Egyesült Államok: Jellegzetes amerikai ünnep a Hálaadás, amely november utolsó csütörtökén van. Minden család összegyűlik ezen a napon és pulykák milliói sülnek a konyhákban. Ilyenkor emlékeznek az 1620 novemberében az újvilágba érkező zarándokokra. A következő héten kezdődik a karácsonyi készülődés. A Fehér Ház előtt hatalmas karácsonyfát állítanak, amelyen a gyertyákat az elnök és a felesége gyújtják meg. A családok közösen töltik a szentestét, az ajándékokat pedig Santa Claus hozza. Amerikában a karácsony népünnepély. Ajándékozási lázban égnek, az áruházak hatalmas árukínálatot és reklámhadjáratokat zúdítanak az emberekre, karácsonyi show-kat és felvonulásokat is rendeznek. A zoknikat a kandalló fölé akasztják, Santa Claus ebbe teszi az ajándékokat karácsony estéjén.

Anglia: októbertől elkezdik feldíszíteni az utcákat, a házakat pirosba és zöldbe öltöztetik. Angliában általában enyhe a tél, sokan pólóban sétálnak az utcákon szilveszterkor is, habár egyidőben látni meleg kabátot viselőket is. December 24-én együtt díszítik a fát a családdal, majd a gyermekek ( gyakran a felnőttek is) az utcán éneklik el a megtanult karácsonyi dalokat, ezért cukorkát kapnak ajándékba. Este várják a Mikulást, süteményekkel és portóival. Az óriási zoknik ott lógnak az ágyak végében. Az ajándékokat 25-én, a templomi Istentisztelet után bontják ki. Az ünnepi ebéd elmaradhatatlan része a karácsonyi puding, ami egyáltalán nem olyan, mint nálunk a puding. A gesztenyével töltött pulyka sem hiányozhat az asztalokról.

Írország: december 13-án kezdik az ünneplést, ezt nevezik Little Christmas-nek, azaz Kis Karácsonynak. Karácsony napján gyertyákat állítanak az ablakokba, feldíszítik a karácsonyfát, whiskyt készítenek a Télapónak, a rénszarvasainak pedig répát és elmennek a misére. December 25-én elfogyasztják az ünnepi ebédet, és kibontják a várva várt ajándékokat. Karácsony másnapján rendszerint lóversenyre mennek vagy az utcán énekelnek, mulatnak. Vidéken még mindig elterjedt a Wren Boy-ok, az ócska ruhákba öltözött fiúcskák mutatványa. A gyermekek házról házra járnak, énekelnek és zenélnek egy kis aprópénz reményében.

Ausztria: a bécsi utcákon karácsonyi zene szól, a főtereken óriási karácsonyfákat állítanak. December 16-ától a Bécsi Szimfonikusok karácsonyi koncertsorozatát élvezhetik az érdeklődők. Ugyanúgy 24-én ünnepelnek, a fát is aznap díszítik, olyankor a nagyszülők sétálnak a gyerekekkel. A városok és falvak ünnepi díszbe borulnak. Bécs híres a "kis Jézus búcsúja" nevű karácsonyi búcsúról. A városháza körül elterülő varázslatos karácsonyi parkról, ahol a rengeteg játék és színes program mellett jégpálya és kisvasút várja a gyerekeket, akik, mielőtt a vonatra felszállnak, levelet írnak a Jézuskának.

Oroszország: Oroszországban a gyerekeknek sokat kell várni, hogy felállíthassák és feldíszíthessék a fenyőfát. Náluk ugyanis, december 25-26 helyett csak január 6-án, vízkeresztkor tartanak nagy ünnepet. A szegényebb emberek is hónapokig takarékoskodnak, az ünnepi vacsora miatt. Az előétel a népszerű zakuszki, a blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a "szegények kaviárjának" nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. A gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf áll, ez birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet oroszkrémtorta zárja.

