Jackie, mi bajod?

- Te! Gyerünk, tűnés! - Löki hátra.

- Nem megyek sehová, amíg el nem mondod, mi van!

- Mi van? Az van, hogy nem vagy többé a barátnőm. Egy aljas szuka vagy! Egy ribanc!

- De Jaqueline!

- Jó volt Zackkel?

- Zackkel?

-A kávézóban! Missyvel véletlen pont arra sétáltunk. Elég megdöbbentő volt titeket látni. Sőt, ez talán nem is a legjobb kifejezés.

Shannonnak minden világossá válik. Ám a magyarázkodás érdekli legkevésbé. - Missy? Nem veszed észre Jackie, hogy rossz társaságot választottál? Ő nem a barátnőd!

- Mondod ezt pont te?

- Félreérted.

- Igen?

- Hogy képzelheted rólam, hogy kikezdek azzal a sráccal, aki ennyire tetszik neked?

- Én nem képzelem. Láttam! Láttam a saját két szememmel.

- Lehet, hogy nézted a dolgokat, de látni nem láttad. Rólad beszéltünk!

- Egy szavadat sem hiszem! És nem is vagyok kíváncsi rá! Tűnj innen! És a suliban is ezt a pár napot úgy töltsük, hogy ha lehet, ne szólj hozzám! - Bemegy a házba és bevágja maga mögött az ajtót.