Változókor

Kérdések:

1. Mikor kezdődik a változókor?

2. Meddig tart a változókor?

3. Mit jelent a menopauza kifejezés?

4. Előfordulhat még, hogy terhes leszek a változókorban?

5. Milyen panaszokat okozhat a változókor?

6. Mi történik tulajdonképpen a hőhullám kialakulásakor?

7. A dundibb nőknél valóban később kezdődik a változókor?

8. A dohányosoknál hamarabb kezdődik a változókor?

9. Milyen panaszok esetén kell felkeresnem a nőgyógyászt?

10. A változókor törvényszerű következménye a hízás?

11. A hormonpótló kezeléssel együtt jár a súlygyarapodás?

12. A változókorban tényleg tanácsos a táplálkozási szokások megváltoztatása?

13. Miért van az, hogy az egyik nő szenved a változókortól, a másik pedig szinte észre sem veszi?

14. Kiknél fordulnak elő gyakrabban lelki problémák a változókorban?

15. Az orvosom hormont akar nekem adni, de én inkább valami természetes szert szeretnék!

16. Kivették az egyik petefészkemet. Akkor most nálam elkezdődik a változókor?

17. Kivették a méhemet. Akkor most nálam elkezdődik a változókor?

18. Azt hallottam, hogy a változókori panaszokat csakis a hormonpótló kezelés csökkentheti. Igaz ez?

19. Igaz-e, hogy a változókorban csökken a szex iránti érdeklődés?

20. Előfordulhatnak izületi panaszok a változókorban?

21. Okozhat-e hajhullást, vagy kellemetlen szőrösödést a változókor?

22. Mit tehetek az alvászavaraim ellen?

23. Mit tehetek a hőhullámok és a kellemetlen izzadás ellen?

24. A vizeletcsepegés tipikus jelenség a változókorban?

25. Mit tehetek a hangulatingadozás/ingerlékenység/depresszió ellen?

26. Mit lehet tenni a nyálkahártya szárazság ellen?

1. Mikor kezdődik a változókor?
A változókorba való „belépést” nem lehet egy határozott időponthoz kötni, ez inkább egy átmenetnek tekinthető. A változások lassan kezdődnek, eleinte csaknem észrevétlenül csökken a nemi hormonok termelődése. Számos tényező (testsúly, életmód, örökletes tényezők stb.) befolyásától függően ez a csökkenés a 40 – 50. életévek között kezdődik. A változókor kezdetének, vagyis a premenopauzának első jele a menstruációs ciklus rendszertelenné válása. A havi vérzések közti idő lerövidülhet (25 nap alá), vagy akár hosszabbodhat is (35 nap fölé). A premenopauzában esetenként köztivérzések, pecsételő vérzések fordulhatnak elő.
Jelentkezhetnek még további, változókorra utaló tünetek is. A hőhullámokon és a hangulatingadozáson kívül előfordulhat fejfájás, mellfeszülés, fokozott vízvisszatartás (ödéma) és szédülés is.

A témával részletesen foglakozik a "Változókor, és akkor mi van?" című kiadványunk melyet elolvashat honlapunkon, vagy kérésre postázzuk.

2. Meddig tart a változókor?
A változókor kezdetéhez hasonlóan, annak tartama is egyénenként különbözik. Az első tünetek jelentkezésétől a tünetek végleges lecsengéséig néha csak néhány év telik el, máskor azonban akár 10-12 évig is fennállhatnak a panaszok. A változókor időtartama átlagosan 5-7 évre tehető.

3. Mit jelent a menopauza kifejezés?
Menopauza a legutolsó, petefészek által vezérelt menstruációs vérzést jelenti. Időpontjának meghatározása csak utólagosan történhet, akkor, ha legalább egy év telt el az utolsóként észlelt havi vérzés óta. A menopauza többnyire az 51. életév környékére tehető, melytől azonban lefelé és felfelé is előfordulhat néhány év eltérés. Dohányosoknál például általában hamarabb következik be.

