A magzatot a méhlepénnyel a köldökzsinór (funiculus umbilicalis) köti össze. Ha megfogjuk a köldökzsinórt, érezhetjük, hogy nagy szorításnak is ellenáll. Belsejében kocsonyába ágyazott két verőér és egy visszér fut. Ezeken az ereken keresztül kapja a magzat a növekedéséhez szükséges anyagokat. Kiviselt terhességben a köldökzsinór hossza kb. 50 cm, szürke, puha, hossztengelye körül többszörösen csavarodott. Az erekben folyó vér feszes állapotban tartja, ezért nem törik meg vagy csomózódik össze a magzat ideoda úszkálása közben. A köldökzsinór kacskaringós küllemű, mert a benne futó erek mindig hosszabbak, mint maga a zsinór, ezért hosszanti húzással lehetetlen elzárni benne őket.

A köldökzsinór rendellenességei között szerepelhet, ha túl hosszú (80 cm-nél hosszabb) vagy túl rövid (30 cm-nél rövidebb).

Az előbbi veszélye a zsinór meghurkolódása, a magzatra csavarodása, esetleg a szülés folyamán bekövetkező előesése. Ha a zsinór a magzatra csavarodik, relatíve megrövidülhet, ami a szülés folyamán magzati oxigenizációs zavart okozhat. Nagyon ritka esetben a köldökzsinóron valódi csomó alakulhat ki, ami csak akkor okoz problémát, ha megszorul.

Méhlepény

A teljesen kifejlődött méhlepény (placenta) kb. akkora, mint egy levesestányér, súlya mintegy 0,5 kg, alakja koronghoz hasonlít. Magzati felszínét az amnion borítja, alatta ágaznak szét a köldökzsinórban futó erek. Anyai felszíne barnásvörös, árkokkal szabdalt, és 15-20 szigetecskére oszlik. A méhlepény szigeteinek felszínét vékony sejtréteg borítja, amelyen keresztül az anyai szervezetből eredő oxigén és tápanyag könnyen áthatol. Ugyanezen a vékony sejtrétegen keresztül távoznak az anyai keringésbe a magzati anyagcserevégtermékek (széndioxid, stb.). Legfontosabb funkciója a gázcsere lebonyolítása, a hormontermelés valamint a tápláló és kiválasztó tevékenység.

A magzatot a méhen belül a magzatvíz és két rétegből álló burok veszi körül. A két réteg összetapad, belső felszínét amnionnak nevezzük, amelynek felszívó és kiválasztó funkciója van. Egészen a szülés megindulásáig szükséges a burkok épsége. Kóros esetben a terhesség bármelyik hetében burokrepedés következhet be, amely magzatvízcsorgáshoz vezet. Ezt idő előtti burokrepedésnek nevezzük. Következtében megnyílik a peteűr, és lehetővé válik a hüvely felőli fertőződés. Ennek a szövődménynek a megelőzésére az idő előtti burokrepedést követő 48 órán belül a terhességet igyekszünk befejezni, természetesen antibiotikumvédelem alatt.

Magzatvíz

A magzatvíz (liquor amnii) víztiszta vagy enyhén opálos, vízszerű folyadék, amelyben apró, fehér magzatmázflokkulusok (pelyhek, bolyhok) úszkálnak. A 20. terhességi hét után a magzatvíz jelentős része a köldökzsinóron és a belső magzatburok felszínén keresztül választódik ki. Hozzáadódik a magzatvízhez a 10. hét után már működő magzati vese terméke, a vizelet. A magzatvíz felszívódása szintén a belső magzatburkon keresztül történik, de jelentős mennyisége a magzati gyomorbél traktusok keresztül távozik, mivel a magzat sok vizet nyel (300-600 ml/kg/nap). Mennyisége a terhesség alatt folyamatosan növekszik, maximumát (1000-1500 ml között) a 36. terhességi hétre éri el. Az utolsó négy héten mennyisége folyamatosan csökken, a 40. hétre általában 700-1000 ml-ig. Kóros terhességre utalhatnak a magzatvíz mennyiségi változásai. A túl sok magzatvíz (polyhydramnion) anyai megbetegedésre (cukorbetegség, RHösszeférhetetlenség, vesegyulladás), ill. magzati elváltozásra utalhat (fejlődési rendellenességek közül a velőcsőzáródási rendellenességre, a magzatvíz nyelését és felszívódását akadályozó nyelőcsőelzáródásra vagy a bél fejlődésének hiányára).

vital.hu