Télapó

Kedves öreg Télapóka,
de jó, hogy megjöttél,
erdőmélyi óvodánknak
is vendége lettél.

Napok óta készülődtünk
az érkezésedre,
dalt és verset is tanultunk
a köszöntésedre.

Meghívás

Mackóék kis csemetéje
a Mikulást megsajnálta.
Arra gondolt, hogy az apót
barlangjukba invitálja.

Oly hideg a téli éjjel,
Bizonyára át vagy fázva.
Gyere be a jó melegbe,
egy forró, mézes teára!

 Mentovics Éva: Télapóka az ágyamnál

Képeskönyvet nézegettem,
benne tarka képeket.
S amíg néztem, olvasgattam,
lehunytam a szememet.
Elaludtam, s azt álmodtam:
könyvecskémből a képek
kisétáltak szobácskámba,
és az összes feléledt.
Télapóka ágyamnál ült,
s víg meséket olvasott…
Mese végén asztalkámra
helyezett egy csomagot.
Kedves, kicsiny tündérleánykák
rajzoltak és festettek,
s a mikuláscsomag mellé

letettek egy kis könyvet.
Apró, pajkos kis manócskák
csiszoltak és faragtak…
Kis ágyacskát készítettek
alvós - Panna babámnak.
Korán reggel felébredtem,
s nem hittem a szememnek…
Álmomból az ajándékok
szekrénykémen hevertek.

 Donászy Magda: Télapó

 Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.

Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.

Czeglédy Gabriella: Télapó az úton

Szarvas húzza szélsebesen
Télapóka szánkóját.
Száguld a nagy hómezőkön,
el is hagy már hét határt.

Ajándékok szépen, sorban,
a hatalmas zsákokban.
Télapóka becsempészi
a cipőkbe suttyomban.

Sietős az útja nagyon,
rövid már az éjszaka.
Várja őt az ablakokban
még sok üres kis csizma.

Szalai Borbála:
 Pille szálldos, ezer pille

Pille szálldos, ezer pille,
szárnya mindnek hófehér,
kavarognak, táncot járnak:
esik a hó, itt a tél!
Hulljatok csak, hópihécskék,
kicsiny fehér csillagok,
lombja vesztett kopár fára
díszes köntöst adjatok!
Pille szálldos, ezer pille,
nagy pelyhekben hull a hó…
Csengős szánon útnak indul
dérszakállú Télapó.
Hegyek között visz az útja,
fenyvesekbe is betér:
a sok hamvas fenyőfácska
szánkójába be se fér.
Pille szálldos, ezer pille,
minden fehér, csupa hó.
Ajándékkal megrakodva
jön már, itt van Télapó.
Csilingelő szánkójával
most áll meg a ház előtt,
s hozza már a csillagszórós,
fényben úszó zöld fenyőt.
Pille szálldos, ezer pille,
gyémántfényű lett a hó…
Örömtűz ég minden szemben,
sziporkázó, ragyogó.

Gedeon Jerne: Tálapóka

Télapóka, juj, juj, juj,

Az arcunkba havat fúj.

Szakállából szerte szét

Rázza a sok pelyhecskét.

Kacagnak a gyerekek,

Kapkodják a pelyheket,

Nem baj, nem baj, ez a jó,

Rázd a havat Télapó!

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj a szél,
hulldogál a hó.
Nem bánja azt, útra kél Mikulás apó.
Vállán meleg köpönyeg,
fújhat már a szél,
nem fagy meg a jó öreg, míg a földre ér.
Lent a földön dalba fog száz és száz harang,
jó hogy itt vagy, Mikulás, gilingi-galang.
Ablakba tett kiscipők várják jöttödet,
hozzál cukrot, mogyorót, jóságos öreg?!
- Hoztam bizony, hoztam én, hisz itt az idő,
nem marad ma üresen egyetlen cipő.
Hajnalodik. Csillagok szaladnak elé,
amint ballag Mikulás már hazafelé.

Donászy Magda: Télapó

Gondolt egyet Télapóka,
Levelet írt a friss hóba.
Kis gyerekek, jók legyetek,
Havat, jeget ne egyetek!
Aki nem hallgat Télapóra,
bizony meg is bánja,
nem szánkózhat, hógolyózhat,
bedugják az ágyba.

Első hó: Ozsvát Erzsébet

 Ébredjetek gyerekek!

Csoda történt éjjel.

Megérkezett Télapó,

Csillagot szórt széjjel.

 Fehér köntöst is hozott,
A bokroknak, fáknak,
Nézzétek, hogy örülnek,
Most már nem is fáznak!

