Másnap reggel felébredtem,lementem reggelizni és máris kimentem a lovakhoz.Ma végre hazajön Fly.Nagyon örültem neki hogy ismét vele lehetek.Kint még minden csendes volt.Bementem az istállóba a lovak már halkan rágcsálták a reggelijüket.Flash-hez sétáltam.
-Szia drágám!-köszöntem neki kedvesen.Flash felnyerített halkan és kidugta a fejét a boxajtón.Megsimogattam kecses fejét és adtam neki egy finom puszit az orrára.Hirtelen valaki belépett az istálló ajtaján.Meglepetésemre Tim volt az.
-Szia Kate!-köszönt vidáman.
-Ööö...szia.-mondtam meglepetten.-Hát te?-kérdeztem.
-Ja,gondoltam kijövök hátha kell valamit segíteni.-mondta a szemembe nézve.-Vagy talán zavarok?-kérdőn nézett rám.
-Neem...-nyögtem ki.-Mondjuk most nem tudsz segíteni,esetleg annyiba hogyha kivinnél pár lovat a legelőre.
-Oké,persze.-mosolygott.-Kiket kell?
Tim-el kivittünk pár lovat legelészni,majd Dave érkezett meg.
-Szia...sztok.-javította ki magát.
-Szia Dave.-köszönt először Tim,aztán én is.
-Segíteni jöttél?-kérdezte Dave Timet.
-Igen...persze.-szólt Tim egy kicsit zavartan.
-Akkor segíthetnél nekem,mert egy kicsit meg kéne körmölni az egyik ló patáját.-mondta Dave.
-Rendben,segítek.
Egy órával később már Dave nyergelni kezdett.Jött pár lány lovagolni.Tim végig Dave-nek segített,aminek örültem mivel nem volt kedvem vele lenni.
Hamarosan Oliver jelent meg Jazz hátán és mellette Fly.Eléjük szaladtam.
-Szia.-köszönt Oliver mosolyogva.
-Sziasztok!-a fiú leszállt a nyeregből és megölelt.Köszöntés képpen adtam neki egy kis puszit.Előtte körülnéztem nem-e lát minket valaki,de senkit sem láttam.Odaléptem Flyhoz és átöleltem a nyakát.A lovam nyihogott egyet.
-Jajj...végre itthon vagy.-mondtam a pej ménnek.-Köszi hogy haza hoztad.-fordultam Oliver felé.Elvezettük a lovakat.Flyt levittem a kinti karámjába.Oliverrel néztük ahogy boldogan vágtázik össze-vissza és közben nyerít a többi lónak.
-Milyen aranyos.-szólalt meg Oliver.Egymásra mosolyogtunk.Tim közeledett felénk gyors léptekkel.Oliver sunyi pillantást lövelt felé.
-Kate,tudnál egy kicsit jönni?Valami gond van Jill-el.-hadarta Tim.
-Persze,megyek.-mondtam és hárman elindultunk az istállóba.Bent Jill boxjához mentünk,aki a földön feküdt és a hasát nézte.
-Ó,jajj...-szólt Oliver.-Kólikás.-elkomorultunk.
-Hívom Dave-t addig Oliver felhívnád az állatorvost?-néztem a fiúra.
-Persze menj csak.-már el is száguldottam.Átszaladtam az udvaron a körkarámhoz ahol Dave lovagoltatott egy lányt.
-Szia Kate!-köszönt a férfi.
-Dave,gyere gyorsan.Jill bekólikázott.-lihegtem.
-Oóó...figyelj menj nyugodtan lépésbe.-nézett fel a lányra aki lovagolt.Az bólintott majd Dave velem jött.
Egy órával később már az állatorvos is kijött és Jillt vizsgálta.Igazunk volt.Kólikás.Kapott egy kis inekciót és pár napig pihenni fog.
Miután elment az állatorvos Dave megkért minket hogy hagyuk magára Jillt.A fiúkkal kimentünk az udvarra és meghökkentő dolog történt.Helga Ross sietett át a mi udvaronkon,ráadásul egyedül.Oliverre néztem,ő is ugyan olyan arckifejezéssel nézett engem mint én őt.Ismeri Helgát...
-Sziasztok...-köszönt Helga kurtán,mikor megérkezett.
-Szia.Te mit csinálsz itt?-kérdeztem meghökkenve.A lány Olivert és Tim-et kémlelte tetőtől-talpig.