Németország: Az utcákat és üzleteket itt is korán feldíszítik. December 4-én, Borbála napján a vázákba aranyesőágakat raknak, amelyek karácsonyra kivirulnak. Szentestére feldíszítik a fát, megajándékozzák egymást, a gyerekek úgy hiszik, a Karácsonymanó lepte meg őket. A karácsonyi asztalon sok helyen ott a libasült vöröskáposztával, krumplival és a püspökkenyér. A gyerekek január 6-án királynak öltöznek, és így járják az utcákat, miközben minden kapura felírják a királyok neveinek kezdőbetűit.

Belgium: A gyerekek december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében elhelyezett zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

Csehország: úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. Karácsonykor a Mikulás hozza az ajándékokat, az ő érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.

Dánia: már december elején feldíszítik, kivilágítják az utcákat. A gyerekek üdvözlőlapokat küldenek különleges karácsonyi bélyegekkel. A mennyezetre adventi koszorút akasztanak és az együtt kivágott karácsonyfát gyakran saját készítésű díszekkel, dán zászlócskákból álló füzérrel, piros-fehér szívecskékkel díszítik. A hat órai karácsonyi vacsora fő attrakciója a desszert. A tejberizsbe egy mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba. Vacsora után a papa bemegy a szobába, ahol a karácsonyfa áll, meggyújtja a gyertyákat, majd az egész család énekelve körbetáncolja a fát. A gyerekek a szüleikkel ezután a fa alatt talált játékokkal késő estig együtt játszanak.

Dél Afrika: Itt nyár van karácsonykor. A kiadós ebéd elfogyasztása után a családok elindulnak, hogy meglátogassák barátaikat. A vendégségben általában finomságokat ajándékoznak egymásnak, ezeket díszes karácsonyi dobozokba csomagolják.

Finnország: A Télapó, "Joulu Pukki", mint tudjuk a lappföldi Rovaniemi városában él, ami Svédország, Norvégia és Finnország északi része. Saját irodával, sőt postabélyegzővel rendelkezik. A gyerekek minden karácsonykor levelek tömegével halmozzák el. Télen igen rövidek a nappalok, így hát a gyerekek már karácsony délelőttjén útnak indulnak, hogy karácsonyfát keressenek az erdőben. A fenyőt kivágják, hazaviszik, majd feldíszítik. Este az egész család együtt megy a temetőbe, hogy elhunyt hozzátartozóik sírjaira gyertyákat helyezzenek el. A karácsonyi vacsora lazaccal kezdődik, majd sajtleves és sült rénszarvashús követik egymást. Desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak.

Franciaország: Már december elején fénybe borulnak az utcák. A városok főterén fenyőt állítanak, az út menti fákon sok ezer kis színes égő világít. A kirakatok már jóval karácsony előtt megkapják ünnephez méltó ruhájukat, az áruházak pedig rengeteg játékkal várják a gyerekeket. Az éjféli mise után következik az ünnepi vacsora, amelyen libamáj, szarvasgomba, vadak, halak, gesztenyés liba, vagy pulyka kerül felszolgálásra. Desszertként fehér vagy fekete pudingot és tradicionális francia fatörzset tálalnak, amelyet piskótatésztából készítenek. Franciaország déli részén némileg eltérnek a karácsonyi szokások. Az éjféli mise után, a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé a kis Jézus iránti tiszteletük és szeretetük jeléül. Ezután a családok hazatérnek otthonaikba, ahol elfogyasztják az ünnepi vacsorát. Előételként Boudin blanche-t, tejes, világos színű kolbászt sütnek, amelyet sült, cukros almával tálalnak. Provance-ban a karácsonyi vacsorán nem tálalnak húsételt. Ízletes halételeket fogyasztanak különleges mártásokkal, amelyhez forralt bort isznak. Specialitásuk közé tartozik az articsókás omlett és a 13 különböző finomságból álló desszert, házanként más-más recept szerint. Ez jelképezi Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját. Nivernaise-ben disznótoros, Elzászban libamáj és savanyúkáposzta, Roussillonban libamáj, osztriga, pulyka, nyúl az ünnepi vacsora. Bretagne-i specialitás, hogy a liba nyakának bőrét megtöltik, megsütik és burgonyapürével tálalják.

