A ló páratlanujjú patás állat. Izomzata fejlett, erős.

A lónak testéhez képest kis gyomra van, ezért figyelni kell etetésére. Túletetés esetén különböző halálos szövődményű betegségek alakulhatnak ki.

A ló fejformái

A fejformán a ló fejének oldalnézetét értjük. Ennek ismeretében következtethetünk a ló fajtájára, de csak esztétikai szempontból van jelentősége, a használhatóságot nem befolyásolja.

• Egyenes fej: a ló feje oldalról egyenes.  [KÉP]
• Kosfej: konvex profilú fej  [KÉP]
• Félkosfej  [KÉP]
• Juhfej: a fejnek domború a homlokcsontja
• Ékfej: oldalról nézve rövid fej, mely a nagy rágóizom tájékán aránytalanul szélesebb, mint a szájnyílásnál
• Disznófej: durva, burkolt fej
• Csukafej: konkáv profilú fej [KÉP]

A ló háta és fara

A ló hátát alapvetően a test többi részéhez viszonyított hossza alapján jellemezzük. Az ideális háthossz általában a hasznosítás függvénye: a lovassportokban leginkább a közepesen hosszú hát, a hidegvérű fajtáknál a rövid hát az ideális. A ló "farmotoros jármű": erejét, sebességét és teljesítményét nagyban befolyásolja a far alakja és izmoltsága. A hát és a far formája között nincs összefüggés, mindkét testtáj bármelyik formája kialakulhat egy-egy egyednél.

• Dinnyealakú far és előremélyedt hát: a dinnyealakú far ideális, mivel a gyors mozgást segíti. Az előremélyedt hát gyakran idősebb lovaknál jelenik meg. Hátaslovak esetében a hosszú hátizom és a hátcsigolyák fokozott terhelését vonhatja magával. Fogatlovaknál nem jelent problémát.
• Vékony törzs: a vékony törzsű ló gyakran nem megfelelő teherbírású, hiszen kevés hely van a testében a vérkeringés és légzőszervei számára.
• Csapott far és ideálisan ívelt hát: a csapott far ált. csak szépséghiba, bár bizonyos egyedek a hátsó lábukkal gyakran belelépnek az elülső sarokvánkosba.
• Vízszintes far és egyenes hát: az ilyen farral rendelkező ló ált. ugrásnál kevés erőt tud kifejteni, és gyakran egyensúlyi problémákkal küzd. Egyenes hát esetén a hát felső vonala majdnem vízszintes. Ált. csak szépséghiba.
• Pontyhát: a martól lefele lejt egy kicsit a hát és a far is: az ilyen ló számára különösen nagy a lovas hordása, és mozgása is kötött az ideálishoz képest.

Színek

A ló szőrének színe attól függ, hogy bőre mennyi pigmentet, vagyis természetes festékanyagot tartalmaz. Szinte minden lónak és póninak sötét a bőre, kivéve a fehér jegyek helyén, például a fejen vagy a lábvégeken, ahol a bőr rózsaszínü, egész testükön. Általában amit fehér lónak mondunk, az valójában szürke. Ezeknek is sötét a bőre, ami azonban csak az orrtájékon látszik.

• Alapszínek: fekete, pej, sárga, fakó és albínó
• Kevert színek: deres, szürke, tarka, pettyes és hósármány 

A korral a lovak színe is változni szokott. A szürke lovak sötét színünek születnek, majd egyre több fehér szőrszáluk nő, és idővel egészen fehérnek tűnnek. Egyes szürkék szőrében idős korukra sötét, általában barna pettyek jelennek meg. Az ilyen lovat szeplős szürkének nevezzük. A fekete a pej és a sárga színű lovaknál is előfordul, hogy a szőrzetükben,sörényükben és farkukban ősz szálak jelennek meg.

Alapszínek

Fekete:

• A fedőszőre fekete,sörényével és farkával együtt.

Pej:

• Sima pej: testén a szőrzet a barna különböző árnyalata, a sörény, a farok és a lábvégek feketék.
• Világos pej: szőre világosbarna, sárgás árnyalatú.
• Sötétpej: szőre egész sötétbarna, a hasalján némi világosabb árnyalatú.

Sárga:

• Sok árnyalata van. A farok, a sörény lehet sötétebb vagy világosabb.
• Májsárga: a ló színe sötét gesztenyebarna, s ugyanilyen a sörénye és a farka.

Fakó:

• Aranyfakó: a ló világossárga fedőszőrzetén elővillannak a fehér szőrszálak.
• Egérfakó: a ló szőre szürke, sörénye fekete.
• Izabellafakó: aranyszínű szőr fehér sörénnyel és farokkal.
• Zsufafakó: barna fedőszőrzet fekete sörénnyel-farokkal-lábvégekkel.

Kevert színek

Deres:

• Vércsederes: sárga fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
• Pejderes: barna fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
• Vasderes: a szürke fedőszőrzetbe fehér szőrszálak keverednek.
• Almásderes: a fehér színű szőrön kerek szürkés foltokat formáz a szőr színe.

Szürke: A fehér szőrű lovakat hívják szürkének, mert csikókorukban szürkén születnek és utána világosodnak ki, de bőrük szürke marad. Az igazi fehér lovat albínónak hívják, ők fehéren születnek és bőrük rózsaszín - szemük általában csókaszem.

