Egész héten alig beszélnek egymással a lányok. Hiába ülnek az órákon egymás mellett, a békülés nem történik meg. Aztán pénteken Julie már nem bírja tovább elviselni a fagyos hangulatot, s Jaqueline után szalad, mikor ő a kocsijához igyekszik épp. - Hé, Jackie! Kérlek, várj egy kicsit!

A lány megfordul, s karba teszi a kezét. - Minek?

- Sajnálom! Tudom, hogy bántó volt, amit Shannon mondott, és szeretnék bocsánatot kérni a nevében.

- Neki kellene bocsánatot kérnie!

- Tudod milyen!

- Akkor nincs miről beszélnünk! - Beszállna a kocsijába.

- De...még velem sem? Miért nem beszélgetsz velem, miért kerülsz engem is, ha rá haragszol? Vele vesztél össze, nem velem.

- Te se álltál ki mellettem.

- Szerintem az egész vita fölösleges volt, hisz még nincs közted és Zack között semmi. És különben is, az, hogy Shannon mit gondol, nem számít!

- De nekem számít! Ti a barátnőim vagytok, azt szeretném, ha nektek is fontos lenne, ami nekem fontos.

- Ennyire fontos neked Zack?

- Igen.

- De még nem is ismered.

- Beleszerettem. Ez az a bizonyos szerelem első látásra. Azt akarom, hogy az enyém legyen! Kell nekem!

Shannon odasétál Missyvel. - Szóval meg akarod szerezni. - Csípőre tett kézzel megáll.

- Igen. És akkor mi van?

- Ezek szerint igazam volt. Te is csak rövidtávon gondolod vele.

- Nem. Én azt akarom, hogy belém szeressen!

Missy a vállára veszi a táskáját. - Az neked nem lesz nehéz.

- Ebben nem vagyok biztos, Missy! Ő nem olyan, mint itt a suliban a srácok.

- Csajszi, neked nem szoktak a pasik nemet mondani! Nehogy már Zack legyen az első!-Húzódik széles mosolyra a szája.

Jaqueline Shannonra bámul. - Ezt úgy érted...?

- Úgy bizony! Nem hagyom, hogy a legjobb barátnőmet visszautasítsák! - Erre Jaqueline a nyakába borul. - Jól van na! Ez nem azt jelenti, hogy odavagyok az ötletért, mert én még mindig úgy gondolom, hogy jobbat érdemelsz, mármint anyagilag, mert hát valljuk be, a karosszéria full extrás.

Missy, a vagány motoros nem bírja szó nélkül megállni a cicababa megjegyzését. - Mit tudsz te a full extrás karosszériáról?

Erre mind a négyen jót nevetnek.

            Az iskola főbejárata előtt felbukkan egy negyedikes lány kíséretében Zack. A négy barátnő felhúzott szemöldökkel figyeli őket. A lányon látszik, hogy rákattant a tanárra, de a srác nem foglalkozik a dologgal. Sőt, mikor észreveszi Jaquelinékat, elnézést kér a másik lánytól, s odamegy hozzájuk. - Sziasztok! Ugye elment? - Nem mer hátranézni.

Jaqueline érzi, itt a lehetőség. - El.

- Hála az égnek! Folyamatosan valami partiról beszélt, amit az apja távollétében rendeznek holnap nála.

-A negyedikesek állandóan buliznak.

- Talán a harmadikosok nem? - Tudja, hogy a lány megjegyzése csupán az iróniáról szólt.

- De. És a mi buliaink sokkal jobbak. Majd egyszer megmutatjuk.

- Rendben. Na sziasztok! - Elindulna, de Jaqueline egy kérdéssel lerohanja.

- Este nincs kedved eljönni a Blue Cafféba? Egy fiatalos kávézó, finom sütikkel.

- Amit persze csak nézünk, különben nem így néznénk ki. - Simít végig a derekán Julie.

A srác csendben áll Jaquelint bámulva. A lány azt hitte, nem kell ezen ennyit gondolkodnia. -Akkor?