4. Előfordulhat még, hogy terhes leszek a változókorban?
Terhesség egészen a havi vérzés végleges elmaradásáig, vagyis a petefészek működésének teljes leállásáig lehetséges. Még a legutolsó menstruáció, azaz a menopauza előtti időszakban egyre ritkábban bekövetkező peteérések során is bekövetkezhet terhesség. Ilyenkor különösen nehéz megmondani, hogy az utolsóként észlelt vérzés valóban a legutolsó volt-e, ezért ebben az időszakban még mindenképpen tanácsos egy esetleges nem kívánt terhesség elleni védekezés.

5. Milyen panaszokat okozhat a változókor?
A lehetséges panaszok egyénenként rendkívül változatosak lehetnek, ami azt jelenti, hogy mind a panaszok jellege, mind azok kezdete, tartama és erőssége minden egyes nő esetében nagy különbségeket mutathat.
A hőhullámok, verítékezés, keringési zavarok, fejfájás, súlygyarapodás és alvászavarok már évekkel az utolsó menstruáció előtt jelentkezhetnek, és akár évekig is eltarthatnak. A női nemi szervek nyálkahártya sorvadása (atrófia) azonban általában csak néhány évvel a menopauza után válik fokozatosan észrevehetővé. A hólyaggyengeség tünetei viszonylag kevesebb nőt érintenek.
A testi tünetek mellett előfordulhatnak pszichés, illetve ún. pszihoszomatikus elváltozások is, (a lelki problémák testi tünetekben való megnyilvánulásai) melyek a testi panaszokra való negatív érzelmi reakciókból, illetve a társadalmi környezet esetleges változásaiból adódhatnak. A lelki problémák leggyakoribb megnyilvánulási formái a nyomott hangulat, depresszió, ok nélküli szomorúság, ingerlékenység, szorongás, az érdeklődés hiánya, a szexuális vágy csökkenése és fáradékonyság.

6. Mi történik tulajdonképpen a hőhullám kialakulásakor?
A női nemi hormonok közül az ösztrogének a ciklus szabályozásán kívül, egyebek között a test hőszabályozásában is szerepet játszanak.
A változókorban a szervezet ösztrogén-termelése minimális szintre esik vissza. Az ösztrogénhiány miatt a köztiagyban található hőszabályzó központ a hozzá befutó adatokból téves következtetéseket von le. Például egy normális hőmérsékletű helyiséget túlfűtöttnek ítél. Ennek következményeként a hőszabályzó központból érkező „utasítás” alapján az erek kitágulnak azért, hogy a feleslegesnek ítélt hőmennyiséget a fokozott vérkeringés segítségével elvezessék. Egyidejűleg fokozódik a verítékezés, mely a pórusokon keresztül a bőr hűtését segíti elő. A szervezet ezen fáradozásainak eredménye a hőhullám és a verítékezés, melyek a testhőmérséklet „normális” szintre való beállítását szolgálják. A tüneteket gyakran követi borzongás, fázás.

7. A dundibb nőknél valóban később kezdődik a változókor?
Általában igen. Ösztrogén hormon ugyanis nemcsak a petefészkekben, hanem a zsírszövetben is termelődik, raktározódik, és ez az ösztrogén hiány tüneteit hosszabb időn át képes mérsékelni.

8. A dohányosoknál hamarabb kezdődik a változókor?
Igen. A dohányzás következtében a petefészkek akár 7 évvel korábban veszíthetik el ösztrogéntermelő képességüket. Ez különösen igaz azoknál a nőknél, akik egészen fiatalon kezdték el a dohányzást.

