Ez a pihenés jól esett a tegnapi út után. Nem hiszem el, hogy Denemmel JÓL ÉREZTÜK magunkat! Néha tényleg elgondolkozom, miért vagyok a világon. Vagy azon, hogy Ő miért van a világon.
A szoba és az ágy egész kényelmes. Még TV is van benne, videóval. Hát el tudom képzelni, Malfoy a második szobában mit kezd majd vele, főleg, hogy rajta kívül nincs más a szobában, aki tudja, mire is való az. Jól fogunk szórakozni ebben a két hétben, az biztos…

Mai program:

7.30 reggeli
8.00 kirándulás: Santa Maria della Salute
11.00 visszaút a szállodába
11.30 szabad foglalkozás
12.00 ebéd
13.00 szabad foglalkozás
16.00 kirándulás: Loredan- palota
17.00 visszaút a szállodába
17.30 szabad foglalkozás
18.00 vacsora
19.00 szabad foglalkozás
23.00 takarodó

Csak tudnám, hogyan számította ki a professzor azt, hogy mi mennyi időbe telik! Úgyis megtudja ma, és garantálom, hogy megváltoztatja majd a további útirányt.

Most jelenleg hét óra van. Mégis hogy merészelik, hogy hét harminckor adnak reggelit? Akkor ki sem bírom még nyitni a szemem! Ezt a pofátlanságot.
Ma reggel Rebeccával kilopóztunk az utcára, hogy némi információt szerezzünk. Elismerem, ez nem az én stílusom, de ahogy már többször is hangoztattam: szükség törvényt bont. Vettünk is egy útikönyvet Velencéről. Azt mondja, hogy…

Santa Maria della Salute: épült 1631-1681 között, barokk fogadalmi templom, felszentelése 1678-ban történt. Építését az 1630-as pestisjárvány idején határozták el. Építője: Baldassare Longhena. Anyaga isztriai fehér kő és márvánnyal fedett tégla (marmorino).*

Loredan-palota:A Loredan-palota (olaszul Palazzo Loredan dell'Ambasciatore) Velence egy ismert épülete a Canal Grande csatornán, a Rialto-híd felé vezető rakparton. Homlokzata velencei-bizánci stílusjegyekre utal, márvánnyal berakott ablakokkal.

E palazzo volt Cornaro Katalin esküvőjének helyszíne.

Ma a városháza termei vannak benne, gótikus előteteje előtt az Igazság szobra magasodik. Homlokzatán a Corner család címere látható.*

Jó, nem valami részletes, de több a semminél. Jobbra nem volt pénzem jelenleg. De legalább a szökést nem vették észre. Szerintem.

- Hermione, itt vagy? – kopogtak az ajtón.

- Igen, gyere!

Ginny volt az. És már kezdtem előre örülni, hogy megúszom! De Ginnyt nem lehet.
Vörös hajú barátnőm összekulcsolta kezeit, és várakozóan nézett rám. Az arckifejezése nem ígért sok jót, még szerencse, hogy Becca és Florence elmentek vécére. Na, ez az, amit nem értettem meg: együtt?

- Parancsolj, foglalj helyet! – kezdtem bele, és gondolatban már felkészültem, hogy ez hosszú menet lesz.
De ha már azt elérem, hogy ne ordibáljon, mint egy őrült, és ne próbáljon meg megölni/megfojtani/megátkozni, akkor már fél siker.
Az igazat megvallva, belül remegtem, mint a kocsonya.

- Azt hiszem, kezdhetnéd egy rövid magyarázattal – szólalt meg (lehet, hogy már ex)barátnőm.

- Hmm… hát… elhiszed, hogy… - kezdtem bele akadozva. Amit a legjobban bántam, hogy Ginny arca most kifejezéstelen volt, így nem tudtam leolvasni az arcáról, hogy mit gondol.

- Elhiszem.

- Mit? – néztem rá nagy, gülü szemekkel – Ja, hogy azt. Öhmm… oké.

- Ne haragudj, hogy megvádoltalak, ha csak gondolatban is, azzal.

- Nem haragszom.

- Tudom, igazságtalan voltam, de csak azt néztem, erre megesküszöm, ami a legjobb neked, és…

- Oké…

- … és nem vettem figyelembe, amit mondani akartál nekem, vagyis, ami most már elismerem…

- Ginny… - most már tényleg leállhatna.

- … hogy tényleg igaz. Mert te sohasem hazudnál nekem. Ugye?

- Igen… - pislogtam rá értetlenül,de remélem, ezt nem vette észre.

- Nos, akkor további szép napot – köszönt el mosolyogva, majd kiballagott az ajtón.

Ezzel az egész beszélgetéssel csak egyetlen egy gond volt.
Mégpedig az, hogy fogalmam nem volt, miről beszélt.



¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤



Vicky szerint Ginny azt hiszi, Denem barátja vagyok, mármint barátkozok VELE. Legalábbis ezt tudtam meg tőle reggelinél. Hogy ebből mennyi igaz, mennyi nem…
Szóval tegnap azt magyarázta el, hogy ő hisz nekem, vagyis, hogy nem vagyok Tom barátja.

