Nos, röviden és tömören a cikk a scene-ről és emo-ról és a két stílus / életérzés közötti kapcsolatról szól.
Nem tudod mi is az a scene?
Most leírom neked! NE ÉLJ TÉVHITEKBEN!
Semmi érdekes egyszerűen extrém hajakról, külsőkről, egyediségről és fantáziáról szól.
Minden mennyiségben elmebetegség, különcség, és nem azért hogy bárki is bárminek a központja vagy híres legyen, hanem mert ez tetszik. Itt minden idióta felvállalja önmagát, úgy ahogy van, és azzal együtt amit szeret!
Ez nem egy stilus, ez egy "életérzés".
Mielött félreértenéd ez nem EMO és az emo sem életérzés az csak egy STÍLUS!
Szóval ott tartottam hogy életérzés mert:
A scene nem sorolható be zene szerint vagy bármi szerint.
Itt mindenki a maga feje & kreativitása után megy amit büszkén visel,
mutogat! Érthető, hiszen ha valaki valami újat és egyedit alkot, amivel
ő maga meg van elégedve és a személyiségét tükrözi, azt meg is
akarja mutatni a világnak? Na de nem? Nos igen, szerintem logikus!
A végére pedig hogy:
Életérzés és nem stílus mert..: nem sorolható be zeneileg, nincs kifejezetten
megszabott külsősége, nincs megszabott korláta, nincs kötelező teendő.
Magyarán: ez azoknak van, akik úgy érzik extrémek, mások, alkotni akarnak
magukkal, ruháikkal, külsejükkel, véleményükkel, hajukkal, képekkel!
Magánvélemény:
.... még kb háromnegyedéve mo-n én voltam az egyik scene a kb. háromból.
Aztán hirtelen több ezer lett aki azt sem tudja mit jelent és kb. az emóval azonosítják be.
Ugyanis sokan abban a tévhitben élnek hogy a scene az emo koppintása
Magyarán ha a koppintás akkor egy korcs behatárolhatatlan stilusnak a
koppintása, de inkább forditva mondhatnánk. Csak gondolj bele hogy is van ez..
Az emoknak sosem volt extrém, színes hajuk, sose öltközködtek cukin vagy színesen.
Szóval miről is beszélünk?
Az emok eredetileg tényleg depressziósok, fekete vagy a saját természetes színű hajuk van,
ami ugye bár fél szemüket takarja, ezzel is jelezve hogy nem tetszik nekik a világ.
De nem azért voltak depressziósak mert meghalt szegény boglárka kutyájuk hanem mert
így tiltakoztak az emberiség rohamos fejlődése a világ pusztitása ellen, hasonló mint a
hippik... Legalábbis az elveikben, hasonlóak voltak. Multidő hiszen manapság nem
egyenlő ezzel, teljesen másról szól. No, és a még valami amit kihagytam. Annak idején
az emoknak egyáltalán nem volt feltünési viszketegsége, sőt inkább minél zárkózottabb
és minél inkább feltünés mentesek akartak, próbáltak lenni és sikerült is, hisz egész eddig
nem nagyon hallottunk a létükről. De folytatom amit elkezdtem mert a közel sincs vége.
Mai napra ez a stílus elkorcsult, nem az ami volt ergo nem nevezhető
EMO-nak. Nekem a régi emo nem szimpatikus ugyan, de az biztos hogy
a mai emo: NEM EMO és ezért nem is a depresszióról szól.
scene
(ami ugyan szerintem pozitív, mert a depresszió ne legyen divat. De ne nevezzük akkor már emo-nak!)
Végkifejlet:
Scene = extrémitás, különcség, egyedi ötletek felvállalása
Emo = depresszió, egy érzés hogy nem vagyunk ebbe a világba valóak, egyet nem értés a fejlődéssel, a pusztítással, az emberek tevékenységével, a világgal!
Mai emo = legalább 50 stílusból összekutyult valami, aminek köze sincsen a depresszióhoz, ha mégis akkor sincs hátsó tartalma maximum a pozerek körében, hiszen ők úgy tudják így kell emonak lenni.
forrás: http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=24418&h_id=73370&a_id=338295
az emok általánosságban NEM depressziósak!!!!