-Szia Oliver.-Helga bájosan odaköszönt neki mégegyszer.
-Hé,rám figyelnél?!-emeltem fel a hangom.
-Ó,idefigyelj,te nekem ne parancsolgass!-durrogott Helga.-Csak azért jöttem hogy elmondjam,engem aztán nem fogsz legyőzni a californiai versenyen!-mondta határozottan.Meglepődtem.Ezért jött?
-Miért győznéd le?-kérdezte fennhangon Oliver.Helga álla leesett.
-Mert sokkal jobb vagyok nála.-szólt vissza a lány majd odalépett Oliverhez és a fülébe súgott valamit.-A jövőheti bálon találkozunk.-a mondat után megfordult és elviharzott.Nem néztem Oliverre.
-Már annyira elegem van ebből a lányból!-mondtam dühösen.
-Hát eléggé flegma.-szólalt meg Tim is.-Ha mégegyszer meglátom itt,kap majd tőlem.-morgott a fiú.
-Na jó,inkább megyek Flash-ért.-mondtam a fiúknak és elindultam Tim követett.Visszanéztem Oliverre,de nem jött velünk.Csalódott lettem.Vajon mit mondhatott neki?-tűnődtem magamban.Timmel bementem az istállóba.Flash már idegesen toporgott a boxban.
-Szia drágám!-köszöntem kedvesen a lónak.Kidugta a fejét és hangosan felnyerített.Megsimogattam az üstökét és felraktam a kötőféket a fejére.-Na gyere.-kivezettem a boxból egyenesen ki az udvarra.Tim végig követett.Felugrottam Flash hátára.
-Hova mész Kate?Nem akarod lepucolni vagy valami?-kérdezte gyorsan a fiú.
-Most nem,majd ha visszajöttem.Szia!-elvágtattam Timtől a kijárat felé.Közben Oliver előtt is elszáguldottam.
-Kate!Állj meg!-kiabált.Úgy tettem mintha meg sem hallottam volna.Arra gondoltam,hogy most csak lovagolni akarok.A kapun kiérve Flash gyorsított a tempón.
-Hé...nyugi,még valami bajod esik,be is kéne melegíteni.-mondtam a lónak majd visszafogtam ügetésre.Egy ideig így haladtunk,aztán lépésre váltottam.Megveregettem Flash nyakát.Hirtelen patahangokat hallottam a hátam mögül.Jajj...egyedül akarok lenni!!-kiabáltam magamban.Tudtam hogy Oliver lesz és nem tévedtem.
-Kate,miért mentél el?-kérdezte morcosan.
-Mert, miért ne mehetnék el??-néztem Oliverre.-Egyedül akarok lenni,ennyi.
-De,akkor is Kate!
-Mit akkor is?Te blokkoltál le az udvaron,mint egy cölöp...
-Nem is!Most muszáj ezen összeveszni?
-Te kezdted...-néztem rá felhúzott szemöldökkel.
-Kate,könyörgöm!Szálj le a magas lóról!-mondta felháborodottan.Nem bírtam tovább a megjegyzéseit.Jeleztem Flash-nek hogy induljon.Kilőtt velem mint egy ágyúgolyó.
-Kate!!-kiáltott Oliver utánam,majd ő is megindult.Tovább bíztattam az alattam száguldó lovat.Élvezte a tempót és úgy mégjobban hogy gyorsíthat.Majd...Flash hirtelen megtorpant,én pedig előre repültem és onnan sötétség.Pár perc múlva kinyitottam a szemem és Oliver fejét láttam meg ahogy fölém hajol.
-Jól vagy?-kérdezte aggódva.Nem bírtam megszólalni,csak körülnéztem hogy Flash jól van-e.A ló szép nyugodttan legelészett,mintha mi sem történt volna.-Kate,annyira aggódok.Szólalj meg kérlek!-mondta kétségbeesetten.
Felnyögtem és keresgélni kezdtem a kezemmel.Oliver keze után nyúltam.A fiú előttem megfogta és adott rá egy finom puszit.Halvány mosoly jelent meg az arcán.
-Istenem,szólalj meg kérlek.-súgta halkan.A lábam,a kezem és a fejem sajgott.
-Ol..Oli,Oliver.-nyögtem ki.Oliver felélegzett és boldogan adott egy gyengéd puszit.Felszisszentem.-Fáj...-mondtam halkan.
