5. fejezet- Az új fejezet, új szerelemmel!

Mindenki úgy élte tovább a napjait, mintha mi sem történt volna. A szüleim eljártak dolgozni, a nővérem a barátjával lógott, Mark pedig a haverjaival. Én többnyire otthon voltam, de egyre többet mentem ki a csajokkal a parkba. Viszont még mindenki élte a napjait, addig én teljesen megváltoztam, a szemléleteim is mások lettek. Ezt mindenki észrevette, de senki sem szólt érte, mindenki azt mondta, most megtaláltam az igazi énem. Michaelra se gondoltam már, megvoltam nélküle is, de nem akartam vele újra találkozni. A titkos hódolóm egyre többet írt, így egyre kíváncsibb lettem, hogy ki ő és mért tud minden mozzanatomról. Amikor nem ez járt a fejem és nem volt semmi tennivalóm, akkor mindig az erkélyemen ültem és gondolkoztam az életemen és annak dolgain. Egy nap azonban egy különös látogató jött a házunkba. Mark haverja volt és Mike-nak hívták. Mélyen a szemébe nézett a szép barna szemével és nagyon megtetszett nekem. Jóképű volt és aranyos. Bemutatkoztunk egymásnak, majd ők elvonultak a tesóm szobájába. Tudtam, hogy most estem bele Mark haverjába, de olyan aranyos volt! Inkább ráhagytam a dolgot és kiültem az erkélyemre. Kint százágra sütött a nap és jólesett a napfény. Elmerülten gondolkoztam azon a 10 percen, még láttam, bár nem ismerem, de az a kisugárzás! Olyat én még Michaelnél sem éreztem, olyan különleges érzést. A nagy elmélyülést a telefonom sms-jelzője szakította félbe. Megnéztem. A titkos hódolóm írt smst:
”Tina! Ma egyszerűen meseszép és gyönyörű vagy! Egyre jobban szeretlek!”
Nem tudtam, hogy erre mit mondjak. Úgy érzem én is, egyre jobban megkedvelem őt, de Mike-ot is kedvelem. Bár lenne a két személy egy és ugyan az! És mi van, ha tényleg Mike a titkos imádóm? Olyan boldog lennék, ha ezt tudhatnám, és ha ez igaz lenne! De ez biztosan csak hiú remény. Pasik terén így se túl jó a múltam, de ha belegondolok a jövőm, még lehet szép. Nem tudtam, mit tegyek, ezért lementem a lépcsőn, hátha találkozok újra Mike-al. Meglepetésemre pont, amikor egy adag salátával tartottam felfelé a lépcsőn ő jött velem szemben. Rám mosolygott, majd én vissza rá és mélyen a szemembe nézett. Izzott köztünk a levegő, de akkor hirtelen megszólalt Mark, hogy ne szobrozzunk a lépcsőn. Én azonnal a szobámba siettem és lassan, gondolkozva kezdtem el enni a mézes tejfölös salátát, amit úgy sebtében dobtam össze. Nem tudtam, hogy most mit kezdjek magammal, mert tudtam, hogy Lilly most nem elérhető, mert Tobbyval tölti a délutánt. Mary a húgával Carolina-val tölti az egész napot, mert ma van Caro születésnapja. Unatkoztam, pedig még csak délután 3 felé járt az idő. Eldöntöttem, hogy elmegyek futni, bár a legutóbbi sportolásom hagyott némi kívánnivalót maga után. Felvettem az egyik kényelmes pink rövidnadrágom, mellé egy pink spagetti pántos felsőt. Felkötöttem a hajamat egy szép lófarokba, majd felkaptam az mp3 lejátszóm és az előszoba felé vettem az irányt. Lerohantam a lépcsőn és elhaladtam a nappali előtt is, ahol Mark és Mike épp TV-t néztek. A tesóm megállított, hogy hova tartok. El kellett tehát magyaráznom neki, hogy én nem TV nézéssel töltöm az időmet. Nem akartam mondani neki, hogy miért is megyek el, mert tulajdonképpen nem is az unalom hajtott, hanem az, hogy ott volt Mike és a titkos hódolóm is. Bár egy és ugyan az a személy lenne! A park felé futottam, közben csak ezeken gondolkozva. Mikor a szökőkúthoz értem, Michaelt láttam, megint egy másik csajjal csókolózni, épp úgy, ahogy velem tette még két héttel ezelőtt. Kicsit rosszul esett, de már túl voltam a dolgon, így már nem érdekelt az egész dolog, bár egy kicsit még fájt. Tovább futottam és a gondolataimtól nyűgösen, mikor észre sem véve egy helyes fiúba ütköztem, aki szintén gondolkodhatott, mert ő sem vett észre engem. Elnézést kértünk egymástól majd bemutatkoztunk.

