„Elsuhantunk Ginny mellett is, aki elsápadt (a professzorral együtt).”

Amikor elrepültünk a többiek mellett, nevettem. Igazán, szívből nevettem… fantasztikus érzés volt…

Távolról még hallottam Malfoy hangját:

- A téteket kérem!

Denem nem sokkal mellettem repült, vagyis inkább száguldott.

- Mi lesz, csak ennyi telik tőled? – kiabálta nekem, mivel amilyen gyorsaságban repültünk, máshogy nem hallottam volna.

- És tőled? – kérdeztem vissza, majd felgyorsítottam magam, de megint utolért.

- Legyen az a fa a cél! – mutatott rá egyre kicsit távolabb.

Felgyorsítottam, amennyire csak tudtam. Láttam Denemen, hogy ő is élvezi.
Már annyira gyorsan mentem, hogy szinte nem is láttam, de tartottam az irányt, és én értem be először, Tom egy másodpercet késett.

- Én győztem! – közöltem vele fölényesen.

- Ez nem volt szabályos – játszotta meg a sértődöttet, de tudtam, hogy csak viccel.

- Persze, ha valami Voldemort Nagyúrnak nem sikerül, akkor logikus, hogy más valaki a hibás! – gúnyolódtam, bár különösen fájdalmas volt kiejteni Voldemort szót.

- Nem vicces – grimaszolt.

- Dehogynem – válaszoltam, majd kitört belőlem a nevetés.

- Most már visszamehetnénk. Majd máskor egy visszavágó? – fordult újra felém.

- Oké. Menjünk.

Most már lassan és nyugodtan repültünk vissza a többiekhez.

- Ki nyert? – támadt le minket rögtön Abraxas Malfoy, amikor visszaértünk.

- Hermione – mondta Denem.

- Tulajdonképpen Tom csak egy másodpercet késett… - kezdtem volna bele, de ekkor közbeszólt a professzor.

- Mit csináljak magukkal? – sóhajtotta – Sem pontot levonni, sem büntetőmunkát adni nem tudok. Tudják mit? Csináljanak amit akarnak.

Ledermedtünk. Mióta szokta mondani egy tanár, hogy csináljunk amit akarunk?

- Rendben – kezdte Malfoy, aki láthatóan gyorsan napirendre tért a dolog felett. –, tehát Roystonnak, Reynaudnak és Myslie-nak jár fejenként egy galleon… ja és Alphardnak is. Sajnálom, Walburga, professzor, de ez nem nyert.

Még Vitale is fogadott? Nem lehet igaz…

- Hermione! – fordult felém dühösen Ginny.

- Kérlek, később intézzük ezt el – néztem rá hatalmas bociszemekkel.

- Nincs később, most! – támadt nekem ismét.

- Kérlek… - a szemem könnybe lábadt.

Ő nem szólt semmit, ellenben Vitale professzor (csalódott volt, mivel elvesztett egy galleont) savanyúan közölte, hogy ideje tovább menni. Újra sorba rendeződtünk, aztán elindultunk.
Teljesen olyan volt, mintha a mi kis versenyünk Denemmel meg sem történt volna. A professzor újra beszélni kezdett. Annyi változott csak, hogy most nem álltunk, hanem ültünk a csomagokon. Denemmel egymás mellett repültünk, de egy szót sem szóltunk egymáshoz. Kivételesen jól éreztem magam a társaságában… most szokatlanul kedves volt velem. Amikor pedig kedves, akkor mindig jól érzem magamat.





¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤




Na, a harmadik kilométer után Ryan Becca és Alphard is a csomagokon szállították magukat, csak Ginny és a professzor nem.
Gondolom, Ginny makacsságból (mert nehogy már Voldemort segítsen neki), a professzor meg példamutatásból. De már fél kilométer után megadták magukat.

Így a következő sorrend alakult ki:

A professzor és Ryan ment legelöl, mögöttük Becca és Ginny. Ginnyék mögött Florence és Vicky, utánuk én és Denem. Leghátul repült a két Black és Abraxas Malfoy.

Ha most egy mugli erre tévedne, hát nagyot nézne, az biztos.





¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤





Végre lerepültük az utolsó kilométert is, és az erdő szélén leszálltunk a bőröndökről.
Még jó félórát gyalogoltunk egy városban, mire beértünk a reptérre.
Hatalmas nagy tér volt, az egyszer biztos: annyira, hogy Vitale professzor először azt sem tudta, hogy hol kell keresni a repülőnket.
De csak megtaláltuk.



¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤




Most már bátran jelenthetem ki: nincs tériszonyom. Hogy az mi volt az előbb a bőröndökkel nem tudom, de elmúlt. Lehet, hogy Denemnek köszönhetem?
Mindenesetre most már itt ülünk a repülőn, és vígan utazunk Európába. Vagyis nem mindenki vígan, ugyanis a professzor nem bír repülni, és emiatt felfordult a gyomra, többször is… és ahogy látom, most is.
Ezen kívül Ginny is ugyanilyen állapotban van, ezért esze ágában sincs engem megfegyelmezni, hogy mégis hogy képzeltem azt, hogy Denemmel merészelek repülni, stb., stb…
Most Becca mellett ültem a gépen, aki persze nem átallott kikérdezni engem az imént történtekről.

