Médium

A "medius" szó jelentése: középen lévő.

A médium, olyan érzékeny személyiség, aki a földi világ és a túlvilág között, önálló tudatkapcsolatot képes létesíteni. Tehát a két világ között,
-mint "középen" lévő-, közvetítő szerepet tölt be.

A médiumok igen fontos ismertetőjele, hogy közvetítői szerepüket mindig az emberek segítésére használják, valamint szeretetteljes, és lélek-egó egyensúlyi állapotban közvetítenek.

Saját hiedelemrendszerétől függetlenül, minél kisebb torzításokkal adja át a túlvilágról kapott információkat.

A "Látói" képességgel rendelkezők nem médiumok, amennyiben csak a segítségkérő jövőjére, avagy múltjára vonatkozó információkat képes átadni.

Előfordul, hogy a Látó, egyben Médium is, azonban ez igen ritka kettős képesség.

A médium, saját túlvilági Segítőinek közvetítését tolmécsolja.

Bár a spirituális körökben a "transzállapot" az elterjedt közvetítői állapot, azonban ezt sem különlegesebb hangelváltoztatás, sem egyéb rituális megnyilvánulás nem feltétlenül kíséri.

Mai leggyakoribb médiumi megnyilvánulás: az Író médiumitás.

Ez bármilyen írásos formában történhet. Akár a számítőgép előtt, akár egy üres papírlapon, ceruzával a kezünkben.
(Az automatikus írás is ebbe a kategóriába tartozik.)

Azoknál a médiumoknál, ahol hangelváltoztatással jár a közvetítői állapot, esetleg mozgásmódosulásokkal, azoknál nem a túlvilági Segítő költözött a médium testébe. Hanem csupán a médium, a megváltozott kapcsolódási állapotban, nem képes teste megszokott rezgései szerint fizikailag viselkedni. Úgy is mondhatnánk, hogy fizikailag is "középen" kezd el rezonálni a két világ közötti közvetítői állapotában.

Régen a "szeánsz" szó terjedt el a közhiedelemben ezekre az "összejövetelekre", kapcsolatnyitási találkozókra.

Maga a szó, "szeánsz", gyakran kelt félelmet az emberekben, hiszen azonnal társítják az emberi elmék a triller, horror, és egyéb negatív témájú filmek eseményeivel.

A valóság azonban egészen más ezeken a kapcsolatnyitási alkalmakkor.

Minden negatív, amit tapasztalnak a "szeánszon" résztvevők nem más, mint a társaságban lévő egyik (vagy esetleg több) ember tudatos, vagy tudattalan (hiedelmrendszerbeli) megnyilvánulása. Ez többnyire olyan emberek műve, akiknek igen hangos még az egójuk, és mindenáron a figyelemfelkeltés az érdekük (akár tudatosan, akár tudattalanul cselekszik).

thx: medium.fpn