- Hát... - Egy mély levegőt vesz. - nem hinném, hogy ez túl jó ötlet. Én...

Shannon a srác mellé megy és megsimogatja a vállát. - A tanár úrnak nem kell aggódnia, mi is ott leszünk, és még egy csomó fiatal. Nem randi ez, csak egy baráti meghívás.

- Hányra mentek?

Jaqueline szíve a torkában dobog, de ebből semmit nem mutat. - Hét körül szoktunk összegyűlni. Érted menjek?

A srác halkan nevet. - Azt ne! Majd inkább én megyek érted.

Julie és Missy egymásra kacsint. Jaqueline viszont természetesen fogadja az ajánlatot. - Oké! Tudod, hol lakom. - Ám mihelyt elköszön tőlük a srác, fülig érő szájjal fordul barátnői felé, először is Shannonra néz. - Örökké hálás leszek neked!

- El is várom! - Összeborzolja barátnője haját. - Én mentettem meg a helyzetet.

            Este Jaqueline a tükör előtt pózol, összes ruhája az ágyára kipakolva. A magnó üvölt, így az anyja hiába kiabál neki. Felmegy, benyit, s kikapcsolja a magnót. - Édesem, téged várnak lent.

- Ki?

- Egy rettentő jóképű fiú, aki szerintem nem hozzád való.

- Te jószagú! Mennyi az idő?

- Hét óra.

- Nem hat?

- Az egy órája volt.

- Mondd meg neki, hogy azonnal megyek! - Csak ekkor esik le neki, mit mondott az anyja. - Mi az, hogy nem hozzám való? Ne gyere te is azzal, amivel a lányok, hogy nincs pénze. Mert azért mind megnézik a tesi órán.

- Nem, én a korára gondoltam. De az se túl meggyőző, hogy ő a tanárotok.

Na tessék! Még ő is betesz maguknak. Miért kell folyton jártatnia a száját? - És ha tanár? Akkor mi van?

- Tilos a tanár-diák kapcsolat. Mind a kettőtöket kirúghatják. Vess véget ennek minél előbb!

- De ha még el sem kezdődött!

- Annál jobb! Ez az első és utolsó randitok. Rendben?-A lány bólint. - Nem hallottam, Jaqueline!

- Igen. - Durcásan öltözik fel.

            Hiába a divatos farmerszerelés, az idősítő smink, a kedvenc kék, nagy karika fülbevaló, Jaqueline lebiggyesztett szájjal köszön a srácnak, s húzza ki a kocsihoz, majd pattan be az első ülésre. Majd pedig egész úton szótlanul ül a srác mellett, aki amint megérkeznek és leparkol, a lány felé fordul a kérdéssel. - Mi a baj?

- Nem érdekes.

- Még nálatok meg akartam jegyezni, hogy milyen csinos vagy, de jobbnak láttam, ha meg se szólalok. Összevesztél az...

- Az anyámmal? Oh, ő még veszekedésre se jó. Soha nem kiabál velem. Én üvölthetek, ahogy a torkomon kifér, ő akkor is higgadt marad.

- Akkor a barátnőid biztos kíváncsiak, hol szerezted.

Jaqueline elneveti magát. - Kösz. Kösz, hogy nem küldesz a fenébe, mikor jó estét ígértem, közben pedig szörnyű társaság vagyok.

- Én már csak ilyen vagyok. Bemenjünk, vagy ajánljak egy jobb gyógymódot?

- Baj lenne, ha inkább a másodikat választanám?

- Akkor nem kérdeztem volna. - Beindítja a motort és elhajt.

            Jaqueline lehúzza az ablakot, és csendben bámul kifelé egy ideig. Élvezi a szelet, a zenét, s hogy a sráccal lehet. Kapóra jön neki a rosszkedv, s az ajánlat, így kettesben töltheti vele az estét. - Hová megyünk?

-A partra. Ha ki akarok kapcsolni egy kicsit, mindig ott sétálok egyet.

