A tavalyi szezonban még a dán Randers HK csapatát erősítette Bódi Bernadett, a fiatal jobb szélső, azonban 2009. július 1-jétől 2010. június 30-ig írt alá a békéscsabai kézilabda klubbal. Korábban junior válogatottként már dolgozott együtt Mátéfi Eszterrel, így a vezetőedzőnő számára is ismert Bernadett tehetsége és képességei.

Született: Szeged, 1986.03.09.
Testmagasság, testsúly: 175 cm, 65 kg.
Eddigi egyesületek: Szeged KKSE (1999-2000), AGRO SE Orosháza (2000-2001), Győri Audi ETO KC (korábban Győri Graboplast SE) (2001-2007), Randers HK (Dánia) (2007-2009)
Legjobb eredmények: kétszeres magyar bajnok (2005, 2006), kétszeres magyar bajnoki ezüstérmes (2004, 2007), kétszeres magyar bajnoki bronzérmes (2002, 2003), háromszoros Magyar Kupa győztes (2005, 2006, 2007), Olimpia 4. hely (2008), junior Európa-bajnokság 2. hely, junior világbajnokság 2. hely.

- Nem titok, hiszen már letetted a voksod Békéscsaba mellett, mely csapatokkal álltál még tárgyalásban a döntésed előtt?
- A Békéscsaba mellett a Debrecen és a Székesfehérvár is megkeresett.

- Miért választottad a Sonepar-Békéscsabai ENKSE ajánlatát?
- Ez tűnt a legjobb ajánlatnak, és Szegedhez, a szülővárosomhoz is közel van. Honvágyam volt már, és ez van a legközelebb. A döntésemet befolyásolta még az is, hogy Mátéfi Esztert már ismerem régebb óta.

- Milyen távlati terveid vannak a kézilabdával? Foglalkoztat-e a válogatottság kérdése?
- Természetesen minden sportolót foglalkoztat a válogatottság kérdése, engem is. Szeretnék világbajnokságra kijutni válogatottként, és folyamatosan résztvevője lenni nagy világversenyeknek, és a dobogó valamelyik fokára felállni.

- Mik az erősségeid védekezésben és támadásban?
- Úgy érzem, hogy a védekezés az erősebb pontom jelenleg. Támadásban talán a felállt fal elleni támadásos játék, a védekező falba történő befutások és a szélről való lövések fekszenek inkább. De mindenben van még mit fejlődnöm.

- Mik azok a legfontosabb információk, amit szívesen megosztanál a nézőkkel a magánéletedet illetően? Ki az a Bódi Bernadett?
- Egyelőre nem járok iskolába, viszont szeretnék angolt tanulni nyelviskolában, és a későbbiekben valamilyen üzleti tevékenységet folytatni. Szegeden van két aranyos kutyám (egy sicu és egy westi), nagyon szeretem őket. Szabadidőmben olyan tevékenységeket szeretek végezni, a melyek kikapcsolnak a kézilabda világából, ilyen a főzés, a kirándulás, a vásárlás, és minden olyasmi, a mi kizökkent egy kicsit a mindennapokból. Mindezt a családom és a párom társaságában szeretem tenni a legjobban.

- Milyen szereplést remélsz majd a 2009/2010-es bajnoki évben csapat szinten és az egyéni teljesítményedet illetően?
- Minden csapat erősít a nyáron, de szeretném, ha a Békkéscsaba ismét bejutna legjobb négy csapat közé, persze a pillanatnyi helyzetek és formák fogják meghatározni, kinek sikerül ez majd. Bízom abban, hogy húzóembere tudok lenni majd a Békéscsabának és a magyar kézilabdának. A nemzetközi szereplés során cél: minél tovább jutni.

- A nemzetközi szereplések terén ezáltal elmondható, hogy sokkal több rutinnal rendelkezel, mint némely csapattársad, akik csak most fogják megízlelni mindezt. Milyen tanácsokkal tudnád ellátni Őket?
- Szorgalom és akarat. Ha ez a két tényező megvan, akkor sikereket tudunk majd elérni. A tehetség mindehhez már minimális szerepet játszik, inkább a kitartás és az egymáshoz való alkalmazkodás az, ami előrébb vihet.

- Közismert, hogy a dán kézilabdázók mentalitása irigylésre méltó. Milyen tapasztalatokkal térsz haza Dániából?
- Pozitív tapasztalatokkal térek haza. Mint mindenhol, azért itt is meg voltak a negatívumok is. Külföldön egyedül nem könnyű. Abszolút más az ottaniak mentalitása, ha kikapnak tíz góllal, akkor is mennek tovább, és másnap akár tíz góllal is tudnak nyerni. Nem lehet összehasonlítani a magyarokkal, és igazán nem is tudtam megszokni ezt, csupán próbáltam beletanulni és megtanulni. 16-17 éves koromban már megkeresett a Viborg, a világ egyik legjobb csapata, de akkor még nagyon fiatal voltam ahhoz, hogy külföldre menjek, így másodszor már nem akartam elszalasztani egy ilyen lehetőséget, így kerültem ki a Randershez, ahol két évet töltöttem. Úgy gondolom, és azt mondják, hogy a dán bajnokság a világ egyik legerősebb kézilabda bajnoksága. Jövőre már nem biztos, hogy valóban az lesz, mert a gazdasági világválság ott is begyűrűzött, ezért sok játékos eligazol. Felröppent az a hír, hogy keveset játszottam, és hogy nem lehet igazán követni a magyar játékosok szereplését külföldön. Dániában az edzők általában minden mérkőzésen minden játékost folyamatosan cserélnek, így rövidebb szakaszokat, 15-20 percet töltenek a játékosok egyszerre a pályán, de olyan nem igen van, hogy egyáltalán ne kapjon játéklehetőséget bárki. Ugyan az egyik edzőnél tényleg volt olyan időszak, hogy két hónapig egyáltalán nem kerültem pályára, de a leváltását követően az új edzőnél már ismét folyamatosan játszottam.

- Július 8-án kezdődik az idei felkészülés. Mész-e nyaralni valahová a hátralévő három hét alatt?
- Igen, már nagyon várom, Ibizára megyünk június végén több barátommal.