- Szia! Én Nick vagyok és tényleg bocs, nem figyeltem.

- Hello, én meg Christyna, és Tinának, vagy Chris-nek becéznek, és inkább én kérek bocsánatot az ütközésért.

Majd egy darabig együtt kocogtunk és beszélgettünk, de aztán elváltak útjaink. „Kár-gondoltam- pedig olyan aranyos egy fiú, de teljesen összezavart!” Futottam tovább közben azon gondolkoztam, hogy mit kezdjek az érzéseimmel. Lehet, hogy Belezúgtam Mike-ba vagy az csak egy apró fellángolás volt? Őt még annyira se ismerem, mint a futós fiút Nick-et. Össze vagyok zavarodva. Nem tudom, hogy én egyáltalán bejövök-e a 2 fiúnak. Arra gondoltam, hogy ki fogom deríteni, mihamarabb. Mire hazaértem már a tervem is meg volt. Méghozzá a következő az:

1. Minél többet fogok futni, járni azon a környéken, ahol Nick is szokott, hátha így jobban megismerem!
2. Kiderítem, hogy ki a titkos sms küldő!
3. Végezetül segítséget kérek Holly nővéremtől, hogy segítsen eltávolítani Markot, hogy jobban megismerjem Mike-ot.

Amikor beléptem az ajtón, azonnal fel akartam menni a szobámba, de Mark elállta az utat. Mondta, hogy maradjak ott, és felment a szobájába. Engem ez nem érdekelt, ezért én is felmentem a sajátomba. Le akartam tusolni, ezért inkább nem az emeleti, hanem a földszinti tusolót használtam, aminek nem lehetett bezárni az ajtaját, ezért azt kitámasztottam egy székkel. Leraktam azt a ruhát, amit fent összekészítettem, ami egy pink virágokkal díszített, fehér póló és egy fehér nadrág pink övvel volt. Gyorsan letusoltam, majd felöltöztem és végezetül vissza a szobámba. Csodálkoztam rajta, hogy se a bátyám, se Mike nem állta az utam. Úgy terveztem, hogy ruhapróbát tartok, mert még csak 4 óra volt. Kipakoltam a szekrényem, amiben jobbnál jobb ruhák sorakoztak. Felpróbáltam mindet, és nem is csodálkoztam azon, hogy még vékonyabbnak mutatott, mint vagyok. Mindig, amikor van időm több km-t, szoktam futni és valamikor csak salátát eszek. Nem fogyózom, de azért kezdtem ilyen életmódot, mert még 3 éve volt rajtam egy csomó súlyfelesleg és hiába mondták akkor a szüleim, hogy még úgy is megnyúlok, én nem engedtem, ezért inkább megvették a zöldségeket, amiket kértem, és engedték, hogy futni járjak és tornázzak. Ma már nem vágyom vissza a 3 évvel ezelőtti életmódomra, de azért néha belefér a csoki és a chips. Amúgy is nem azért eszem a salátát, mert muszáj, hanem azért, mert jól esik. Persze eszek normálisan is, mert különben nem növök tovább, és csak 168 maradok, ami a koromhoz képest sok, de hát akkor is. Próbálgattam tovább és szinte minden cuccom rámjött. Kiválasztottam, hogy mit veszek fel, ha legközelebb futni megyek. Nem az a kényelmes darab, de nagyon csinos. Ezután kiválasztottam még néhány csinos darabot, és visszapakoltam mindent. Az öltözködéstől nagyon megéheztem, ezért lementem a földszintre a konyhába, ahol gyorsan kivettem a pároltcsirkét, amit anya reggel készített nekem a salátámhoz. Szóval kivettem, mellé még egy kis káposztát, paradicsomot, paprikát és némi foghagymát, majd kikevertem egy enyhén fűszeres joghurtos öntetet és ráöntöttem, majd vacsora képpen befaltam, mivel már 6 óra volt. Anyáék fél hétre értek haza a munkából, én addig az erkélyemen ültem és gondolkoztam. Úgy terveztem, hogy még az este áthívom holnapra a csajokat egy buli céljából. Felhívtam Mary-t, ő igent mondott, azután Lillyt is felhívtam és ő is belegyezett. Megkérdeztem a szüleim, ők is igent mondtak, ha nem csinálunk felfordulást. Elkezdtem tervezgetni a holnapot, eközben elmentem egy esti fürdésre, ami gyorsan megvolt, majd lefeküdtem és gyorsan el is aludtam, de előtte eszembe jutott, hogy már csak egy hét és iskola. Ezen az éjen nem álmodtam semmit sem.