Tudod-e?
(by: Olívia)

1. Minden méhecske csíp?
   Csak a nőstény méhecske tud csípni. A méh fullánkja olyan, mint egy hegyes tüske a potroha végén. Ha a fullánk benne marad, a méh nem tud többé csípni!
2. A fülbemászók tényleg fülbe mászók?
   A fülbemászók, karcsú, fényes rovarok, többnyire fényes barnák, potrohukon nagy fogót viselnek. Nálunk gyakori a közönséges fülbemászó. Sokan félnek tőle, mert azt hiszik, hogy valóban belemászik az emberek fülébe és kiszakítja a dobhártyájukat. Ez azonban mese! A fülbemászó ugyanis képtelen csípni vagy marni.
3. Hány áldozatot csíp meg élete során a kullancs?
   Az erdeinkben gyakori közönséges kullancsnak teljes, csaknem másfél évig tartó kifejlődéséhez 3 gazdára van szüksége, azok mindegyikén legalább egyszer vért kell szívnia. A petékből kikelt lárva 3-5 napon át szívja valamely apró emlős vagy madár vérét. Ezután a talajon a szerves hulladék között nimfává alakul át, s 4-8 napon keresztül egy nagytestű vadon élő vagy háziállat, esetleg ember vérét szívja, míg végül ugyancsak a talajon kifejlett kullancs lesz belőle. A hímnek ezután nincs szüksége több vérre, a nősténynek azonban a peterakás előtt még egyszer jól kell laknia.
4. Melyik állat az utánzók királya?
   Az új-guineai botsáska különös módon védekezik ellenségeivel szemben, veszélyes állatnak álcázza magát. Fiatal lárvaként egy nagyon agresszív hangyát utánoz – tökéletesen. Később skorpióvá alakul át: színe szürke lesz, hasának végét félkörívben a hátára görbíti, mint a skorpió a farkát. Hazugsága biztosítja a nyugodt életét: ő az utánozók királya!
5. Van-e szarva a szarvasbogárnak?
   Az európai szarvasbogár körülbelül 7,5 cm-re nő meg. A hím feltűnő, különlegesre fejlődött felső állkapoccsal rendelkezik, mely úgy fest, mint egy kisebb szarvasagancs. E szervéről kapta a szarvasbogár elnevezést.
6. Minden pók sző hálót?
   Nem. Van számos olyan pókfaj is, amely nem sző hálót, hanem földalatti „lakását” béleli ki finom pókfonállal vagy petéit vonja be vele. A falakó pókok a pókfonálból szőtt tölcsérháló mélyén tanyáznak, mások a rejtekhelyükül szolgáló leveleket sodorják össze a segítségével. Végül akadnak olyan pókok is, melyek hosszú utazásokat testnek hosszúra szőtt, lenge pókfonalukon. Ezen az öröknyálnak nevezett repülőalkalmatosságon akár több km-es távolságokat is megtesznek a fiatal pókok.
7. Télen miért nem látunk rovarokat?
   Sok rovar elpusztul a nyár végére. Előzőleg lerakják petéiket, ezeket burkolatuk megvédi a hidegtől. Egyes rovarok lárvái több évszakon keresztül a föld alatt maradnak, gyökerekkel táplálkoznak.
   Más rovarok télen elrejtőznek. A hangyák, katicabogarak, a citromlepke elbújva telelnek. Ha beköszön a tavasz, előbújnak, a tovább élik életüket.
8. Melyik a tenger legmérgezőbb élőlénye?
   A világ egyik legmérgezőbb hala a pöfögő hal. Ha veszély fenyegeti, felfújja magát. Japánban „fugu” néven ismert finomságként nyersen fogyasztják, miután egy szakképzett szakács gondosan eltávolítja a méregzsákját. Ennek ellenére évente sok ember hal meg e hal fogyasztásától. Mérge megbénítja az idegrendszert. Ellenszerét ma még nem ismerik.
9. Hogyan keletkeznek a korallzátonyok?
   A virágállatok osztályának képviselői a tengerekben élnek. Nagy részük telepes és helyhez kötött életmódot folytat. Nagy telepeik bimbózással jönnek létre. Az európai tengerek egyik leggyakoribb faja  a bíborrózsa, ide tartoznak a korallok is. Az állatocskák az aljzathoz tapadó talpkorongjukon, valamint testük körül mészkő állóvázat választanak ki. A koralltelepek mészváza az egyes egyedek elpusztulása után is megmarad, így hatalmas korallzátonyok, korallszirtek jönnek létre.
10. Hogyan menekül a bajból a tintahal?
    Ha veszély fenyegeti, a tintahal éppúgy, mint a polip sötét tintát tud kifröcskölni, hogy elrejtse magát. A tinta elsötétíti a vizet, s ez megzavarja az ellenséget.
11. Hogyan repül a repülőhal?
    Ez a hal nem tud úgy repülni, mint egy madár. Felugrik a levegőbe, akár 6 méter magasra, aztán körülbelül 400 métert siklik, mielőtt visszacsobban.
12. Mi az elektromos angolna?
    Igazából nem angolna, hanem édesvízi hal., eléri az 1,8 m hosszúságot, a ponttyal áll rokonságban. Dél-Amerika tavaiban és folyóiban él. Az elektromos angolna 500 voltos áramütést tud okozni testének elektromos szerveivel. Ezzel egy embert is meg tud ölni.
13. Növény vagy állat a szivacs?
    Az állati élet egyik legegyszerűbb formája a szivacs. A pórusain áramló vízből vonja ki táplálékát. A szivacs halott vázát arra használjuk, hogy kádban fürdünk vele!
14. Milyen fán teremnek a tengeri uborkák?
    Természetesen nem fán teremnek, hiszen e különleges, hurka formájú állatoknak mintegy 600 faja él a tengerek fenekén, gyakran a sekély vizeken, néha a homokba is beásva magukat. A gyakoribb fajok 30 cm körüli hosszúságúak, de vannak 2 méteres fajok is. Sok kicsi lábuk van, lassan mászva változtatják helyüket. Vannak olyan fajok, melyek darabjaikra hullanak, ha megtámadják őket. Minden részből, melyet nem falt fel az ellenség, újra egy teljes tengeri uborka fejlődik ki.

(c) Saját írás!
www.mindenfajta-allat.gportal.hu
honnan írtam ki? -> Tudod-e? - állatok
(mi ezt akkor kaptuk, amikor kicsik voltunk, de szerintem nagyon érdekes, mert én se tudtam ezekközül sokmindent. bővülni fog, összesen 56 kérdés van =])