Őrült egyperces, Gyűrűk Ura - HP crossover. (és egy kis görög mitológia) Egyszer már fent volt a Lumoson, de ez a javított változat. Nagyon örülnék neki, ha ez valakit megihletne, és töltene fel hozzá új fejezetet...:) És kritikákat kérek:)
A párkák botlása - avagy Gollam Roxfortban
BUMM – hallatszott, majd egy olyan hang, mintha betört volna egy ablak.
- Mockosz kisz hobbitkák! – hangzott fel nyomban egy kiáltás - Pfuj, pfuj, gollam! Nem szeretjük őket! Ellopták a Drágaszágot! Gollam lassan kinyitotta a szemét. Döbbenten konstatálta, hogy egy fáklyákkal megvilágított folyosó hideg kőpadlóján fekszik. Felemelte a fejét, és körülnézett. – Mit kereszünk mi itt, drágaszág? Hogy kerültünk ide? – kérdezte magától. – Biztosz az a cúf, gonosz dagadt hobbitocka dobott ide. De hol vagyunk? Jaj, ugye nem Mordorban, drágaszágom? Körül kell néznünk! Gollam elindult a folyosón. Hirtelen tompa hangok ütötték meg a fülét. Megállt, és fülelni kezdett.
- Gyönyörű vagy drágaságom. Imádlak! Nincs szükséged valamire drágaságom? – Gollam felkapta a fejét, és reménykedve beleszimatolt a levegőbe. – Drágaszág? Itt van a Drágaszág? Meg kell néznünk! – Azzal egy ugrással az ajtónál termett, és benézett. Odabent egy visszataszítóan ronda férfi ült, egy piszkosszürke ványadt macskát simogatva. – Egy ork? Ugye nem egy ork, drágaszágom? – bújt vissza ijedten az ajtófélfa mögé. Frics közben folytatta tovább a macska kényeztetését. – Igen, igen, okos vagy, drágaságom! Nem kérsz egy kis tejet? – mormogta szeretettel, ahogy a macska füleit vakargatta. Mrs. Norris halkan nyávogott, majd kéjesen a hátára fordult, hogy Frics meg tudja vakarja a hasát. Gollam újra bekukucskált a szobába. – De hol a Drágaszág? Talán megette az az ocmány macka? – Gollam már tűkön ült. – Meg kell néznünk, drágaszágom! A macka rágósz, de mindent meg kell tennünk, hogy visszakapjuk a Drágaszágunkat! - Nem, gazda azt mondta, hogy nem szabad nyerszen mackát enni! Szméagol jó, Szméagol engedelmeskedik a gazdának… - Gollam! Gollam! – hörgött Gollam. - A gazda nem szeret minket! Gyűlöljük! Moszt szépen megöljük a mackát, ész… - Nem, jó Szméagolnak nem szabad ilyet tenni! - nyüszített Szméagol. - Takarodj! – fújtatott Gollam. – Ész ne isz gyere többé vissza! Várt egy kicsit, hátha visszajön Szméagol, de nem történt semmi. Önnön zsenialitásától megrészegülve, bekukkantott a szobába, és látta, hogy Frics felállt, hogy egy kis tejet vigyen a macskának. – Moszt vagy szoha - gondolta Gollam, és amilyen halkan csak tudott, belopózott a szobába. De nem volt szerencséje. Mrs Norris észrevette, begörbítette a hátát, és hangosan nyávogva felugrott a fotelre. Frics rögtön megpördült, majd az első keze ügyébe akadó tárgyat – egy whiskas konzervet – hozzávágott a betolakodóhoz. Talált. Gollam a sipítozva összegörnyedt. Frics felhasználta ezt a rövid szünetet, hogy összekötözze azzal a lánccal, amit a szabályszegő diákoknak szánt, hogy fellógassa őket a plafonra. Sajnálatára még sosem sikerült engedélyt szereznie Dumbledore-tól, hogy bevezesse ezt a fenyítőeszközt, de azért minden nap szeretettel kifényesítette, hátha mégis lesz alkalma majd egyszer használni, és most épp kapóra jött.
Gollam eközben magához tért, és vadul ráncigálta a láncait. – Te gonosz ork! Elloptad a Drágaszágunkat! Az kell nekünk! A Drágaszág… - Gollam hangja lassan sírásba fulladt. Frics ezalatt jól megnézte Gollamot. – Nem tudom miféle lény vagy te – mondta végül undorodva -, de legjobb lesz, ha felviszlek Dumbledore-hoz. Azzal megragadta Gollamot a grabancánál, és maga után vonszolva kisietett a szobából. Mrs Norris engedelmesen követte. Félúton sem jártak, amikor összefutottak Hóborccal. - Nini! Csak nem az én tündérbogár Argusom? Ó Argus, drágaságom, annyira örülök, hogy látlak! - Kuss, Hóborc – morogta Frics. Gollam a „drágaságom” szó hallatán újult erővel kezdte cibálni a láncait. Akkor lehet, hogy mégis az orknál van? Utoljára megpróbálta leszedni a láncait, és magát is meglepve, sikerült neki. Begörbítette a lábát, hogy ráugorjon Fricsre…
… de ekkor újra a sziklás kősivatagban találta magát, amelyen Frodóékkal vágtak keresztül, mielőtt Roxfortba került volna. Gollam két meglepődött hobbittal nézett szemet.
Eközben:
- Jaj, Klothó drágám, véletlenül összefontam Gollam és Frics fonalát – mondta Lakheszisz. - Magasságos Zeusz, ebből még nagy bajod lehet – sápítozott Atroposz – vigyázz, nehogy megint hasonló történjen, mert a főnök nem szereti, ha különböző történetek szereplői találkoznak...
|