A házimacska (Felis silvestris forma catus) eredete az idők homályába vész. Nemrég még úgy vélték, hogy 4-5 ezer évvel ezelőtt az egyiptomiak háziasították a núbiai vadmacskát. Az újabb ásatások során Anatóliában (Törökország) talált szobrocskák azonban - amelyek macskákkal játszadozó asszonyokat ábrázoltak - több mint hétezer esztendeje készültek.

Ekkor már Jerikóban is tartottak macskát. A macska tehát Elő-Ázsiában lett háziállat, mégpedig több helyen is. Elődei nem az erdei vadmacskák, hanem az Elő-Ázsiában és Arábiában élő núbiai sztyeppmacskák voltak.

A macskabaráttal előfordul, hogy saját állatát "egyéniségnek" és "szabad szellemnek", míg a szomszéd kutyáját "szolgalelkűnek" tartja. Ezt a szemléletet nemcsak a szomszéd támadja, hanem az etológia tudománya is. A macska általában nem kíván társas kapcsolatban élni, nem falkaállat, mint például a kutya. Mivel nem ismeri a hierarchia fogalmát, így ha rosszul bánunk vele, akkor megsértődik, sőt szankcionál. Elvárja gazdájától, hogy az tudja, "meddig mehet el".

Közönséges házi- vagy fajtatiszta macska legyen? A közönséges általában ingyen van, gáláns dolog például csak úgy befogadni. A tenyésztett macskák sokfélék, rövid- vagy hosszúszőrűek, általában több törődést igényelnek. Az utóbbi kategóriában sok a túltenyésztett, beteges vagy fogyatékos példány.

A macskakölyköt ideális esetben 7-8 hetes korában szerezzük be. Ha ezt nem tudjuk tartani, akkor sincs semmi gond: akár egy felnőtt állattal is barátságot köthetünk. A túl fiatal, néhány hetes jószágot cicatejpótlóval tápláljuk, igyekezzünk pótolni a gondoskodó macskamamát.

Az állat helyének kialakítása

Lakásba könnyebb fiatalon szoktatni a macskát. Nagy térre van szüksége, hadd menjen oda, ahova akar. A lakásban tartsunk számára macskakosarat, puha, mosható béléssel: ha jó helyre tesszük, használni fogja. Macskavécére és rendszeresen cserélt macskaalomra is szükség lesz.

A kertben jobban érzi magát, ugyanakkor félteni kell az autóforgalomtól, a kutyáktól és a verekedéstől. A kertben tartott macska gyakran elkóborol, s ugyan mindig hazatalál, de néha több napig is távol van (kandúr). A kertbe, a ház bejáratához közel helyezzünk el egy dobozt, amelyben télen menedéket talál.

Etetés-itatás

Két tálra van szüksége a macskának: egyre a húsféléknek, konzervnek, száraz kekszeknek, valamint egy másik tányérra a tejhez vagy vízhez. Praktikus a jól mosható porcelántányér.

A vadmacska kisemlősökkel táplálkozik: hasonló étrendre van szüksége a háziállatunknak is. Fontos, hogy ne hizlaljuk túl a macskát, ne engedjük, hogy pocakja nőjön. Arra ügyeljünk, hogy sokféle táplálékhoz jusson, de a tápok legalább kétharmad része állati fehérje legyen. Legjobb tehát a nyers hús, macskatáp-konzerv, száraz macskakeksz, vagy olyan főtt étel, amelyet a macskánk szemmel láthatóan lelkesen fogyaszt. Érdemes megfigyelnünk, mit szeret a leginkább.

Gondozás

Előzzük meg a betegségeket, oltassuk be, és ha nem szeretnénk tenyészteni, ivartalaníttassuk kedvencünket! De mindig figyeljük a macskát, hogy időben észrevegyük a betegségét. Leggyakoribb a verekedésből származó sérülés, amely - ha nem látványosan súlyos - magától is meggyógyul. Ha egy napig nincs étvágya macskánknak, akkor még ne essünk pánikba. Ha betegnek látjuk, kérjük ki állatorvos tanácsát, vagy súlyos esetben szállítsuk azonnal az orvoshoz. Ha beteg macskánk dorombol, az azt jelenti, hogy nagy szüksége van a törődésre.