            A séta remekül beválik. Több órán át beszélgetnek a parton, s a végére Jaqueline azt is elfelejti, miért volt rosszkedvű, és totálisan a srác hatása alá kerül. Úgy érzi, mintha már évek óta a legjobb barátja lenne. Rengeteg közös van bennük, sok dologhoz ugyanúgy állnak hozzá, s remekül meg tudják vitatni az élet nagy problémáit. Zack a szavaival is vissza tudja adni az ember önbizalmát, a jókedvét, s a reményt a boldogságra. Ezek után a lány biztosra veszi, hogy ha a barátnői és az anyja is jobban megismeri a fiút, ők se tudnak ellenállni majd neki, s semmi kifogásuk nem lesz a kapcsolatuk ellen.

            Jaqueline mikor hazaér, s előveszi a mobilját, akkor látja meg, hogy rengeteg nem fogadott hívása volt a barátnőitől. A konyhában kipakol magának egy csomó kaját, s miközben teletömi magát, felhívja a lányokat egyesével. Mindegyiktől bocsánatot kér, amiért nem ment a Blue Cafféba és fel se vette a telefont, de kárpótlásként elmesél nekik mindent. A lányok persze rögtön azt kérdezik, hogy Zack mikor hazavitte, megcsókolta-e.

            Mikor leteszi a telefont, a rossz szájíz megmarad. A lányok sikeresen elültették benne a gyanút, hiába próbáltak úrrá lenni az első döbbeneten, s utána valami jó kifogást találni Zack számára. Előfordulhat, hogy Zack valamiért mégse akar tőle semmit? Nem, az nem lehet, hisz akkor nem randizott volna vele. Neki különben sem mondanak nemet a srácok. Nem, biztos csak nem mer még lépni. Arról lehet szó, nem mer lépni, mert nem tudja, hogy egyformán éreznek. És biztos fél is kicsit a munkája miatt. Az igazgató elég szigorú.

            Jaquelint a villany felkapcsolása zökkenti ki gondolataiból. Az anyja néz rá kissé álmosan. - Hogy sikerült a randi?

- Jól, nagyon jól. De gondolom, ennek te nem örülsz nagyon.

- Annak örülök, hogy jól sikerült az estéd, de annak nem, hogy nem tetted meg, amire kértelek! Így kénytelen leszek én beszélni vele.

- Szeretem őt! Nem fogom elveszteni csak azért, mert egyeseknek nem elég jó!

- Kicsim, én a te érdekeidet tartom szem előtt.

- Akkor nem kényszerítenél!

- Hidd el, nem lehet köztetek semmi. Nem miattam, hanem mert ő a tanárod.

- Nem érdekel, tőlem maga az igazgató is lehetne!

- Jó, jó, rendben! Ráérünk még ezt megbeszélni, ahogy láttam.

- Ezt hogy érted?

- Amint láttam Zacken, - így hívják, ugye?-A lány bólint. - ő kicsit másképp gondolkodik kettőtökről. Jobban tisztába van a helyzettel.

- Mit mondott neked?

- Semmit. Nem mondott semmit. De elég megfontoltnak tűnik ahhoz, hogy beleugorjon egy, a számára veszélyes kapcsolatba.

- Veszélyes?

- Nem mondom el többször, a tanárod, és kiskorú vagy. - Odamegy és a kipakolt étel tömegre néz. - Látom nem vacsorázni voltatok.

- Nem. - Jaqueline is végignéz a rengeteg belekóstolt édességbe. Arrébb löki a tányérokat és feláll. - Ezt nem folytatom. - Elmegy aludni, de előtte azonban a fürdőbe siet még.

            Hétfőn reggel a lányok alig várják, hogy Jaqueline megérkezzen. Rögtön elkezdik neki, hogy ők igazából nem is lepődtek meg, hogy Zack nem csókolta meg, hisz ez csak a gimis fiúk szokása, első randi után smárolni. Egyedül Shannon vizsgálja hunyorogva a lányt, ami fel is tűnik neki. - Valami baj van?

