24. Most ezt miért kellett??

Estefelé Svenja lehangoltan szólt Linához:

- Lina, el kell mondanom valamit

- Mondd –festette a körmét

- Holnapután jön vissza a nyaralásból Billék stylistja… ami pedig azt jelenti, hogy nekem itt a munkámnak ezzel vége.

- Ne –nézett rá nagy szemekkel – ne mondd hogy…ez azt jelenti, hogy holnapután már megyünk haza?

- Valahogy úgy, igen azt

- De az nem lehet! Tegnap jöttem össze Billell, újra boldog vagyok és ő is, ezt nem lehet ilyen egyszerűen elintézni! –tört ki belőle az indulat

- Ne rám haragudj, nekem is csak ma mondta David a kocsiban.

- Ahol mi lakunk és Magdeburg között óriási távolság van! Mégis hogy fogunk találkozni?

- Nem tudom Lina, de kérlek ne kiabálj. Nem én tehetek erről. A stylistjük egy héttel hamarabb érkezik haza a tervezettnél. Itt mi már nem tudunk sok mindent tenni.

- És ha téged tartanának meg? Te biztos ezerszer jobb stylist vagy mint az a nő! –kérdezte kétségbeesetten

- Lina értsd meg, ez nem megy ilyen könnyen.

- De nem lehet… -lábadt könnybe a szeme –nem hagyhatom most itt Billt. Nem tehetem. És nem is akarom.

- Tudom, elhiszem, de nem tudunk mit csinálni.

- Keress itt munkát!

- Ez sem egy olyan „hasamra ütök és kész” dolog.

- Basszus tudom, de… mindegy… majd kibírom valahogy. De most már szeretnék aludni –majd abba hagyta a köröm festést és könnyeivel küszködve bebújt az ágyába.

Másnap reggel Lina rögtön Billnek telefonált:

- Szia, muszáj találkoznunk. Most. Igen, tudom, de kérlek fontos, muszáj találkoznunk. Rendben, várlak, szia puszi.

- Én most elmegyek vásárolni, jösz? Vagy ha jól hallottam találkozol Billel. –kérdezte Svenja

- Igen, jön ide

- Akkor jobb is ha megyek. És fel a fejjel –puszilta meg, majd elhagyta a szobát, Lina pedig hanyatt vágta magát az ágyon.

- Nem akarom –markolt magához egy párnát

10 perc múlva kopogtak az ajtón, Lina pedig kinyitotta

- Óóó Bill –ölelte át –nem akarom

- Én sem, de mit is? –jött be az ajtóból, majd leültek az ágy szélére.

- Holnap jön haza a stylistotok… -mondta kétségbeesetten

- Micsoda? Én erről nem is tudok!

- David biztos ma akarja közölni veletek…

- És Svenjával mi lesz? Mi lesz velünk? –esett kétségbe ő is

- Nem tudom Bill! Ezért hívtalak ide, hogy talán majd mi ketten valamit kitalálunk. Én nem akarok haza menni, most hogy végre együtt vagyunk!

- Én sem akarom, hogy elmenj. Nincs valami megoldás? Svenja nem akar itt dolgozni Magdeburgban?

- Nem tudom, hogy a tervei közt van-e, de ha akarna is, én nem maradhatnék itt, haza kellene mennem. Ott a suli is –forgatta a szemét

- És ha nála laknál?

- Mi? Svenjánál? Anya nem engedné meg, még nem vagyok 18.

- De Svenja már igen.

- Attól még anya nem fogja megengedni. És különben is hol lakna Svenja ahol én vele lakhatnék? Tuti nem akar költözni. Áhh szar az egész.

- Basszus. Nem tudom mit kellene csinálni. Sven most hol van?

- Elment vásárolni.

- Értem. Mi nem megyünk valahova?

- Nincs sok kedvem hozzá, de ha nagyon szeretnél, akkor mehetünk.

- Nem, akkor maradjunk itt. De itt mit csinálunk?

- Jó, igazad van itt tényleg nem tudunk semmit csinálni, menjünk valahová.

- Hozzánk?

Erre Lina elhúzta a száját.

- Kicsit már uncsi.

- Óóó akkor hová menjünk? Én nem tudok sok helyre menni testőrök nélkül, tudod jól.

- Igen, tudom… Bemegyünk a studióba? Mutasd végig úgysem láttam még teljesen.

- Húú jó. Talán David most nincs is bent.

- Annál jobb –mosolygott

- Na indulás, felhívom Sakit

A testőr pedig 5 percen belül ott volt, ahol előbb kitette Billt. Kicsit morgott az oda-vissza furikázásért, de most mit mondhatott volna?
Leghátulra ültek be a 7 személyes autóban, ott tudták feltűnőtlenül nyalni-falni egymást.

- Nem akarom, hogy elmenj –súgta a fülébe Bill

- Jaj ne már, kezdtem nem rá gondolni. De én sem akarom. De kérlek ezzel most ne foglalkozzunk –nézett rá kérlelően

- Rendben, na gyere ide –majd magával húzta a lányt, a kárpitra feküdve és újra csókolózni kezdtek.

- Tulajdonképpen hová is megyünk? –kérdezte elölről Saki

- Fuck –morgott Bill, majd hangosabban válaszolt Sakinak –a stúdióba, majd újra összetapadt Linával

10 perc múlva megérkeztek.

- Gyere, megmutatom azt a helyet ahol én éneklek és veszik fel azokat. –fogta meg a kezét Linának, majd felmentek egy emeletet a lépcsőn.

- Wow, ez tök jó –mosolygott Lina

- Gyere megmutatom a többit.

Legvégül abba a szobába mentek, ahol általában David dolgozik. Benyitottak és ami a szemük elé tárult, az eléggé furcsa látvány volt. Lina pedig azonnal eltakarta a szemét.

- Ti meg mit csináltok? –kérdezett Bill Davidra és Svenjára, amint épp… igen, AZT csinálták… Svenja az asztalon ült, David pedig előtte állt.

- Úristen –tette meg halkan a megjegyzést Lina, majd távozott a szobából. Bill utána nézett, majd utána is ment.

- Lina, állj meg! –futott utána, majd elkapta a karját.

- Ezek most mit csinálnak? És én erről miért nem tudtam?

- Valószínűleg nem volt ideje Svenjának felhívni közben, hogy éppen most csinálják –próbálta oldani  Lina feszélyezettségét.

- Miért nem mondta el, hogy van köztük valami?

- Lehet, hogy csak most lett meg az a valami.

- De ez undorító! És Svenjának ráadásul barátja van!

- Igen? Nem is tudtam.

- Igen, van. Nem értem hogy lehet képes ilyesmire? Soha nem is mondta, hogy bármilyen érzés fűzi Davidhoz. Anyu…

- Lehet, hogy nem is. Hanem csak úgy… Hidd el, Tommal rendszerint ez történik, meg tudom érteni –mosolygott

- Kösz

- Bocsi, nem úgy értettem. De a nővérednek is lehet magánélete.

- De ha már van magánélete, akkor csak egy legyen és lehetőleg ne 2! Ezzel Petert ugyanúgy megbántja…

- Az a barátja?

- Igen

- És ő hol lakik?

- Hamburgban

- Hát, az sincs közel hozzátok.

- Nincs is. Távkapcsolat, bár nem bírják nagyon könnyen. Meg mondjuk Sven már amúgy sem nagyon bírja a képét. De ez akkor sem jogosítja fel arra, hogy mással folytasson nemi életet! Ez nevetséges!

- Jaj cicám, ne légy már ilyen haragos –ölelte magához