- Ezek után Hermione, ne mondd azt, hogy nem vagytok együtt, mert kiugrok a gépből! –fenyegetett meg Becky.

- Nem vagyunk együtt, és csak tessék – válaszoltam neki a lehető legkomolyabb hangon.

Erre el is nevettük magunkat.

- Most komolyan. Kinek az ötlete volt ez a bőrönd- szörfözés?

- Denemnek, mivel… – jelentettem ki, de amikor láttam, hogy Rebecca kuncog, abbahagytam.

- Mi az, mit nevetsz?

- Ott az erdőben… - szinte már rázkódott az elfojtott nevetéstől – Tomnak szólítottad.

- Igen? – lepődtem meg őszintén – Észre sem vettem.

- Hermione – hallottam egy kedves hangot- , tériszonyod van?

- Nincsen, Denem – válaszoltam nyersen.

- Kérlek, hívj csak Tomnak – mosolyodott el.

- Na jó… Tom – húztam pici mosolyra a számat.

Már olyan régen szerettem volna így hívni. De csak most merítettem hozzá erőt.

Tom visszasétált a helyére.

- Milyen szép is a szerelem! – sóhajtotta Becca álmodozó hangon.

- Kuss – nem megmondtam? Rossz hatással van rám.

Erre bezzeg rögtön elhallgatott. Na nem mintha nem lenne a barátnőm, de ez magánügy. Nagyon is az.



¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤




Jelentem, túléltük! Leszálltunk a Marco Polon, és most itt várunk a buszra. Ahogy látom, a professzor már jobban van. Most kettes párokba kellett rendeződnünk, ami a következőképpen alakult: legelöl Vitale (természetesen) és Ryan, utána Ginny és Vicky, mögöttük én és Becky. Utolsó előtti volt Alphard és Walburga, legutolsó Tom és Malfoy.

Na már most, mivel fél órája várakozunk, ebből arra következtetek, hogy lekéstük a buszt, de a professzor ezt nem hajlandó elismerni. Azt mondja, csak késik.
Na de másfél óra várakozás után már ő is elismerte, hogy rég elment, és minket hibáztatott Tommal, hogy ha nem versenyeztünk volna, akkor nem késtük volna le a buszunkat. Tom erre megjegyezte, hogy csak azért mondja ezt, mert elvesztett egy galleont.

- Megbűvöljem a bőröndöket? – kérdezte Tom vigyorogva.

- Meg ne próbáld! – sziszegte mérgesen Vicky. Ugyanis, neki nem nagyon tetszett a szörfözés, többször is leesett.

- Szerintem meg jó ötlet, így hamarabb eljuthatnánk a szállóba – állt Tom pártjára Walburga.

- Szerintem is – csatlakoztunk Tomhoz Malfoyjal.

- Nem az, és a témát lezárom! – közölte a professzor.



¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤



Vitale kitalálta, hogy fizet nekünk egy gombóc fagyit, hogy pihenjünk. Teljesen kifáradt, mivel ez a fél kilométer séta nem esett jól, de legalább most már bent vagyunk a városban. Nem értem, itt van száz méterre a szálloda, miért nem megyünk végre oda a fagyizás helyett?
De csendben elnyalogattam a puncs fagyit, majd a többiekkel együtt elindultunk a hotel felé.

Ott a tulajdonos kedvesen fogadott minket. Egy középkorú, fekete hajú és szemű férfi volt, kicsit kövérkés, és erős akcentussal beszélt.

Mivel Marlowe nem jött, Vitale kitalálta, hogy Tomot költöztessük be a negyedik szobába.

- Ez nem igazság, az övé lehet egy egész szoba! – néztem dühösen a professzorra.

- Beköltözöl mellém? – vigyorgott rám.

Én fülig elvörösödtem, és valami olyasmit motyoghattam, hogy inkább nem.

Szerencsére most Velence nem-vizes részén vagyunk, így nem áll fent annak a veszélye, hogy éjszakánként esetleg hogyha alva járnék, kiessek az ablakon, és megfulladjak. Ugye, milyen megnyugtató?

- Becca, Florence! – nyitottam ki az ötödik szoba ajtaját.

A szoba gyönyörű volt*. Egy két csillagos hoteltől azért kevesebbet vártam, úgyhogy kellemesen csalódtam. A három ágy narancssárga volt, köztük éjjeliszekrénnyel és egy csokor virággal. A függöny piros-fehér színben pompázott, az éjjeliszekrény barna volt, a fal nagy része pedig világoszöld.
Külön szobából nyílt a fürdő ×: ott nem sárga, hanem a sárgának és a fehérnek egy különös árnyalata szerepelt. A kád és a zuhanyzó egybeépítve volt. Mellette pedig egy kézmosó asztalka nagy tükörrel.

- Gyönyörű… - mondtuk egyszerre Beccával és Florence-el.















_____________________________________

* szoba: http://www.paris-modern-hotel.com/images-modern-hotel/07-Hotel-France-modern.jpg

× fürdőszoba: http://www.paris-modern-hotel.com/images-modern-hotel/10-Hotel-Paris-France-modern.jpg

Megjegyzés: Tudom, hogy ez a hotel Párizsban van, de annyira megtetszett...