L.Kapuvári Lídia

Levél a Télapóhoz....

Télapó! Télapó!

Hová tetted? Hol a hó?

Tudja a házból az összes gyerek,

hogy ma levelet küldök neked!

Üzenik ők is:

mind a hóra várnak!

Szánkózni szeretnénk

meg nagy hócsatákat!

Télapó! Télapó!
Ha zsákod legalján van a hó,
szívesen várunk még néhány napot,
- azalatt bőven megtalálhatod!

Levél Télapónak

Hideg van itt Télapó,
mégis nagyon várunk,
ha fázol odaadjuk
majd a nagykabátunk.

Mikor  a tél bekopog,
a szívünk rá így dobog.
- Jöhetsz fagy, jöhetsz tél,
a Tálapó útra kél.

Télapó hívogató

Kiszakadt egy felhő,
hullik már a hó.
Jégcsaptűvel varrja a jó Télapó.
Akárhogy is varrja,
csak nagyobb lesz rajta
az a szakadás,
meg is unja egykettőre
a foltozgatást.

Letekint a földre,
oh milyen csodás,
a sok gyerek boldog,
zeng a kacagás.
Felhangzik egy strófa,
hívogató nóta:
- Kedves Télapó,
gyere velünk hógolyózni,
hali, hali, hó!

Röstelkedve mondja a jó Télapó:
- Hógolyózni bizony nekem
nem való.
Mindhiába mondja,
a sok gyerek hívja:
- Kedves Télapó,
gyere velünk hógolyózni,
hali, hali, hó!

Elmegyek hozzátok,-
szól Télapó -
lesz ajándék nálam,
cukor, mogyoró,
megtöltöm a zsákom,
aztán nem is bánom,
hali, hali, hó,
essen a hó és repüljön a sok
hógolyó!

Kovács Zsóka: Télapóvárás

Ki kopog az ablakunkon?
Ajtónkban ki áll?
Izgatottan dobog szívem,
S künn a hó szitál.
Megjöttél hát, Télapó?
Jaj, de nagyon vártalak!
Ujjaimon számolgattam
Mikor jön el a nap
Vedd le a nagy puttonyodat,
Hogy pihenjen vállad,
Addig én majd simogatom
Hófehér szakállad.

Bozsi Darázs József: Télapó

Hófehér szakállú, öreg bácsit láttam,
fügét, almát, diót vitt a puttonyában.
Megkérdeztem tőle: - Hová tetszik menni?
Ezt a sok gyümölcsöt, ki fogja megenni? -
A jó öreg bácsi azt felelte rája:
- Sose búsulj, pajtás, lesz annak gazdája!
Felkeresem Jutkát, Marit, Andit,
Tudom, nagyon várják a Mikulás bácsit!

L. Kapuvári Lídia: Útban van már Télapó

Nicsak, pilinkél a hó!
Ezüst csengős
Cifra szánon
Útban van már Télapó.
Írtam neki levelet
„Télapó, ha teheted
Hozz nekem egy repülőt,
Szélsebesen repülőt.
Kishúgomnak azt a mackót,
Azt a piszén pisze mackót.
A tévében látta este,
És annyira megszerette.
Maszatnak, a kiskutyámnak,
Hozz egy puha meleg sálat.
Tudod, óvom, féltem nagyon
Meg ne fázzék az udvaron.
Ha maradna egy kis pénzed
Kolbászt is végy neki kérlek.”

L. Kapuvári Lídia: Levél a Télapóhoz

Télapó! Télapó!
Hová tetted? Hol a hó?
Tudja a házból az összes gyerek,
Hogy ma levelet küldök neked.
Üzenik ők is
Mind hóra várnak!
Szánkózni szeretnénk
Meg nagy – nagy hócsatákat!
Télapó! Télapó!
Ha zsákod legalján van a hó
Szívesen várunk még néhány napot,
Az alatt bőven megtalálhatod!

Czeglédy Gabriella: Erdőkön és havas hegyen

Hócsizmás,
Hóbundás,
Nagyszakálla
Zúzmarás.
Arca piros,
Hideg csípte,
Csengős szánon
Szarvas vitte.
Erdőkön és
Havas hegyen,
Repült a szán,
Szélsebesen.
Télapó a nagy
Zsákjából,
Szétosztott a
Boldogságból.

