7. Ez lett az eredménye

Billék háza előtt megálltak.

- Köszönöm fáradozásod –mosolygott Bill
- Oh, semmiség volt.
- Ha nem találkozunk ott össze, ki tudja mi történt volna… - nézett el Lina mellett

- Jaj ne agyalj ilyeneken! Máshogy történt és ez a lényeg.
- És bocsi még egyszer a viselkedésemért. Tudod… a szer miatt.
- Semmi baj, tudom. Szerintem, gondold át még egyszer ezt a dolgot.

- Mármint melyiket? –vonta össze szemöldökét

- Hogy szurkálod magad. Tudom, nem fogsz rám hallgatni, hiszen alig ismersz és ha Tomra nem hallgatsz, rám miért hallgatnál… De ha legalább rám nem hallgatsz, gondolj egy kicsit magadra, Tomra, a családodra és arra a sok rajongóra, akik szeretnek téged. Hidd el, ilyen nagy kincs ritkán adatik meg az életben. Hiszen nincs annál szebb dolog a világon, mint hogy szeretnek. És mosolyogj –simította meg az ujjával az arcát. Erre Bill elmosolyodott.

- Lehet, hogy igazad van. De, ez az egész nem attól függ, hogy szeretnek-e.

- Csitt, nem akarok több szót hallani. Na, most menj és vegyél egy jó meleg fürdőt, mert teljesen átfáztál.
- Rendben –bólintott –és köszönök mindent –ölelte meg
- Nincs mit.

- Akkor…szia. –majd bement a házba.

- Te meg hol voltál ilyen sokáig? –mondta bosszúsan Svenja, amikor Lina visszaért a hotelbe

- Bocsi, volt egy kis „baleset”. –vette le magáról a kabátot és felakasztotta a fogasra

- Már halálra aggódtam magam. De, mondd csak, milyen „baleset”-ről van szó?

A szőke lány sóhajtott egyet, majd elkezdte mondandóját.

- Billel volt.

- Mikor találkoztál vele?
- A plázánál. Összefutottam vele és –elgondolkodott egy pillanatra –elég rosszul érezte magát, úgyhogy hazakísértem –sóhajtott

- Értem –ráncolta a homlokát

- Most megyek, átöltözök –majd bement a fürdőbe.

Jobbnak érezte, ha nem mondja el Svenjának, hogy Bill mit művel titokban. Hiszen Bill is biztos nem díjazná, ha kitudódna, vagy más is tudna róla. Billen kívül csak két ember tud a dologról. Tom – és most már Lina is.

- Hát te? –csodálkozott Tom, amint meglátta testvérét, nem mellékesen, nem a legjobb formájában.
- Csak… sétáltam egyet.

- Így, kabát nélkül?

- Igen, így –sóhajtott.
- Nem vagy valami sugárzó állapotban. Nem vagy beteg véletlenül?

- Nem hiszem. Csak kicsit fáj a fejem.

Estére 38 °-os lázzal feküdt az ágyban.

- Mondtam, hogy nem vagy jól –hozta Tom a vizes borogatást Bill homlokára

- Nem tudok mit csinálni –vonta meg a vállát

- De tudtál volna! Mondjuk kezdve azzal, hogy felveszel kabátot!

- Oké, nem figyeltem, nem éreztem szükségét! Máskor felveszek, rendben?

- Ámen.

- Jézusom! –kapott a szája elé Lina, ahogy a laptopja képernyőjére meredt

- Mi történt? –jött oda mellé Sven

- Ez szánalmas… nézd –fordította felé a laptopot

- Uhh. És?
- Most a rajongók azt hiszik, hogy Bill barátnője vagyok?! Csak azért mert mellette mentem az úton?!
Lina kíváncsiságból egy Tokio Hotel Fansite-re lépett fel és mit látott meg egyből? 1 képet róla és Billről, amint egymás mellett mennek az úton, ami a minap történt. A rajongók pedig elkezdtek kombinálni.

- Ez durva. Megértem Billt is. Ha barátnője lenne, szegény lány nem élné túl. De Bill sem.

- Hát nem-nem…

Másnap Lina és Svenja bementek a stúdióba, David kérésére. A fiúk is bent voltak, csak Bill nem.

- Bill hova lett? –kérdezte Lina

- Otthon betegeskedik. Most éppen alszik. –mondta Tom

- Komolyan? Tudtam… -piszmogta az orra alatt

- Honnan tudtad? –ráncolta a homlokát

- Tegnap én kísértem haza. Csak útközben összetalálkoztunk. –reménykedett benne, hogy Bill nem adott tudtára más verziót –vagy Bill nem mondta?

- Nem, de most már tudom.

6 óra felé Lina rávette magát és elment Billhez megnézni hogy van.

- Szia, hát te? –nyitott Tom neki ajtót meglepetten

- Jöttem meglátogatni Billt. Bejöhetek?

- Óh, persze, hogyne! Gyere nyugodtan. –majd beengedte –amúgy most alszik, de ha gondolod felkelthetem

- Jaj nem, hagyd!

- Rendben. Kérsz valamit inni?

- Nem, köszi –mosolygott

- Itt vagyok –tántorgott ki a szobájából Bill

- Te meg mit csinálsz? Gyerünk vissza a szobába! –lökdöste visszafelé Tom

- Nem vagyok hadirokkant, tudok járni –ellenkezett

- De neked ágyban a helyed

- Igaza van Tomnak –helyeselte Lina

- De mint hallottam azért jöttél, hogy meglátogass, hát itt vagyok, és éppen ezért most nem fogok visszamenni a szobámba

- Jahj, akkor bemegyek én is csak feküdj vissza

- Oké.

- Neked Bill meg viszem a gyógyszered! Te pedig addig vigyázz rá –kötötte Lina lelkére Billt

- Fogok, nyugi –nevetett, majd bementek a szobájába, Bill pedig befeküdt az ágyba

- Mennyi a lázad? –kérdezte Lina és odahúzott egy széket az ágy mellé

- Azt hiszem 38.

- Akkor tényleg ágyban a helyed. Igyál sok teát.

- Oké anya –nevetett

- Már megint? –nevetett ő is

- Aha. Köszi, hogy meglátogattál. Pedig nem is számítottam rá.

- Igazából gondolkodtam rajta, hogy eljöjjek-e, hogy nem fogtok-e seprűvel kikergetni a házból –nevetett

- Jaj, dehogyis. Örülök, hogy itt vagy.

- Na, itt van a gyógyszer és ezúttal nem úszod meg –jött be Tom

- Fújj! –fintorgott

- Ez van, az orvos ezt írta fel, ezt kell szeretned! Nem érdekel, de most beveszed.

- Ajj… -vette el Tomtól a gyógyszert és a teát.

- Én meg mindjárt megyek, csak beköszöntem, Sven így sem tudja, hogy eljöttem a hotelből.

- Miért, ő hol van? –kérdezte Tom

- Azt hiszem vásárolni ment. Na, de én megyek is, tényleg. –állt fel

- Kikísérhetlek? –ült fel Bill

- Nem, te ágyban maradsz –tolta vissza Tom az ágyba az ujjával.

- Jobbulást Bill, gyógyulj meg –mondta Lina

- Köszi, meglesz. Szia –majd kimentek a szobából, Tom pedig kikísérte.