- És a hangsúly azon van, hogy barátja. Nem barátnője. Barátja. Tehát, ez azt jelenti, hogy nem állsz szerelmi kapcso…

- Pontosan tudom, mit jelent – fojtottam Vickybe a szót mérgesen.

- De ha megtudná az igazságot… - kapcsolódott a beszélgetésbe Florence.

- Nincs itt semmilyen igazság – közöltem vele szárazon. Igenis, így van!

- De van, Hermione, csak még magad sem ismered be.

- Mit? – éreztem, hogy csak egy költői kérdés volt.

- Hogy szerelmes vagy belé. Mármint Denembe.

Ez nem igaz, én magamban már rég beismertem! Csak nem mondom ki hangosan.

- Nem igaz! – tagadom hangosan, csak azt nem értem miért.

Ők csak nem árulnának be Tomnál!?
Mert hogyha megtudná, akkor nem élném túl. Nem akarok csak egy trófea lenni a gyűjteményében.

- Halkabban! – figyelmeztetett Vicky.

Ugyanis, amíg mi kitárgyaltuk ezt a roppant érdekes témát, az ikrek el voltak foglalva azzal, hogy lefoglalják Ginnyt. De könyörgöm: hogyha a lány már attól ki lenne akadva, hogyha barátkoznék Tommal, akkor mit szólna akkor, hogyha… nem!

- Egyébként, hogy állsz a fogadással? – fordult felém Florence.

- Ezt én is kérdezhetném.

- Mondjuk úgy, mi Beccával haladunk a cél felé – eresztett el egy széles vigyort, aztán felállt az asztaltól, és a szobák felé vette az irányt.

Mi az, hogy haladnak a cél felé?




¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤





Sikeresen kiderítettem a következőt: bár nincs tériszonyom, helyette van víziszonyom, vagyis, tengeribeteg vagyok. Persze az nem zavar, hogy csak négy méter mély a víz ...áh, Hermione Grangert semmi sem zavarja! A lényeg, hogy tengervíz.

Ezt onnan következtettem ki (teljes sikerrel), hogy az egész arcom zöld. Mivel, EGY CSÓNAKBAN ÜLÖK! Vagyis, egy hogyishívják…? Vízi buszban.

Ennél a pontnál megjegyezném, hogy rohadt drága volt tíz embert végigfurikázni (elnézést, végigúsztatni) a vízen a barokk templomig. Remélem, az épületben nem áll víz, és ez az egész megéri a sok galleont és hercehurcát, bár ahogy most elnézem, aligha.
A professzor iránt pedig kifejezem legmélyebb részvétemet. Ő is tengeribeteg, egyfolytában hány. De van egy jó hír is: nem rám. Hanem Malfoyra. Vagyis a vízbe szokott (5 percenként, mellesleg fél óra az út), de annyira heves hányhatnék jött rá az előbb, hogy azt Malfoy ruhája bánta- az illető egyéb testrészeivel együtt. Denem segített a barátjának letisztítani magát, mivel Vitale nem ért rá (értsd: megint rá jött a roham). Mérget vennék rá, hogy már rég megbánta, hogy velünk jött.

Úgy látszik, csatlakozhatok a tanár úrhoz. Most már nem csak zöld vagyok hanem… nos, kijött belőlem az előbb, amit reggelinél magamba tömtem.
Bár most szerencsém volt, mert két roham között a professzor azt mondta, hogy ha nem ettem volna semmit, akkor csak még rosszabb lenne, mert nem tudnék mit kihányni. Ettől pedig még jobban beteg lennék. Megnyugodtam. Most jöttem csak rá, milyen jó nekem…





¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤






- Hányszor kell még mondanom, hogy MARADJATOK CSÖNDBEN !?

Ez a nevezetes mondat történetesen az idegenvezetőnk szájából hangzott el. Most még csodálkozik valaki, hogy a vezető a haját tépi? Én is ezt tenném legszívesebben.

Hogyha Tom és Malfoy nem tettek volna ki magukért ma is, akkor kezdhettem volna gyanakodni, hogy valaki leklónozta őket, és az igazi Tomot és Malfoyt valaki elrabolta, miközben az aranyos klónocskák itt maradtak, hogy boldogítsák a népet. Erre a teóriára már tegnap is gondolhattam volna.
Becca bezzeg nem szégyellte kifejteni véleményét, hogy szerinte csak azért mondom ezt, mert lelkileg össze vagyok zuhanva, amiért Tom nem vesz észre.

- Ezt miből gondolod? – fordultam felé dühösen és hangosan.
Fekete hajú barátnőm vállat vont.