9. Milyen panaszok esetén kell felkeresnem a nőgyógyászt?
Amikor a panaszok károsan hatnak a közérzetre és a teljesítőképességre, akkor mindenképpen tanácsos felkeresni a kezelőorvost. Egyes tünetek megszüntetését akár gyógyszeres kezelés nélkül is sikeresen el tudjuk érni. Kulcsszó a táplálkozás és mozgás. Ha ezen szokásaink változtatása nem hozza meg a várt enyhülést, illetve a panaszok komolyan gátolják mindennapi életvitelünket, akkor feltétlenül kérjünk orvosi segítséget. Ilyenkor azonban tájékoztassuk orvosunkat eddigi törekvéseinkről.
Mindettől függetlenül: a szokásos betegségmegelőző szűrővizsgálatokon panaszmentesség esetén is rendszeresen részt kell venni.

10. A változókor törvényszerű következménye a hízás?
Különösen a változókor kezdetén sok nő kénytelen szembesülni a mindeddig ismeretlen súlyproblémákkal. A lassú, de egyre fokozódó súlygyarapodásnak egyik oka, hogy az életkor előrehaladásával párhuzamosan csökken a szervezet energiaszükséglete. A nők a menstruáció ritkulásával, majd teljes megszűnésével „elveszítik” az egyik jelentős energiafogyasztójukat. Ezen túlmenően szervezetükben az aktív izomzat fokozatosan átalakul passzív zsírszövetté. Testünknek az általános életfunkciók egyensúlyban tartásához kevesebb energiára van szüksége. Hiszen –a zsírszövettel ellentétben-, az izomzatban végbemenő igen aktív anyagcsere-folyamatok még nyugalmi állapotban is több energiát igényelnek. Ha az ember ezt az átalakulást nem ellensúlyozza megfelelő mennyiségű mozgással, akkor a hízás elkerülhetetlen, mivel a fel nem használt energia zsírszövet formájában raktározódik. Nők esetében ez a „raktár” előszeretettel helyezkedik el az ún. problémás zónákon, vagyis a csípők, a has és a popsi környékén.

11. A hormonpótló kezeléssel együtt jár a súlygyarapodás?
Tíz nő közül hatan tapasztalnak 2-3 kiló súlygyarapodást. Ennek az a magyarázata, hogy a szervezetbe juttatott ösztrogén hatására víz raktározódik el a korábban elvékonyodott, „beszáradt” bőrbe.
A hormonkezelés eredményeként tehát egy szöveti „feltöltődés” jön létre.
Ám a nők mintegy fele hormonkezelés nélkül is felszed néhány kilót a változókorban, átlagosan akár több mint hat kilót! Alapvetően igaz az, hogy minél súlyosabbak a klimaxos tünetek, annál komolyabb a hormonkezelés során tapasztalható súlyprobléma.

12. A változókorban tényleg tanácsos a táplálkozási szokások megváltoztatása?
Igen! Mégpedig érdemes áttérni a zsírszegény, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, teljes értékű, vegyes étrendre. Ez azt jelenti, hogy táplálékunkkal naponta legfeljebb 20% zsírt, sok gyümölcsöt, salátát, zsírszegény tejtermékeket, kevés húst, sok halat és teljes értékű gabonaszármazékokat vigyünk be a szervezetbe. Kiemelten fontos, hogy minden nap pl. 1 liter zsírszegény tejet, sovány kefírt, vagy joghurtot fogyasszunk el a csontritkulás megelőzése érdekében. A tejtermékek rendkívül gazdag kalciumforrásként ismertek, s ezért kimondottan „csontbarát” tápláléknak tekinthetők. Azonban sok zöldségféle (pl. brokkoli) és a magas kalciumtartalmú ásványvizek is hasznos kalciumforrásaink.

A témával részletesebben foglalkozik a „Változókor és táplálkozás” című kiadványunk, melyet elolvashat honlapunkon, vagy kérésre postázzuk.