• Szeplős- vagy legyesszürke: világosszürke alapon sötét, általában barna pettyes.
• Almásszürke: szőrében fekete és fehér kör alakú foltok vannak.
• Acélszürke: a ló fekete fedőszőrzetén át elővillannak a fehér szőrszálak.

Tarka:

• Sárgatarka: a ló testét sárga és fehér színű foltok borítják.
• Feketetarka: a ló egész testét fehér és fekete foltok borítják.
• Párductarka: a ló fehér szőrét barna vagy fekete foltok tarkítják.
• Pejtarka: a ló testét fehér és barna foltok borítják.

Szemszínek

A lovak szemszínét, ugyanúgy, mint a szőrzetükét, a pigment mennyisége határozza meg. Többségükben - mivel a bőrük sötét - barna szeműek. Előfordulnak világos szeműek is az albínók és néha a tarka lovak esetében. Az appaloosa fajtájának pedig mindig kilátszik a szeme fehérje. Létezik az úgynevezett "csókaszem", amikor a normális szemszínhez kékes-fehéres alakzat társul.

• Barna szem: az írisz sötétbarna, az íriszt körülvevő szemfehérje pedig csak akkor látszik ki, ha a ló ijedt vagy valamiért haragos.
• Világos szem: lehet világoskék vagy rózsaszínű. A világos szín nem befolyásolja a ló látását. A világoskék szemű lovat csókaszeműnek hívják.

Pataszínek

A lovak patájának, vagyis a szarunak a színe összefügg a pata fölött levő szőrzet színével. A sötét szőrű lábakon a pata is sötét, palaszürke színű. A kese lábon a pata világos, viaszsárga színű, amit viaszolt patának neveznek. Az is előfordul, hogy egy lónak különböző színű patái vannak - ezt sávolt viaszolt patának hívják. Minél világosabb a pata színe, annál gyengébb lehet.

Jegyek

A lovak jegyei az eredeti színtől eltérő (általában fehér), különböző nagyságú és alakú színes foltok a fejen és a lábakon.

A fej jegyei:

• Tűzött homlok: a ló homlokán pár szál fehér szőrszál található.
• Virág: szabálytalan fehér folt a homlokon.
• Csillag: szabályos alakú fehér folt a homlokon.
• Orrcsík: keskeny fehér csík homloktól az orrig.
• Hóka: vastagabb fehér sáv a homloktól az orrig.
• Lámpás: fehér sáv a homloktól az orrig, ill. a szemen túllóg - elölről nézve olyan, mintha a ló feje fehér lenne.
• Orrfolt: rózsaszín folt az orron.
• Piszra: fehér színű folt az orron.
• Fehér felső ajak: a ló felső ajka fehér.
• Fehér alsó ajak: a ló alsó ajka fehér.
• Tejfeles száj: a ló mindkét ajka fehér.
• Békaszáj: mindkét ajak rózsaszín, és fekete foltok vannak rajta.
• Szárcsa: rózsaszín folt az alsó ajakon.

A láb jegyei:

• Sarokvánkosban kesely: a ló sarokvánkosában (közvetlen a pata fölött hátul) fehér folt.
• Pártában kesely: a ló pártáján (a pata fölötti rész) fehér.
• Csüdben kesely: a ló csüdje (a bokán aluli rész) fehér.
• Bokáig kesely: a ló bokájáig fehér.
• Bokán felül kesely: a fehér rész kicsivel a ló bokáján felülre ér.
• Félszárkesely: a ló szárának (a boka és a csánk közötti rész) feléig fehér a láb.
• Szárkesely: a ló lába a lábszára tetejéig fehér.
• Foltos kesely: a ló félszárban vagy szárban kesely lábán sötétebb foltok vannak.
• Hermelinkesely: a ló bokán felül, bokáig vagy csüdben kesely lábán sötétebb foltok vannak.
• Harisnyás: a ló teljes lába fehér.

A ló méretei

A ló méreteit sokféle képpen megadhatjuk. A különböző testtájak az egyes egyedeknél igen nagy eltéréseket mutatnak, van azomban néhány lényeges méret, ami alapján reális méretet kapunk a megmérendő lóról.

• Marmagasság

A leggyakrabban használt méret a marmagasság, amit bottal vagy szalaggal mérhetünk. A mar magasságának lemérésével adhatjuk meg legmegfelelőbben a ló tényleges magasságát, hiszen a marmagasság a lehajtott és felemelt fejű lónál is ugyanakkora, míg az ennél magasabban található testrészek (fej, nyak) helyzete szinte folyamatosan változik.

• Övméret és szárkörméret

Jó támpontot adhat a ló alkatának megállapításához, ha megmérjük a ló övméretét. A ló lábának szerkezetéről akkor kaphatunk jó információt, ha megmérjük a szárkörméretét. Az előbbit a mar mögött kezdjük mérni, körbe a hason, az utóbbit a lábszár felénél célszerű megmérni.

Az egyéb mérések ált. a lovasfelszerelések kiválasztásához használatosak. A kantár kiválasztásához lemérhetjük a ló kétoldali közötti távolságot a tarkó felé, míg a zablák kiváélasztásához a szájszegletek közötti távolságot a ló száján keresztül határozzuk meg. A megfelelő lótakarók kiválasztásához a marbúbtól a farokrépáig mérjük meg a ló hosszát, követve a hát ívét.