Vizsgálatok nőknél:
Nőgyógyászati vizsgálat:méhnyak, méhváladék vizsgálata, spermiumok vizsgálata a méhnyákban, petefészkek ellenőrzése.
Hormonális vizsgálat: ébredési hőmérséklet, hormonszintek vérből és vizeletből,(petefészkek, agyalapi mirigy és a hipotalamusz működésének vizsgálata) méhnyálkahártya szövettani vizsgálata.
Műszeres vizsgálatok:kontrasztanyagos méh és petefészek röntgen, méhüregi tükrüzés, ultrahang-vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy van-e ill.mikor van peteérés.
-Hisztero-szalpinográfia:HSG: méh és petevezeték kontrasztanyagos vizsgálata
Beavatkozások: *petevezeték átfúvás( sok jót én magam nem hallottam még róla, állítólag nagyon fájdalmas és nagy kockázattal jár-pl. elszakadhat a petevezeték, ami ugye az egyik oldalat teljesen működésképtelenné teszi. *laparoszkópia(műtéti beavatkozás, ez az utolsó állomás, megvizsgálják a méh alaki rendellenességeit, áll-e fenn endometriózis, vannak-e összenövések.
Egyéb:kromoszómavizsgálat, koponyaröntgen....
A női meddőség okai
1.Mechanikus okok
Beszűkült méhnyak, elzáródott méhszáj, csökkent mennyiségű nyák(elégtelen ösztrogénhatás), összenövések, polip, hegesedések, a nyák bartáságtalansága, ellenanyagok jelenléte a nyákban, miómák, petevezeték elzáródás, petevezeték összenövés, elégtelen petefészek működés, ciszták.
2. Hormonális okok
Prolaktintöbblet, mely megzavarja a ciklust és a tüszőérést.
3. Pszichés zavarok.
A női meddőség kezelése
Ez többnyire hormonális kezelés. Pl. ösztrogének adása: nyákösszetétel javítása
Sárgatesthormon-eégtelenség: progeszteron adása
Tüszőrepedést indukálnak:KLOMIFÉNCITRÁT-tal, ez a Clostilbegyt tabletta, amely serkenti az LHRH termelését.
Műtéti beavatkozások: mikrosebészeti eljárások pl. a petevezetékeken.
infertility.hu/inde.html
A női meddőség lehetséges okai:
MI KELL AHHOZ, HOGY TERMÉSZETES ÚTON TEHERBEESSEN?
- Egészséges, átjárható belső - külső nemi szervek. Tehát szabad útja legyen a petesejtnek a petefészektől a méhig, illetve a spermiumoknak a petevezetékig. Különben nem találkoznak, nem jön létre megtermékenyülés.
- Tüszőérés és ovuláció (az érett petesejt kiszabadulása a petefészekből).
- Normálisan működő hormonháztartás. Hormonok szabályozzák a tüszőérést, az ovulációt, a méh nyálkahártyájának felkészitését a beágyazódásra és gyakorlatilag mindent, ami a fertilitással kapcsolatos.
Természetesen az általános egészségi állapot, tápláltság, lelki egyensúly is nagyon fontos.
Ha a fentiek közül minden rendben van, nincs akadálya A NŐ RÉSZÉRŐL a terhességnek.
Az is látható, hogy igazából két nagy csoportba sorolhatjuk az okokat:
- Működési zavar (functionalis ok), pl. a hormonrendszer működésének zavara
- Szervi rendellenesség (organicus ok), a részt vevő szervek betegsége, elzáródása, fejlődési rendellenesége, stb...
Okok, kezelés I.
Hormonális okok:
Alapok:
Az agyban egy hipotalamusznak nevezett részen termelődik egy hormon, amit Gonadotropin Releasing Hormonnak (GnRH) hivnak. Ez az anyag serkenti az agyalapi mirigy női nemi hormontermelésre ható hormonjainak működését. Bonyolultnak hangzik és az is. Az agyalapi mirigyben ennek hatására képződik két hormon, az FSH (tüszőéréstserkentő hormon) és az LH (sárgatestserkentő hormon). Ezek már közvetlenül a petefészekre (és még sok más szervre!) hatnak. Szintjük a ciklus során folyton változik, ezt jórészt a petefészekben épp a hatásukra meginduló ösztrogénszint befolyásolja. Az ösztrogének a tüszőkben termelődnek, a legfontosabb női hormonok.
A hipotalamusz bármely betegsége okozhat tehát meddőséget, sőt, az agynak ez a területe pszichés úton is erősen befolyásolható! Az általa termelt GnRH azonban ma már gyógyszer formájában hozzáférhető, igy a meddőség ez esetben könnyen kezelhető. (Csak nagyon nehéz rájönni, hogy ez okozta!)