-Kate,nincs nálam telefon és,valakinek szólni kéne hogy jöjjön érted.De nem is akarlak itt hagyni...-folytatta.
-Menj csak.-suttogtam.
-Biztos?-kérdezett rá.
-Igen.-csak rövid válaszokat tudtam mondani és azokat is csak halkan.Oliver elengedte a kezem és felállt.Felpattant Jazz hátára és elvágtatott.Behunytam a szemem és vártam.10perc múlva Oliver érkezett meg egyedül.Leszállt a lova hátáról és letérdelt mellém.
-Mindjárt itt lesz apukád.-mondta biztatóan.
-Köszönöm.-mondtam ki halkan és egy mosolyt erőltettem az arcomra.-Szeretlek.-jött ki ez a szó a számon.Amint kimondtam melegség fogott el,Oliver pedig elmosolyodott.
-Én is szeretlek.-adott egy puszit.-És bocsáss meg a hülyeségeimért...-mondta megbánóan.
-Ne beszélj róla.-megfogtam a kezét és abban a pillanatban apa érkezett meg.Azonnal elengedtük egymás kezét és apa kiugrott a kocsiból.Hozzám szaladt.
-Kate,kicsim.Hogy érzed magad?-mondta aggódva.
-Hát,nem valami jól...-nyögtem ki.
-Mid fáj?
-A fejem,a kezem és a lábam.-soroltam el.Apa próbált felemelni,de felkiáltottam.
-Áúúúú...ez fáj.-egy könnycsepp gördült le az arcomon a fájdalomtól.
-Azt hiszem ki kell hívni a mentőket.-állapította meg a helyzetet apa.Elővette a telefonját és máris tárcsázni kezdett.Aggódva néztem Oliverre,hogy tudja nem akarok kórházba menni.
-Nemsokára idejönnek.-tette le apa a telefont.-Oliver,megkérhetnélek hogy Flasht visszavinnéd a farmra?
-Persze.-hazudta a fiú,mivel velem akart maradni.Rámnézett szomorúan,majd felállt.Flash kantárszárát eloldozta a fától és Jazz felé vette az irányt.Felszállt a hátára és elügetett a két lóval.Apuval 10 percet vártunk és megérkeztek a mentők.
Kiszálltak a kocsiból és egy hordágyat raktak le mellém.Átemeltek rá és máris bedugtak a mentőautóba.Apa a saját kocsijával követett minket.
Bent a kórházban megállapították hogy agyrázkódásom van és a bal alkaromon megrepedt a csontom,továbbá zúzódások vannak a lábaimon és a jobb kezemen.A bal karomat begipszelték és pár napig bent tartanak a kórházban.Miután elláttak apa jelent meg az ágyam mellett.
-Szia kicsim.-mosolygott halványan.
-Szia apa.
-Úgy aggódtam miattad.
-Most már jól vagyok.
-Juliett és Oliver hamarosan bejön hozzád.-mondta apa.Egy ideig még beszélgettünk,majd elment.Közben rájöttem hogy úszott a californiai verseny.Elszomorodtam.Két óra múlva anya és Oliver látogtott meg.
-Sziasztok.-köszöntöttem a két látogatót.Ők is üdvözöltek.Anya gyorsan beszámolt róla mennyire aggódott értem és hogy ne csináljak ilyet mégegyszer,majd el kellett mennie és kettesben maradtam Oliverrel.
-Én nem akarok "aggódó beszédet" mondani.-vigyorgott.-De megijesztettél.
-Hát bocsi.-mosolyogtam.-Csak most emiatt nem mehetek a californiai versenyre.-mondtam szomorúan.
-Igen tudom,sajnos.Már apukáddal megbeszéltük és azt mondta ha nem fogsz addigra teljesen meggyógyulni én megyek el helyetted Fly-al vagy Flash-el.
-Oh...értem.
-De ha nem akarod,nem indulok velük.
-Nem,dehogy is.Miért ne akarnám?!Csak az bosszant hogy végre elengedtek a szüleim és pont most sérülök le.-szomorkodtam.
-Majd jövőre elmész,vagy valameilyk másik rangos versenyre.-próbált bíztatni.Átült az ágyamra és egy puszival kedveskedett.
-Köszi hogy ilyen kedves vagy velem.-mosolyogtam a fiúra.