Izland: az ünnep január 6-ig a háromkirályok napjáig tart. Egy izlandi legenda szerint 13 kis manó minduntalan megtréfálta és bosszantotta az embereket, különösen a gyerekeket. Ám amióta megjelent a Télapó, a manócskák megszelídültek, és azóta ajándékokat készítenek a gyerekeknek. Ezért a gyerekek már december elején kiteszik a cipőiket az ablakokba. Karácsonykor megtalálják bennük az ajándékokat, de ha rosszak voltak, akkor csak krumplit kapnak.

Kanada: az Egyesült Államokhoz hasonlóan, több egymástól eltérő kultúrájú nép él, ezért a karácsonyi szokások is rendkívül sokfélék. A kisebbségben lévő népcsoportok igyekeznek megőrizni eredeti hazájuk ünnepi szokásait, míg a többségben lévő angol ajkú lakosság az amerikai szokások szerint ünnepli a karácsonyt. Az utcákat csakúgy, mint a házak homlokzatát lámpafüzérekkel, fenyőgallyakkal, szalagokkal díszítik. Gyakran előfordul, hogy egy falu vagy város összes fenyőfáját feldíszítik. Az ünnepi vacsora legtöbbször itt is pulyka, de nem hiányozhat az asztalról a juharsziruppal leöntött palacsinta sem, míg a Télapónak tejet, kalácsot raknak a fa alá. A nagyobb kanadai városokban, mint minden amerikai nagyvárosban, hatalmas karácsonyi felvonulásokat és show-műsorokat rendeznek.

Kenya: a templomokat különböző díszekkel ékesítik. Szalagokat, virágokat, léggömböket, zöld növényeket tűznek Isten házára. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. A karácsony nagyon fontos ünnep, ilyenkor a család távol élő tagjai is hazautaznak, ha csak tehetik.

Lengyelország: a karácsonyhoz érdekes népi szokások kötődnek. A vacsorát imával kezdik. Közösen elfogyasztanak egy szelet különleges ostyát amelyen Szűz Mária, József vagy a kis Jézus alakja látható, tesznek egy fogadalmat, és a haragosok kibékülnek egymással. Az asztalon a teríték közé szalmát raknak, és mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. A karácsonyi ünnepek Lengyelországban január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget, ám az ünnep csúcspontja itt is a karácsonyi szenteste, amikor királynak, ördögnek, angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek lepik el az utcákat. Házról házra járva sütit és pénzt kapnak.

Lettország: a helyi szokás szerint a Mikulás a szentestétől kezdve tizenkét napon keresztül minden este hoz valamilyen ajándékot a gyerekeknek. A lett ünnepi menü szerény: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász kerül az asztalra karácsonykor.

Libanon: egy hónappal karácsony előtt különböző gabonamagvakat ültetnek el cserepekbe és izgatottan várják, hogy a növények kibújjanak. December 24-ére a zöldellő növényekkel két kört alkotnak a karácsonyfa és a karácsonyi barlang körül. A karácsonyi barlang szimbólum, amely Jézus születésének helyét jelképezi.

Mexikó: mélyen hívő katolikusok, így a karácsony fontos ünnep. Mexikóban általában kilenc-tíz család ünnepel együtt. A családok eljátsszák Mária és József útját Betlehembe, miközben december 16-tól 8 napon át házról házra viszik a szent pár szobrát. December 24-én aztán a szobrok bekerülnek a felállított betlehemi oltárokba, a templomokból kihozott kis Jézus szobrok mellé. Az ünnep legfontosabb jelképei itt a gyertya és a szentképek, amelyek gyakran hatalmas kivilágított plakátokon láthatók a városokban.

Norvégia: csodálatos, érzelmekkel teli ünnep. A norvégok nem feledik az angolok segítőkészségét a II. világháborúban, és immáron hagyományként minden karácsonykor egy hatalmas fenyőfát küldenek London városának. A családok december elejétől ünnepi lázban égnek, készülődnek a karácsonyfa feldíszítésére, gyönyörű díszekkel ékesítik a házukat, és december 1-jén meggyújtják az első adventi gyertyát. A kapun koszorúk, az ablakokban csillagok, a házak előtt szalmából készült kecskebakok és gabonakeresztek jelzik az ünnepet. A házakat belülről is feldíszítik, és mindent virágba borítanak. December 24-én ellátogatnak a temetőkbe és minden sírra égő gyertyát helyeznek. Érdekes szokás, hogy az ünnepi vacsora után a családok körbetáncolják a karácsonyfát, miközben együtt énekelnek.