Jó, lehet, mégsem csak Malfoy és Tom hibája, hogy az idegenvezető megkérdőjelezi épelméjűségünket. Amennyi hülyeséget összehordott Tom és Malfoy a kérdéseivel, azt csak Vitale professzor szárnyalhatta túl ősi tudásával. Ugyanis váltig állította, hogy ő ugyanolyan jól tudna minket körbevezetni, mint az a férfi, akit mellénk raktak idegenvezetőnek. De egyedül csak nem akartak minket beengedni! Ezért a professzor fel is volt háborodva.
Na de amikor elindultunk körbenézni (itt már nem állt a víz, hála Merlinnek) az SVK professzorunk kötelességének érezte minden egyes mondat után, ami a turista vezető szájából elhangzott hozzátenni, hogy ő ezt mindig is tudta.

Mire két óra múlva megszabadultunk attól a hapsitól, és újra vízi buszra szálltunk, Ryan megkérdezte Vitale proftól, hogy hova megyünk most.

- Természetesen vissza a szállodába! Így marad maguknak fél ó…

De a mondatát már nem tudta befejezni, mert megint ki kellett ürítenie magából a sok ételt. Nem tudom, mennyit evett ez reggelire, de azért ez már mégis…
Tudom, személyre nem használjuk az ez szót. Bocsánat.

- Professzor úr, a program szerint tizenegyre kellett volna befejezni a templom… öhm… átnézését.

Átnézését?

- Óh, úgy tudtam, hogy az a fickó a felét sem fogja elmondani annak, amit a templomról tudni k…boahhh!

Ez. Nem. Lehet. Igaz. A tanárunk egy mondatot nem tud úgy végigmondani, hogy nem okádna! Bocsánat a kifejezésért.

Erre a közönség reakciója:

Ryan és Ginny összenézett. (El is felejtettem megkérdezni, hogy most akkor járnak-e vagy sem? Majd ha visszaértünk a szállóba, alaposan kifaggatom őket)
Denem és Malfoy (a változatosság kedvéért) vigyorgott.
Walburga hisztériás rohamot kapott, mert egy hangya mászott a lábán. (rejtély, hogyan került oda, tekintettel, hogy Velence ezen részét víz borítja)
Alphard az ég felé nézett, és valószínűleg imádkozott (remélem azért, hogy valakinek megjöjjön az esze)
Vicky egy kis könyvet lapozgatott. (Hé… ez nem az, amit ma reggel, a szökésünk alkalmával szereztünk Rebeccával?!)
Becky egy legyet csapkodott a lába körül, de sehogy sem sikerült lecsapnia.

Ha valaha is normálisnak tartanám a baráti társaságom (amibe Tom és Malfoy nyilván bele sem tartozik, Walburgával és Alpharddal egyetemben), ez a lista emlékeztetni fog, hogy nyilvánosan is elismerjem: nem azok.




¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤





Ennek a napnak is vége van, ezért felsorolom, mi volt rossz és mi volt jó ma.

10 dolog, amit Hermione Granger jónak talált a mai napban:

1. Tom nem szólt hozzám.
2. Malfoy azt mondta, nem szeret hozzám szólni.
3. A két Black sem szólt hozzám.
4. Marlowe nincs itt.
5. Megnéztünk két fontos építményt Velencében.
6. Nem kaptam büntetést amiatt, hogy Beccával kiszöktünk.
7. Ginny nem haragszik rám amiatt, hogy szerelmes vagyok Tomba. Igaz, nem is tudja, de nem ez a lényeg.
8. Becca, Ryan és a többiek nem árulták el Tomnak, hogy szeretem.
9. Vitale professzor lehányta Malfoyt.
10. Olaszországban vagyok.

10 dolog, amit Hermione Granger rossznak talált a mai napban:

1. Becca nem hajlandó elismerni, hogy tetszik neki Alphard.
2. Florence nem hajlandó beismerni, hogy tetszik neki Malfoy.
3. Ginny nem hajlandó elmondani, jár-e Ryannel.
4. Tengeribeteg vagyok. No comment.
5. Malfoy azt mondta, nem tetszik neki a hajam. Nem is neki kell, hogy tetszen! Bunkó.
6. Alphard az ebédnél leöntött véletlenül málnaszörppel. Van fogalma róla, milyen nehéz ezt kimosni?
7. Walburga annyira hangosan vitatkozott Alpharddal Beccáról, hogy gyakorlatilag fél fülemre megsüketültem.
8. Vitale-nak sikerült engem is lehánynia visszafelé menet a Loredan-palotából.
9. Vicky szerint el kellene mennem pszichológushoz.
10. Tom nem szólt hozzám.

Tudom, most joggal kérdezhetnétek:
Most akkor az, hogy Tom nem szólt hozzám jó-e, vagy rossz? Szerintem, valahol a kettő között. Megsértődött volna? De min? Azt nem hiszem.

Nem tudom…











_________________________________________

* minden infóért kösz a Wikipédiának! És néhány kép róla:

Santa M. d. S.:

http://www.dgolds.com/photos/Italy/images/TheEuropaERegina/002SantaMariaDellaSalute.jpg

http://www.venice-sights.co.uk/images/Venice181.jpg

http://www.matrixrelais.it/immagini/maria-della-salute-venezia.jpg

Loredan-p.

http://www.vazyvite.com/photo_div/2004/venise/canal/loredan.jpg