Társadalmi probléma = emo

Tegnap olvasgattam egy bizonyos újságot, aminek nevét gagyi törvények miatt nem írhatom le, de átnevezhetem. Így legyen a neve Nőnemű Lények Papirosa. Na mindegy. Korábban is akartam írni a témáról, de ez a cikk hatalmas lökést adott hozzá.

Egy magyar oldal szerint az emó így néz ki:

Az emo kifejezés az emotional angol szóból ered, ami érzékenyt, érzelmest jelent.
Az emo-k [álltalában] érzékenyebbek az átlagnál,és gyakran sírnak,mert tudják hogy nincs benne szégyellni való.
Az Emo lányokat annyira nem ítélik el ezért, de a fiúkat, emo kid-eket sokszor piszkálják az érzékenységük miatt!
Ezek a srácok [állatalában] ha szeretnek valakit, akkor nagyon szeretik, és meghalni és képesek lennének érte.
 Persze ez az Emo lányoknál is így van. Gyakran öntik a szerelmüket, érzéseiket kis dalokba, amit leírnak,és eléneklik,közben pedig gitároznak!

Kár, hogy nem is saját vélemény, a graffiti.hu oldalról származik. És akkor most jöhet pár megállapítás a cikk alapján:

• - az emósok nem szomorúak, sőt!
• - Az emósok nem vagdossák magukat, nem is értem, honnan veszik ezt
• - Az emósok nem rockerek
• - Az emósok nem punkok
• - Ezt bizonyítja a haj fésülése
• - Az antiemósok kötsög állatok
• - Van ám nekem sok halálfejes cuccom, csak most épp otthon maradt
• - Az emó nem is emó, hanem imó

Sztorik, röviden:

Hááát, az emo az az imótionál szóból ered, vagy valami ilyesmi. Én amúgy divatemós vagyok. Ez abból áll, hogy csak úgy öltözöm. Kell hozzá valami kockás, meg valami halálfejes, ami nekem nagyon sok van otthon, csak most épp nincs rajtam egy sem. Ennyi. Édes istenem, egy szakértő...

Az emoban megtaláltam önmagam. Fél éve még sehol nem voltam, aztán a barátnőm mesélt róla, és utánanéztem. És akkor magamra ismertem. Én is minden kis dolgon megsértődöm. Hát, drágám, ez csodálatos, tényleg.  De te legalább utánanéztél.

Az emósok erről erre fésülik a hajukat, nem pedig erről erre. Erről lehet őket felismerni. Világos, nem?

Egyik nap MSN-en lógtam, mikor a barátnőm szólt, hogy most hagyjam békén, mert épp vagdossa magát. Ez az, ne zavard, még mellévág a szentem, és elvérzik.  Én nem vagdosom magam, ezt anyukám is tudja, ezért nem érdekli. Meg különben is tudja, milyen izé vagyok. Ő is volt fiatal, úgyhogy nem szól bele. Gratulálok, drága mama, éljen a szabad gondolkodás! Végtére is maga is volt fiatal...

Szerintem a világ legcukibb dolga, mikor két emoboy smaciziiiiik!!!! Minden ilyen képet letöltök a netről, olyan édeseeek!!!! Ízlések és pofonok, de legalább ne reklámoznád... Elismerem, vannak olyan emberek, akik tényleg összeillenek, meg szépek is, de az ilyen embereket nem fogod megtalálni a legközelebbi pesti melegfesztiválon. Ők vannak annyira értelmesek, hogy megtartják maguknak a magánéletüket.

Drága emósok! Az egy dolog, hogy fogalmatok sincs, mi az emó lényege. Az megint egy dolog, hogy akik ezt elkezdték, azokkal tényleg együtt lehet érezni. De hogy ezt valaki divattá tegye, az túlzás!

Tegnap este egy nő, itt, Debrecenben, kivette magát a nyolcadikról két kisgyerekével együtt. A gyerekek kétévesek voltak, és ikrek. Az ok állítólag az volt, hogy a nőt elhagyta a férje. Négyoldalas búcsúlevelet hagyott maga után, meg még négy gyereket, és egy szánakozó férjet. Nagyon haragszom arra a nőre. Rendben, ha meg akar halni, hát tegye. De miért ölte meg a saját gyerekeit? Hogy nagyobb legyen az eset visszhangja? Vagy nem akarta őket egyedül hagyni, amíg elmegy meghalni? Azt hiszem, ezt a drága férj nem fogja elmondani. Az ő részéről persze rendben, hogy elhagyott egy ideggyenge asszonyt, de igazán gondolhatott volna arra, hogy volt még mellette hat gyereke. Most persze szánakozik, felneveli a megmaradt négyet, de mit ér ezek után?

Egy 17 éves srác nem messze innen felakasztotta magát a bizonyítványa miatt.