Donászy Magda: Télapó az erdőben

Napok óta, hetek óta
Esik a hó szüntelen.
Ott hintázik a kopár fán
Zöld fenyőfa levelen.
Vastag tölgyfa kérge körül
Kemény páncélt von a jég.
Dideregve nyalogatják
Szomjas szájú őzikék.
Tapsifüles mindhiába
Szimatol a hó felett,
Nem találja sehol sem az
Édes répagyökeret.
Ugri mókus kedve illan,
Üres gyomra korogó,
Odújában fogytán van a
Tökmag, dió, mogyoró.
És a madár? A vadgalamb,
A vörösbegy, a kis rigó?
A végtelen Hóországban
Nekik sem jut semmi jó.
Csak a cinke vigasztalja
Csüggedező társait,
A magasból messze kémlel…
Mintha várna valakit.
Tavaly télen majd megfagyott,
Betakarta már a hó,
Alélt szíve alig dobbant…
Úgy talált rá Télapó.
Gémberedett tolla közé
Lehelte a meleget,
Adott faggyút, diót,
Olajbogyószemeket.
Megígérte, ezután is
Minden évben erre jár,
Tán a kedves Télapókát
Várja most a kis madár?
Hulló hóban, szélviharban
Ott ül a fa tetején,
Kicsi szívét dobogtatja
Örömváró jó remény.

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj a szél,

hulldogál a hó,

nem bánja azt, útra kél

Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg,

fújhat már a szél,

nem fagy meg a jó öreg,

míg a földre ér.

Körülötte égi fák,

rajtuk csillagok,

lámpást tart a holdvilág,

fényesen ragyog.

Lent a földön dalba fog

száz és száz harang:

"Jó, hogy itt vagy, Mikulás,

gling, giling-galang!"

Ablakba tett kiscipők

várják jöttödet.

- Hoztál cukrot, mogyorót,

jóságos öreg?

- Hoztam bizony, hoztam én,

hisz itt az idő,

nem marad ma üresen

egyetlen cipő.

Hajnalodik. Csillagok

szaladnak elé,

amint ballag Mikulás

már hazafelé.

Gazdag Erzsi: Télapónak

Éjjel nappal téged várunk,
El ne kerüld a mi házunk.
Gyere-gyere jó télapó,
Nem lesz nálunk síró-rívó.
Zörgesd meg az ablakunkat,
Vedd elő a puttonyodat.
Keress benne nekünk valót,
Szaloncukrot és mogyorót.
Kifogyott a puttony,
Búcsúzik télapó,
Visszajön jövőre,
Ha tél lesz, s ha hull a hó.

Donászy Magda: Télapó ünnep

Itt van már a télapó
Tele van a zsákja,
Mosolyog az arca,
Örömünket látva.
Énekeljünk néki, senki
Nem vár biztatásra.
Úgy búcsúzik tőlünk:
A viszont látásra.

Méhes Mária: Megérkezett a Mikulás

Csengő-csengő csingi-ling,
Csizma koppan odakinn.
Kopogtatnak:kopp-kopp-kopp!
Nyissuk ki az ablakot!
Ni-ni a jó Mikulás,
Bizony ő az senki más.
Ősz szakálla földig ér,
Haját belepte a dér.
Havas bunda a vállán,
Nehéz puttony a hátán.
Puttonyában sok-sok jó,
Füge, dió, mogyoró.
Hajas baba, autó,
Képeskönyv meg hintaló.
Kishegedű hu-hu-hú,
Hosszú virgács juj-juj-júj!
 

Osvát Erzsébet: Jön, jön Télapó

Puha pihe pilinkél,
megpihen a fán.
Csilingelve, csengve
közeleg egy szán.
Tornyos kucsmájában
Télapó ül benne.
Arca, orra piros,
Mintha festve lenne
Huncut hópelyhecskék
bajuszára szállnak
s kacagva-nevetve
hinta-palintáznak.
Télapó szánkóján
sok-sok fenyőfácska,
a szánon meg ott van
ezerzsebű zsákja.
Mi van a zsebekben?
Megsúgom tinektek:
szebbnél-szebb ajándék
a jó gyerekeknek.
Ma este Télapó
s ezerzsebű zsákja
elindul kincsével
ha senki sem látja,
csendben házról-házra.
Évi, Peti, Zsuzska
várja is már nagyon.
Itt lesz nemsokára
s kipi-kop,
kipi-kop,
kopog az ablakon.

Téli este, holdas este,
halkan hull a hó.
Téli este, holdas este,
siklik egy szánkó.

Itt egy ablak, ott egy ablak,
halkan kinyílik.
Kis cipőbe, nagy cipőbe,
ajándék hullik.

Másnap a sok gyermek arca
csupa ragyogó.
Vígan mondják: "Itt járt a jó
öreg Télapó!"