Az agyalapi mirigy működésének zavara elég gyakori ok lehet. Diagnózisa könnyebb, kezelése - mivel FSH és LH is kapható ijekcióban - egyszerű. Pesze a képet bonyolitja, hogy a betegség régóta fennál, a nemi szervek kifejlettsége, működése is zavart szenvedett, nem mindig alkalmasak a terhesség kihordására. (csúnya szóval ezt hypogonadotrop hypogonadizmusnak nevezik)
Van ennek a mirigynek egy másik fontos hormonja is, amit prolaktinnak neveznek. Ez normálisan az anyatej elválasztásáért felelős, és egyúttal megakadályozza a szoptatás alatt az újabb teherbeesést. Ha rosszkor - szoptatás nélkül - nagyobb mennyiségben termelődik, meddőséget okoz. Ez előfordulhat olyan nőknél is, akik még sohasem szültek, bár lényegesen gyakoribb a szekunder meddőség esetén. Termelődését egy bromokriptin nevű vegyület gátolja, igy gyógyszeresen jól befolyásolható.
A petefészek működése akkor is lehet hibás, ha "odafönn" minden rendben van, FSH és LH is termelődik bőven. Előfordulhat, hogy a petefészek mégsem reagál ezekre a hormonokra, (klimax után is ez a helyzet), és nem indul meg a tüszőérés, vagy csak elégtelenül. Persze ilyenkor ösztrogén sem fog termelődni, hiszen ahhoz tüsző kell, ezért az agyalapi mirigy még több FSH-t és LH-t temel, ui. nincs, ami visszafogja. (Ezt használják ki a gyógyszergyárak. Klimax (= menopausa) utáni nők oly sok gonadotropint (FSH+LH) termelnek, hogy a vizeletükből a nagy mennyiségben kiválasztott hormon kivonható. Ebből lesznek az ún. HMG (Humán menopausalis gonadotropin) készitmények.)
A meddőségnek ez a tipusa nagyon nehezen kezelhető, hiszen ha nem tudunk petesejtet nyerni, akkor csak donorpetesejttel lehet a terhességet létrehozni. (Hypergonadotrop hypogonadizmus)
Ide majd jön egy kép.
A mellékvese is sok olyan hormont termel, ami hatással van a női nemi működésre. ilyenkor az alapbetegség kezelése oldhatja meg a problémát.
A pajzsmirigy túlműködése és elégtelensége egyaránt negativan befolyásolja a női ivarszervek szabályozását, ezért menstruációs zavarokat, meddőséget okozhat. Itt is az alapbetegséget kell először megszüntetni.
A hormonális hátterű meddőség szinte mindig együtt jár a menstruációs ciklus zavaraival, esetleg hiányával. Kivizsgálásában alapvető szerepe van a hormonszintek vérből történő meghatározásának és esetleg a testhőmérséklet mérésével történő ovuláció-vizsgálatnak. Hasonlóan fontos a petefészek hüvelyi ultrahanggal történő vizsgálata is.
Ne lepődjön meg senki, ha medőségének kivizsgálásakor koponyaröntgent vagy CT-t kér a kezelőorvos. Ez az agyalapi mirigy vizsgálata miatt van.
Okok, kezelés II.
Organikus okok:
Petevezeték elzáródás:
Szinte a legközismertebb ok, és sajnos igen gyakori is. Minden tekintetben egészséges nőnél is előfordulhat, leggyakrabban azonban valamilyen gyulladásos betegség szövődménye. Ez lehet nemi úton terjedő betegség, a hasüreg valamilyen korábbi gyulladása (pl. perforált vakbél), vagy korábbi nőgyógyászati, kismedencei gyulladás. Lehet egy vagy kétoldali. (Előbbi esetben a megtermékenyülés nem kizárt, csak kisebb a valószinűsége.) Lehet teljes, vagy részleges. Utóbbi esetben a spermiumok átjuthatnak a petesejthez, a sokkal nagyobb embrió viszont nem jut le a méhbe - méhen kivüli terhesség alakul ki.
Nem ritka ok, hogy a nő maga kérte korábban a lekötést.
Kezelése régebben csak műtéti lehetett, vagy sikerült létrehozni az eredeti anatómiai állapotot, vagy nem. Ha nem, a nő soha sem szült gyermeket. Ma - természetesen ha a műtét sikertelen - az In Vitro Fertilizáció (lombikbébi program) egyik fő indikációja.
A méh betegségei
A méhben tapad meg és fejlődik az embrió. Ezért nagyon fontos, hogy a méh alkalmas legyen erre a szerepre. Jóindulatú daganata (myoma) elzárhatja a petevezeték beszájadzását, gátolhatja a megtapadást, kihordást. El kell távolitani!!!!
A méh üregének összetapadása (Asherman-szindróma) ritka állapot, de előfordulhat. Meg kell oldani!
Gyulladásos és egyéb betegségei szintén kezelendők.
Endometriózis:
Nagyon gyakori betegség. A lényege az, hogy a méh különleges, hormonokra érzékeny nyálkahártyája (endometrium) szigetekben megtelepszik a méh üregén kivül is. (pl. hashártya, kismedence fala, petevezeték, stb..) Hogy ezt miért csinálja???? Sajnos, normál menstruációkor ez a nyálkahártya is leválik, sőt, vérzik, igy a legkülönbözőbb tünetekkel járó kórképeket okozhatja. Többek között elzárhatja a petevezetéket, elterelheti a kilökődő petesjtet a méhkürtbe (petevezeték) vezető útról, stb..