- Nem, csak...te megint fogytál?

- Nem.

- Lóg rajtad a póló!

- Na és? Kinyúlt.

- Nem lesz ennek jó vége! Jackie, enned kell!

- Eszem én eleget, kérdezd meg az anyámat! - Azzal lezártnak tekintve a témát, elsétál.

Missy utána megy. - Figyelj, én tudom, milyen, amikor gondod van a súlyoddal, de amit a múltkor a bulin adtam, erre is jó. Elmegy tőle az étvágyad.

Jaqueline megáll. - De biztos vagy benne?

- Persze. Ne aggódj, semmi bajod nem lesz tőle! Ez csak kis adag. Nem lehet rászokni. Szerezzek?

- Hát...nem tudom.

- Oké, ha nem, hát nem! Nem fogok könyörögni, csak segíteni akartam.

- Missy, én nem mondtam, hogy ne, csak...csak hadd gondolkozzam, rendben?

- Gondolkozz csak! - El.

            Julie és Shannon a lányhoz megy. - Mit akart tőled?

Jaqueline mérgesen fordul Shannon felé, de aztán lehiggad. Ők a barátnői, csak aggódnak. Bár néha túlzásba viszik. - Semmit, csak dumáltunk. Gyertek, menjünk órára! Utána be kell néznem a fodrászhoz.

- Én is veled megyek! Muszáj lesz egy arcpakolást kérnem! - Lelkendezik Julie.

- Én meg végre megcsináltatom a körmöm. Már két napja nem voltam a manikűrösnél. - Shannon megjegyzésére a két lány egymásra nevet. - Most mi van? Julie, te kétnaponta kozmetikushoz mész, Jackie, te meg minden hajmosást a fodrásszal csináltatsz! - Beriszálja magát az épületbe.

            A hét utolsó tornaórájára Jaqueline nagy lendülettel készül, de kellemetlen meglepetésben részesül. Zack egyáltalán nem foglalkozik vele, inkább egy pár lánnyal jópofizik. Az óra vége felé a lány megunja a dolgot, s elkezd kiszaladni az óráról, de az ajtó előtt összeesik. Zack odarohan, mögötte a lány barátnői.

- Jackie, kérlek, térj magadhoz! - Julie a kezét fogja.

- Kérlek, barátnőm, szólalj meg! - Shannon Zackre néz. - Mi lehet vele?

De a srác meg se hallja a kérdést. A földön ül, a lányt az ölébe húzza, s finoman pofozgatja. Mikor látja, hogy kezd magához térni, megkéri Missyt, hogy menjen, fejezze be az órát a többieknek egy levezető gyakorlattal, majd Jaquelinra néz, aki addigra már kinyitja a szemét. - Már másodszor ájulok a karodba.

- Én inkább úgy fogalmaznék, hogy már másodszor hozod rám a frászt. - Megsimítja az arcát. -Fel tudsz állni?

- Megpróbálhatjuk, ha muszáj!

            Zack és a két lány segítségével Jaqueline lábra áll és kisétálnak a folyosóra, ott pedig a srác leülteti a lányt, s leguggol vele szembe. - Kezd aggasztani a dolog. Senki nem ájulgat ok nélkül.

- Aggódsz értem?- Csillog a szeme.

Julie lehuppan mellé. - Mi is aggódunk.

Jaqueline már nyitná is szóra a száját, de Shannon megelőzi. - Ne mondd azt, hogy ok nélkül! Mit ettél ma?

- Ma?

- Igen, ma!

Zack gyanúsan figyeli a lányok párbeszédét, majd a szőke lányra néz. - Ettél ma már valamit?

- Hát...

- Nem, ugye? - Shannon dühös. - Úgyis ez volt az utolsó óra. A Blue Caffé van a legközelebb, odamegyünk és végignézzük Julieval, hogy megeszel valamit, teljesen.

- Csajok, én nem...