Olaszország:  karácsonyfát már dec.8-ától kezdve díszítik. Emiatt nemigen használatos az adventi koszorú. Nagyon népszerű viszont a betlehemi jászol készítése, nemcsak a templomokban, de az otthonokban is. Vidékenként különbözőképpen ünneplik a karácsonyt. Észak-Olaszországban a Télapó, vagy a kis Jézus viszi szerte az ajándékokat a gyerekeknek. Vannak vidékek, ahol a gyerekek már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától. Rómában egy Befana nevű seprűnyélen közlekedő jóságos öreg boszorkány juttatja el a csomagokat a gyerekekhez a kéményeken át. A karácsonyi vacsora előétele a parajjal töltött ravioli, diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola, töltött gombával. Főételként sült házinyulat esznek pármai sonkával. A vacsorát az elmaradhatatlan desszertek zárják, többek között: tiramisu, fenyőmagos csillag, csokoládés kuglóf.

Portugália: a családok a tűzhely mellé sorakoztatják fel a cipőiket. Szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelikbe becsempészett meglepetéseket. Ezután fogyasztják el a tradicionális ünnepi vacsorát, amely sózott, szárított tőkehalból és burgonyából áll.

Spanyolország: a december elején elkezdődő karácsonyi ünnepek fénypontja január 6-a, háromkirályok napja. Karácsonyfát állítanak, és ajándékot a gyerekeiknek, de az igazi ünneplésre a háromkirályok napján kerül sor. A gyerekek reggel ajándékot találnak a csizmájukban, amit természetesen a három király tett bele az éj leple alatt. Az utcákat feldíszítik, és tolongva követik a három király díszes hintóját, akik az este elérkeztével elvegyülnek a tömegben, és a gyerekek legnagyobb örömére egész este együtt járják az utcákat. Az ünnepi fogások közül a legismertebb a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg.

Svájc: Zürichben mesevillamos fokozza az ünnepi hangulatot, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A villamoson utazó kicsik karácsonyi dalokat énekelnek, és édességeket kapnak.

Svédország: december elejétől adventi naptárral és vasárnaponként egy-egy gyertya meggyújtásával várják a karácsonyt. Kívül-belül feldíszítik a házakat, a jellemző skandináv motívumokkal: piros és fehér virágokkal, fenyőágakkal, gyertyákkal és szalmadíszekkel. A karácsonyfa alá szinte mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak az ajándékok mellé. Az ajándékokat, melyeket kis versek kíséretében adnak át a gyerekeknek, Svédországban a Télapó hozza, az ünnepi vacsora után. Január 13-án az ünnep zárásaként a svéd családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát.

Szlovákia: az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásakor kezdetét veszi a karácsony. A gyerekek kíváncsian várják december 6-át, amikor a felnőttek sok családban ördögnek, Mikulásnak, angyalnak öltöznek, és átadják az ajándékokat. A gyerekek verset mondanak, énekelnek, így köszönve meg a Mikulásnak az ajándékokat. Karácsony este karácsonyfát állítanak, amit rendszerint együtt díszít az egész család. Este a vacsora után, amelynek elengedhetetlen desszertje a híres pozsonyi patkó, a gyerekek felkutatják a karácsonyi ajándékokat. Karácsonytól vízkeresztig gyakran rendeznek jelmezes összejöveteleket, amelyeken az egész falu együtt ünnepel.

Új-Zéland: nyár közepe van ekkor. A legtöbben ezen a napon kimennek a tengerpartra, vagy máshol piknikeznek a szabadban. A meleg időre való tekintettel az ünneplők általában hideg sonkát esznek, amit a felnőttek jégbe hűtött sörrel, a gyerekek üdítővel öblítenek le.