5 nap múlva kiengedtek a kórházból.Örömmel mentem végre haza.Az az öt nap öt hétnek tűnt.Amikor apuval hazaérkeztem kiszálltam a kocsiból és beszívtam a levegő illatát.
-Imádom ezt az illatot.-néztem rá apára.Ő csak mosolygott.Átrohantam az udvaron a legelők felé egyenesen Fly karámjához.A mén amint meglátott hangosan felnyerített és odavágtatott a karám széléhez.
-Szia kicsim.-köszöntem a gyönyörű lónak.Megszaglászta a gipszem és hátrahőkölt.Nevetni kezdtem.-Nyugi,nem esz meg!-vigyorogtam.Fly megbökdöste az arcom,majd felemelte a fejét és fülelni kezdett.Hátranéztem és észrevettem Olivert.
-Hehe,a lovam elárulta hogy jössz.-nevettem,mikor közelért.
-Hát,igen sajnos.-lebiggyedt a szája,aztán mosolyogni kezdett.Átölelt.-Örülök hogy itt vagy.-súgta a fülembe.Timet vettem észre a távolból,amint minket figyel.Eltávolodtam Olivertől és visszafordultam Flyhoz.
-Mi a baj?-kérdezte meglepődve.
-Semmi,miért mi lenne a bajom?-mondtam és a fiúra néztem.
-Fura vagy...-folytatta.
-Jajj...miért vagyok fura?
-Úgy viselkedsz,mintha nem is járnánk...-Oliver a földet bámulta.Megperdültem.
-Micsoda?Most azért mert egy hosszú ölelés után eltávolodtam tőled?Hazajövök és ezt kell csinálnod?!Köszönöm szépen.Te blokkoltál le 5 nappal ezelőtt amior Helga a füledbe súgott valamit.-törtem ki dühösen.
-Dehogyis!-kiáltott fel.
-Ne jó ebből nekem elegem van,szia!-mondtam és sírva elszaladtam.
-Kate!-kiabált utánam.Beszaladtam az istállóba ahol Tim-re bukkantam.Köszönés nélkül bementem Flash boxjába,ami üres volt.Zokogni kezdtem.Tim meghallotta és odajött hozzám.Már csak ő hiányzott.-gondoltam magamban.
-Szia,mi a baj?-kérdezte kedves hangon és leült mellém.
-Semmi...-sírtam tovább.Simogatni kezdte a hátam.
-Nekem elmondhatod.-folytatta.Nem volt kedvem a társaságához,csak sírni.Bárcsak itt lenne Lisa!-gondoltam magamban.Ő a legjobb barátnőm,és most nagy szükség lenne rá.
-Bocsi,de most nincs kedvem erről beszélgetni.-mondtam sírva.
-Rendben.-mosolygott szomorúan.Átkarolta a vállam.Épp ettől féltem...nem szabadultam a karjai közül,mert nem akartam megbántani.Pár percig így voltunk,aztán valaki bejött az istállóba.Oliver hangját hallottam meg.
-Kate?Itt vagy?-kérdezgetett.Odajött Flash boxjához.Meghallotta hogy sírok.Benézett a boxajtón és észrevette Tim-et ahogy átkarol én pedig sírok.Belépett az ajtón.
-Tim,egy kicsit magunkra hagynál,léccives?
-Nem hagyom itt Kate-et,ha te bántottad meg akkor nem megyek el...-makacskodott a fiú.
-Léccives.-emelte fel a hangját Oliver.Tim felállt.
-Nem megyek sehova!Te nem parancsolsz nekem!-dühödött be.
-Igen?-kérdezte fennhangon Oliver,majd meglökte Timet.Felálltam.
-Elég!!-ordítottam és elszaladtam.Egyenesen a házunkhoz,be a szobámba.Ledobtam magam az ágyra és zokogtam.Most jöttem haza és máris botrány van.-gondolkodtam magamban.
Sokáig a szobámban sírtam,aztán anya kopogtatott az ajtómon.
-Kicsim,bejöhetek?-kérdezte szelíden.
-Gyere be.-mondtam és megtöröltem a szemem.
-Mi történt?-leült az ágyam szélére.
-Tudod...Oliver és én összejöttünk.-vallottam be anyunak.
-Igen,sejtettem.-mosolygott anya.-De mi történt?
-Összevesztünk,pont most hogy hazajöttem.-mondtam és anya ölébe tettem a fejem.Simogatni kezdte a fejem.