- Dehogynem. - Zack feláll. - És én fogok rendelni neked. Az órámon lettél rosszul, látni akarom, hogy nincs semmi komoly baj.

- Hát, ha nincs más választásom! - Lassan feláll.

            A három lány bemegy az öltözőbe, hogy átvegyék az utcai ruhájukat, s rendbe hozzák magukat a torna után. Mire végeznek, beesnek az osztálytársaik. Mind Jaquelinhoz mennek megtudakolni, hogy hogy érzi magát, majd Zackről faggatják. Erre ő diadalmas arckifejezéssel beavatja a lányokat mindenbe, amíg ők öltöznek. Aztán az egész lánycsapat egyszerre megy ki a suli elé, s irigyen figyelik, ahogy Jaqueline Zackhez sétál, s ő még rá is tesz egy lapáttal, megfogja a srác kezét. A fiú nem húzza el a karját, inkább kinyitja a kocsiajtót, s megvárja, amíg a lány beül.

            A Blue Cafféban rengetegen vannak. Nagyon közel van az iskolához, így a fiatalok állandó találkahelyévé vált. De persze Sarah Philips lányának és barátainak mindig akad ott hely, a főnők jó haverjuk, néha leül hozzájuk beszélgetni is.

            Amint Jaqueline leül a barátaival az asztalhoz, s megrendelik a kaját, rögtön odasereglik pár srác, akik régen Jaquelinékkal jártak, de szerencsére pár lány is odaül hozzájuk, mielőtt a helyzet kellemetlenné válna. Mondjuk a Philips lány jókedve úgy is elszállt, az édeskettesnek lőttek Zackkel, mert ugye a barátnőit még le tudta volna pattintani, de ennyi embert, lehetetlen.

            Hirtelen az egyik srác átöleli Jaquelint és elkezd a fülébe suttogni. Zack feláll és elindul az asztaltól, mire Jaqueline is feláll. A srác odafordul. - Maradj csak! Mindjárt jövök, csak egy telefont elintézek. - Elmegy pár percre, majd visszasétál, mire Jaqueline arrébb löki a srácot, helyet csinálva Zacknek, s lehúzza maga mellé.

- Sajnálom, én nem akartam ekkora tömeget rád sózni!

- Semmi baj, a barátaid! Én úgyis nem sokára megyek.

- Nem sokára mész?

- Persze, csak látni akartam, hogy nincs semmi komoly baj.

            Egy kicsit még beszélgetnek, aztán Zack az ajtó felé nézve felderül, mire Jaqueline is odanéz. Kíváncsian méri végig a lányt, aki elé Zack odasiet. Hosszú, vörös haja kontyba tűzve, elegáns kosztüm, fekete aktatáska, magas, tűsarkú cipő, szép arc. A kb Zackkel egyidős lány a tökéletes ellenfél a szőke lánynak.

            Shannon Jaqueline mellé húzódik. - Ki ez a nő?

- Nem tudom, de meg fogom. - Feláll, s barátnőjével feléjük sétál. Azon gondolkodik, hogy mikor odaér, átöleli a srácot, jelezve, hogy foglalt, de szerencse, hogy nem teszi meg, mert Zack megcsókolja a lányt. Jaqueline egy pillanatra megtorpan, de mikor a fiú feléjük fordul, úgy dönt, oda kell mennie. Zack átöleli a nő derekát, de közben Jaquelinra néz. - Lányok, had mutassam be Rachelt!

Shannon nyújt először kezet. - Shannon Carter.

- Rachel Stevens.

-Ő pedig Jaqueline. - Zack a szőke lányt figyeli, miközben bemutatja.

- Te vagy Jaqueline? - Rachel kezet fog vele. - Rengeteget hallottam már rólad.

Jaqueline próbál mosolyogni, s úgy tenni, mintha nem zavarná, hogy Zack látszólag foglalt. - Te Zack barátnője vagy?

Rachel halkan felnevet. - Nem egészen. - Épp örülne Jaqueline, de arcára fagy a mosoly. - A felesége vagyok.