Kezelése roppant nehéz. Általában gyógyszeres, de lehet műtéti is. Gyógyszerrel megpróbálják teljesen leállitani a női ciklust, abban reménykedve, hogy hormonális háttér nélkül ezek a szigetek elpusztulnak. Ha mégsem, műtéttel próbálják kiszedni - de ezzel szét is szórhatják - vagy citosztatikummal - sejtméreggel elölni. Egyik sem egyszerű feladat.
Hüvelyfejlődési rendellenesség
Nagyon ritkán de előfordul. Ilyenkor általában a spermiumok nem jutnak tovább, egyszerű műtéttel kezelhető.
Méhnyaknyák rendellenesség
Szép szó. A méh külső nyilását vastag, nehezen áthatolható nyák zárja el a külvilágtól. Ez vigyáz arra, hogy baktériumok, gombák stb. ne jussanak a méh üregébe. Ezt nem csak mechanikusan, hanem az immunrendszer helyi megerősitésével is végzi. A női nemi ciklus során változik vastagsága és összetétele. Nagyon gyakori betegség, hogy ez a védőrendszer túlságosan jól működik, és a spermiumokat sem engedi be, mert
- Vagy elöli őket az immunrendszer segitségével
- Vagy olyan vastag, áthatolhatatlan falat képez, hogy rövid életük kevés az átjutáshoz.
Inszeminációval ez az akadály könnyen legyőzhető. Ilyenkor a spermiumokat a megfelelő előkezelés után egy vékony katéter segitségével a méhbe fecskendezik. Növeli az eljárás sikerét, ha előzőleg a nő ciklusát FSH tartalmú készitménnyel megtámogatták, és az ovulációt mesterségesen, LH szerű hormonnal váltották ki. Ilyenkor 2-3 petesejt jelenléte a cél. Ez ugyan növeli az ikerterhességek kialakulásának veszélyét, de a teherbeesés valószinűségét is.
Policisztás Ovárium Szindróma (PCO)
Bár a tüneteggyüttest már 75 éve leírták, a betegség okairól a mai napig nam sokat tudunk. Stein és Leventhal 1925 és 1935 közötti kutatásai vezettek felismeréséhez. A szindróma kétoldali, megnagyobbodott, sok cisztát tartalmazó petefészkeket, vérzészavart, fokozott szőrnövekedést, az esetek nagyrészében elhizást takar. Tüszőrepedés általában nincs, tehát teherbeesés sem fordulhat elő. Gyakran jár alhasi fájdalommal, kismedencei keringési zavarokkal.(Ödéma)
Ma az egyik leggyakoribb oka a meddőségnek. Mivel részben hormonális, részben szervi jellegű, külön részben beszélünk róla.
Oka, mint említettem, tisztázatlan, de egyre valószinűbb, hogy nem csak a nemi működés zavara, hanem a szervezet anyagcseréjét szabályozó rendszerek betegsége is. (Az ilyen betegek sejtjeinek inzuli-érzékenysége csökken, májuk nem képes egyes anyagokat termelni, stb...)
Diagnózisa egyszerű, leggyakrabban ultrahangos vizsgálatnál derül ki. Az ultrahangon jól látszik a megnagyobbodott petefészek a benne lévő cisztákkal.
A ciszták fala hormonokat termel, melyek az agyalapi mirigy ingerlésén keresztül tovább rontják a helyzetet. (Öngerjesztő állapot.) Korábban a kezelés abból állt, hogy a petefészek egy jó részét eltávolították, csak egy kis darabot hagytak bent, ezzel az ördögi kört megszakítva normális mederbe tudták terelni a beteg hormonrendszerét. Ezt még ma is végzik, kiegészitve olyan gyógyszeres kezeléssel, amely az agyalapi mirigy szintjén próbálja leállitani a folyamatot.
A betegség hormonvizsgálatokkal is diagnosztizálható, az emelkedett LH szint mellet ösztrogének és a nőben amúgy csak kis mennyiségben meglévő androgének (férfi nemi hormonok) jellemzőek. (Ez okozza a fokozott szőrnövekedést!)
Felismerése nagyon fontos! Megléte ugyanis nagyban befolyásolja a kezelést!! Ezek a betegek nagyon hajlamosak arra, hogy Ovarium Hiperstimulációs Szindróma alakuljon ki náluk a gyógyszeres stimuláció során. Ezért a kezelésüket fokozott óvatossággal, alacsony LH tartalmú készítményekkel kell végezni.
Ma már a PCO-s betegek jól kezelhetők, de sajnálatos módon nem a normál nőgyógyászatokon kerülnek be a terápiába, hanem a meddőségi központok, ambulanciák kénytelenek ezt a terhet felvállalni. A PCO-s betegek többsége ugyanis a meddősége miatt megy orvoshoz. A betegséggel együttjáró anyagcserezavar miatt az igazi az lenne, ha a nőgyógyász és a belgyógyász együtt dolgozhatna, mint ahogy azt sok más országban is teszik. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
TINIGONDOK