-Ugyis kibékültök,Oliver nagyon kedves fiú.-mondta bíztatóan.
-De annyira fura volt ma.-panaszkodtam.
-Ne legyél szomorú.-mondta lágy hangon.-Ma jöttél haza a kórházból.Fly és Flash már vártak téged.Alig várják hogy lovagolj rajtuk.
-Igazad van...-megtöröltem a szemem és felültem az ágyon.-Nem foglalkozok ma a fiúkkal.-mosolyogtam anyára.-Köszönöm.-hálálkodtam anyának és egy puszit nyomtam az arcára.
-Szivesen kicsim,és ne félj nem mondom el senkinek.
-Köszönöm.Na most megyek,lovagolni.-vigyorogtam.-Nincs kedved kijönni velem terepre?-néztem rá anyára.
-Hát,nem is tudom.
-Na gyere!-bíztattam.
-Rendben,Liz-re ráfér egy kis mozgás.-mondta anya és elindultunk az istállóba.Melegség töltött el hogy végre anyuval töltök egy kis időt.Az udvaron át észrevettem Olivert amint Dave-el beszélget,de próbáltam nem vele foglalkozni.
Az istállóba beérve felkaptunk mind a ketten egy vezetőszárat és kimentünk a legelő felé.Én Fly felé vettem az irányt.A mén nyerítéssel üdvözölt.
-Szia Fly.-köszöntem neki.Rákapcsoltam a vezetőszárra és kinyitottam a kaput a ló előtt.Fly kedvesen megbökdösött,majd ismét meglátta a gipszem.Csak mosolyogni tudtam rajta.
Anyával gyorsan lecsutakoltuk a két lovat és felszerszámoztuk őket.A törött kezemmel nem bírtam nyergelni,de anya segített.Mikor készen voltunk kivezettük a két lovat és felszálltunk rájuk.Flyban tombolt az erő,de tudta hogy nem ficánkolhat miattam.Terepen körübelül másfél óráig voltunk.Sokat beszélgettünk és még nem akartam visszamenni a farmra.Nagyon jól éreztem magam anyával,régen voltunk együtt terepen.
Visszaérve leszálltunk a nyeregből.Anya segített leszerszámozni Flyt,majd én lecsutakoltam és bevittem a boxjába.Oliver lépett be az istállóba.
-Jónapot Juliett.Szia Kate.-köszöntött minket.
-Na én megyek,még dolgom van.-mondta anya.Gonosz pillantásokat lövelltem felé,hogy itt mer hagyni.Nem törődött velem,kiment.Oliver odajött hozzám.
-Kate,figyelj...-kezdett volna bele,de én nem figyeltem rá.
-Bocsi,de most még dolgom van.-hazudtam és hátatfordítottam a fiúnak.
-Jah,oké.Akkor szia.-mondta szomorúan.
-Szia.-nyögtem ki halkan és kimentem az istállóból.Kicsit bűntudatom volt hogy ott hagytam,de gyorsan elszállt mikor Flash felé igyekeztem.Hangosan felnyerített,mikor meglátott.Megsimogattam és tovább álltam.Tim jött velem szemben.
-Hogy vagy?-kérdezte aggódó arccal.
-Köszi,már jól.-mondtam gyorsan.
-Bocsánatot akarok kérni hogy összevesztünk Oliverrel...az én hibám.-mondta Tim megbánóan.
-Semmi baj.
-Akko jó.-mosolygott.-Őőő...nem jönnél el velem a jövőheti bálba?-kérdezte kissé elpirulva.
-Hát,izé...még nem tudom.-mondtam zavartan.
-Oké,ráér.De majd dönts minnél előbb,mert ha nem akkor mást kell keresnem.
-Rendben,szólok majd.-egy enyhe mosolyot erőltettem.
-Na mennem kell.-mondta a fiú és egy puszit adott az arcomra.Kicsit meglepődtem.-Szia.-köszönt el a puszi után.
-Szia.-mondtam halkan.Jobbra fordítottam a fejem és észrevettem Olivert,amint engem néz majd a fiú szomorúan bemegy az istállóba.Nem tudtam mit csináljak.Odamenjek hozzá,vagy inkább hagyjam?Eldöntöttem,most nincs kedvem magyarázkodni,holnap mindent megbeszélek Oliverrel.