Szóval, drága, édes emósaim, sulykoljátok még egy kicsit, hogy a halál jó dolog, minek is szembenézni a problémákkal? Ezekről az esetekről nem ti tehettek, de ti is errefele mendegéltek. Mert mit is kell csinálni, ha összeomlik az életünk? Egyértelmű, hogy kiugrani az ablakon, lehetőleg többedmagunkkal. Mit tegyünk, ha olyan rossz a bizonyítvány, hogy a szülők legszívesebben lefejeznének? Ne rakd rájuk a terhet, tedd meg magad.

Képek, mert a szürke kép is színes kép:

Hát nem cukik? Ahogy két ronda ember nyalja egymást... A másik meg gyönyörű szép szemeivel révetegen tekint valahova, amit csak ő láthat ebben a kegyetlen világban. Igen, emeljük meg kalapunk eme bandába tömörült magányos farkasok előtt! Hiszen nap, mint nap megküzdenek a családi problémákkal, emellett igyekeznek megfelelni a társadalmi elvárásoknak, sőt, még a magánéleti gondokkal is szembenéznek!

Nem, én sajnos nem vagyok ilyen hős. Ezt elvileg nem akartam leírni, de lehet, hogy a nagyszüleim régi házába költözünk, mert apám három hónapja nem kap fizetést. Ebből kifolyólag jelzálog a házra, halmozódó adósságok... De mi ez a magányos emósok gondjaihoz képest? 16 évesen még soha nem voltam szerelmes élő emberbe, és nem vagyok hajlandó randizni csak azért, hogy ezt elmondhassam magamról. Mondjuk ez nálam nem probléma, ez a dolog nem hiányzik az életemből, vannak nagyon édes barátnőim. De nézzetek az emósokra, ők hogy állják a sarat! Hihetetlen! Csodálatos! Tiszteletreméltó!

És mindezek után felvágtam az ereim? Nem. Még csak nem is gondoltam rá. Vagy az emósok hobbiból vagdossák magukat? Az még rosszabb...Ezek szerint fel se fogják, mit csinálnak. Szörnyű ez a feltűnési viszketegség...

Ezek után nem is értem, hogy engedhetik, hogy a tanárok ne emósok legyenek. Hiszen csakis ők értik a világot, bár a világ nem érti meg őket. Ők taníthatnának nekünk egyet s mást! Emósokat a vezető pozíciókba!

Kötelező napirend az ország összes lakójának!
1. reggel kötelező sírás, miután belenéztünk a tükörbe
2. miután beértünk az iskolába/munkahelyre, kötelező sírás a világbékéért, közösen
3. órák alatt feszült figyelem az emós tanárra, aki elmeséli élete szomorú történetét
4. a szomorú részeknél sírás, önvagdosás
5. délutáni programként más műfajok titkos társaságainak feloszlatása
6. a győzelem után elsiratni a halott pogányokat
7. este kötelező veszekedés a pogány szülőkkel, majd közös sírás
8. egész estés zokogás a világ bajai felett
9. altatóként némi vérvesztés
10. éjszaka a világvégével álmodni

Ezek alól kivételt képeznek azok, akik még/már nem tudnak éles tárgyakat a kezükbe fogni, helyettük a nevelő/gondviselő teszi a dolgát.

Most persze az összes emós azzal jönne, hogy akinek nem tetszik, az ne csinálja. A probléma ott kezdődik, hogy nem vagyok emós, de nem tetszik, hogy egyesek az önfelvagdosásból divatot csinálnak. Hogy nem minden emós vagdossa magát? Akkor nem is emós? Vagy az emó nem is erről szól? Akkor miről? Nem szembenézni a bajokkal, menekülni a világ elől, mert senki se szeret ezen a világon, olyan gonosz mindenki, senki se ért meg, elhagyott a nőm, mert nem ért meg...Most mit kezdjek vele? Nekem se tetszik a mai világ folyása, mégis itt vagyok, kifestett szemek nélkül, csíkos dolgok nélkül, erről erre fésült haj nélkül, depresszió nélkül, hisztérikus zokogás nélkül.

A másik fajta érvelés. Nincs olyan szó, hogy emós, ahogy olyan sincs, hogy rapes. Na jó. Az emo a stílus, ahogy a rock is stílus. A rock kedvelőjét rockernek hívjuk. A rapet szeretőt, és művelőt rappernek. Akkor az emo híve az emoer, jó? A haramdik érv: az emoerek nem vagdosnak, nem szomorúak, nem csak feketében járnak, szeretik a színeset, satöbbi. Akkor mi az emo, könyörgöm? Depresszió flancosabb néven? 

Tehát most, hogy már tudjuk, hogy az emó egy életérzés, és hogy egyedül nekik vannak problémáik ezen a kegyetlen, kerek világon, alkossunk véleményt.

Ha lesz sok komment, pro és kontra, folytatom.

De most örömtelibb dolog. Kimi megnyerte az állítólag utolsó Francia Nagydíjat, mert épp nagyon szélvész volt. Hamilton/Alonso drukkerek, akik épp emósok, most sírhatnak. Hajrá Kimi!

Krsz

forrás: http://blogol.hu/comment.php?log=945203