Hogyan él a vadmacska??
Egykor Európában is éltek oroszlánok, sőt, egyik fajuk, a barlangi oroszlán a jégkorszak körülményeihez is alkalmazkodott. Kb 12 ezer évvel ezelőtt azonban ez a faj is kihalt. Görögországban még Kr.e. 300-ban is láttak vadászó oroszlánt, de napjainkra az "állatok királya" már csak Afrika néhány vidékén élhet szabadon. A hiúzon kívűl nálunk csupán egyetlen macskafajjal, a vadmacskával találkozhatunk (latin neve: Felis silvestris silvestris). A vadmacska lakóterülete Ny-Európától egészen Kis-Ázsiáig nyúlik. Afrikában és Arábiában karcsúbb rokona, a kaffermacska él. A vadmacskák rendkívűl jól alkalmazkodtak a környezetükhöz. Nemcsak sivatagokban, pusztákban, bozótosokban és erdőkben élnek, hanem 2000 méteres magasságokban is előfordulhatnak. A sztyeppei vadmacskák sárgásszürke színűek és foltosak, míg az európai erdei vadmacskák vörösesbarna, fekete csíkos bundája remek álca a fák között. Külsejük rendkívűl hasonlít a házimacskájéra. Fő eledeleik pedig az egerek, a fiatal mezei és üregi nyulak, madarak és nagyobb rovarok. A felnőtt példányok különösen a kandúrok testsúlya elérheti a 10 kg-ot. Általában magányosan kószálnak az erődben, és csak párzási időszakban keresik a másik nem társát. A szabadban csatangoló házimacskákkal is képesek szaporodni, de az így születő keverék macska inkább domesztikált (háziasított) szülőre hasonlít. A vadmacskáknak egy évben egyszer születik utóduk,s a kölykök születésük után kb. három hónapig maradnak az anyjuk mellett. Régebben az emberek kártékonynak tekintették a vadmacskát, s a többi macskafélének hasonlóan szőrméjük miatt vadásztak rá. Csupán ügyességének, és rejtőzködő életmódjának köszönheti, hogy fennmaradt, Közép- és Kelet-Európa hatalmas erdeiben. Annak ellenére, hogy már régóta védelem alatt állnak, még ma is számos olyan vadász akad, aki a vadállatok iránti gyűlölete miatt nem tartja be az előírásokat, a vadmacskákat életterük zsugorodása is fenyegeti!
Írta:Mimi |