Lajka kutya neve oroszul azt jelenti, hogy ugatós. Kistermetű, keverék szuka volt. Állítólag egy sintértelepen választották ki arra a nemes feladatra, hogy a Föld első élőlényeként az űrbe utazhasson. Járműve a Szputnyik-2 műhold volt, amelyet 1957. november 3-án bocsátottak fel Bajkonurból, egy szovjet űrállomásról. Az oda utat jól megtervezték, a retúr azonban fel sem merült.

A lajka egy, a huskyval szinte megegyező szibériai kutyafajta. A híres Lajka kutya e fajta és egy terrier keveréke lehetett, s a felismerhető jegyek alapján kapta hivatalos nevét. Újdonsült gazdái azonban a történelmi feljegyzések szerint leginkább Bogárkának becézték.

A kiképzés

Lajkát két másik kutyával együtt választották ki a "kalandra". Valódi űrhajós tréninget kaptak, azaz embertelen körülmények között tesztelték - még az űrállomáson - életfunkcióikat. Több héten keresztül egyre kisebb és kisebb ketrecbe zárták őket, centrifugának és hatalmas zajnak tették ki őket.

A Szputnyik

A Wikipédia magyar szerkesztői a következőket írják a műholdról: "A Szputnyik-2 egy 4 méter magas, kúp alakú, az alapjánál 2 méter átmérőjű szerkezet volt, amelynek belsejében gömb alakú tartályokban helyezték el a műszereket, Lajka utasterét és az életfenntartó rendszereket is. A kezdetleges életfenntartó rendszer egy oxigéngenerátorból és egy hűtőventilátorból állt. Az oxigéngenerátor állította elő a légzéshez szükséges O2-t, és a rendszer ellátta a CO2 elnyeletését is. Emellett, hogy az állat ne hevüljön túl, egy 15°C-on bekapcsoló hűtőventilátor indult be automatikusan. Lajka egy hétre elegendő, zselé formájú ételt kapott. Az esetleg keletkező ürülék tárolására egy, a hátsó felére erősített zsák szolgált. A kutya testére még egy hám is került, amelyet láncokkal a tartályhoz erősítettek, és így arra korlátozták az állat mozgását, hogy csak felállni, leülni vagy lefeküdni tudott. Hely híján megfordulni már nem volt lehetősége."

A repülés

Amerikai források szerint Lajka a kilövés előtt 3 nappal már elfoglalta helyét a kabinban. A műholdat interkontinentális ballisztikus rakétából kialakított hordozórakéta gyorsította a Föld elhagyásához megfelelő sebességre. Rövidesen 40 fok feletti hőmérsékletre melegedett a kabin.

Lajka az utazás során stresszes állapotba került (szívritmusát és vérnyomását folyamatosan monitorozták a kutatók). 7 óra elteltével azonban megszakadt a kapcsolat a műholddal, további életjelek nem érkeztek. A szovjetek eredetileg úgy tervezték, hogy egy hét űrben eltöltött idő után mérget adagolnak Lajka ételébe, hogy szenvedések nélkül pusztulhasson el. Ugyanis a műholdat nem úgy tervezték, hogy az valaha is visszatérhessen a Földre. Az eutanáziára azonban nem került sor, mert Lajka néhány órás utazás után - a kabin túlmelegedése miatt - kimúlt. Állatvédők néha úgy fogalmaznak: megfőtt.

A hírek

Lajka halálának körülményeiről - a szokásos szovjet kommunikációs stratégia szerint - ellentmondásos hírek láttak napvilágot. A közleményekben először azt állították, hogy lemerültek az akkumlátorok, és ennek következtében oxigénhiány lépett fel. Csak második körben értesülhetett a Föld lakossága az eutanáziás változatról. 1999-ben egy szovjet cikk adta közre, hogy a Lajka nem a méregtől, hanem a hőségtől pusztult el. 2002-ben egy közreműködő tudós tárta fel, hogy a fellövés után 7 órával már nem kaptak életjeleket a műholdról.

A tudomány, az állatvédők és a politika

Lajka kutya hányadtatása és halálba küldése semmiképp nem közvetít elfogadható üzenetet az egykori tudósok részéről az állatbarátoknak. Az egykori kóbor kutyáról gyakran megemlékeznek az állatbarátok, Moszkvában szobrot állítottak tiszteletére. Bár Lajka életét a tudomány oltárán áldozták fel, nem feledkezhetünk meg arról, hogy mivel a Szputnyikot az októberi szocialista forradalom 40. évfordulója alkalmából - nagy sietségben - bocsátották útjára, így a tudósoknak sajnos nem maradt idejük a visszatérést lehetővé tevő "kapszula" kifejlesztésére.

Szerző/Forrás: Bálint Andrá