Édes vagy igazán:
Sarah: Elnézést!
Alfred: Jó estét!
Sarah: Fürdeni kíván?
Zavarok?
Alfred: Nem, dehogy zavar…
Sarah: Édes vagy, igazán…
Nem lesz baj, megbocsájt.
Benn a szobámba zárva,
A sok fokhagyma várna,
Nincs más.
Alfred: Ezt úgy érted, hogy apád kívülről bezárt?
Sarah: De be ám.
Pedig most leszek tizennyolc.
Alfred: Egy szivacs!
Sarah: Érzed, milyen lágy?
Imádom!
Alfred: Igen, ez valóban egy gyönyörű szivacs…
Sarah: Legyen a tiéd!
Nekem kettő is van.
Alfred: Köszönöm! Nagyon köszönöm!
Ó, bár én is adhatnék neked valamit a…
Sarah: Lehet egy kívánságom?
Alfred: Igen… De mi…?
Sarah: Neked megvan, mit én
Nagyon kívánok már.
Hogyha megkaphatnám
Naponta egyszer eztán.
Nekem is jár…
Légy jó hozzám,
Kérlek, ne tagadd meg tőlem.
Alfred: Úgy érted, hogy…
Sarah: Épp csak ágyba bújás előtt
Ez majd ellazít…
Alfred: Dehát apád!
Sarah: Nem tud meg semmit.
Alfred: Akkor… talán!
Sarah: Jó, nagyon jó.
Ruhám ledobom hát.
Álmom valóra vált,
Vár a gyönyör, a kéj.
Vár a habbal telt kád!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