13. Miért van az, hogy az egyik nő szenved a változókortól, a másik pedig szinte észre sem veszi?
Minden egyes nő a maga módján éli meg a változókort. Nagyon fontos ebből a szempontból a pszichés tényező és az életkor előrehaladásához való belső beállítottság. Felmérések eredményei azt mutatják, hogy tízből mindössze két nő olyan szerencsés, hogy a változókori tünetek elkerülik. Az összes többi nő átmenetileg, vagy hosszabb időn át kénytelen megtapasztalni a változókor testi, vagy lelki tüneteinek enyhébb, vagy súlyosabb formáit.

14. Kiknél fordulnak elő gyakrabban lelki problémák a változókorban?
A magabiztosabb nőknél általában kevésbé gyakoriak a változókori panaszok. Egy németországi felmérés eredményei szerint az aktív dolgozó nők könnyebben vészelik át a problémát, mint a „csak” háziasszonyok.
A panaszokat fokozhatja, ha a gyerekek éppen ebben az időben intenek búcsút a szülői háznak. A pszichológiában ez a jelenség „üres fészek” problémaként ismert. A nők sok esetben nem tudják, vagy nem akarják elengedni a gyerekeik kezét, illetve nagyon nehezen tudják feldolgozni az „elvesztésük” miatt érzett fájdalmat. Javaslat: új feladatok vállalása (hivatás, tanulmányok stb.) és/vagy szabadidős elfoglaltságok (sport, festés, stb.) keresése.

15. Az orvosom hormont akar nekem adni, de én inkább valami természetes szert szeretnék!
Ha a nőgyógyász hormont javasol, de Ön ezt semmiképpen sem szeretné elfogadni, akkor csak egyet tanácsolhatunk: beszélje meg nőgyógyászával, kérdezze meg tőle egészen pontosan, hogy miért éppen ezt a kezelést javasolja. Vannak ugyanis olyan helyzetek, amikor a legjobb megoldás a hormonpótló terápia. Ha azonban „csupán” a klimaxos tünetek (pl. hőhullámok, verítékezés) enyhítése a cél, akkor a megfelelően kiválasztott növényi hatóanyagú készítmény ugyanolyan hatásos, és a hormonkezelésnél kevésbé kockázatos eredménnyel járhat.

16. Kivették az egyik petefészkemet. Akkor most nálam elkezdődik a változókor?
Nem, mivel a másik petefészek átveszi a hormontermelést, mivel az agyban lévő központi szabályozó rendszer most a megmaradt petefészket fogja arra utasítani, hogy a hormonkiesést megfelelően pótolja. A tapasztalatok szerint azonban ilyens esetekben a meglévő petefészek hamarabb "kimerül" és korábban bekövetkezik a menopauza.

17. Kivették a méhemet. Akkor most nálam elkezdődik a változókor?
Igen ez így van. A méheltávolítás (hiszterektomia), illetve a petefészkek eltávolítása (ovarektomia) a változókori panaszok előrehozását vonja maga után. Ez még akkor is igaz, ha csak a méhet távolítják el, a petefészkek meghagyása mellett. Ilyen esetben ugyanis a vérellátás zavart szenved és ennek következtében a természetes menetrendnél hamarabb jelentkezhetnek a klimaxos tünetek. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a műtét a változókor természetes lefolyására nincs kihatással.

18. Azt hallottam, hogy a változókori panaszokat csakis a hormonpótló kezelés csökkentheti. Igaz ez?
Nem. Nagyon sok nő szerzett már személyes jó tapasztalatokat gyógynövényi hatóanyagú készítményekkel (mint pl. a Cimicifuga racemosa speciális kivonatát tartalmazó Remifemin tabletta) a változókori tünetek kezelése terén. Különösen az utóbbi időben a hormonpótló kezelés kockázatairól nyilvánosságra hozott adatok tükrében fontos, hogy a nők számára elérhető legyen olyan nem hormonális terápiás alternatíva, mely igazoltan hatásos, ugyanakkor szinte kockázatmentes.

19. Igaz-e, hogy a változókorban csökken a szex iránti érdeklődés?
A szexuális vágy csökkenéséről manapság egyre több nő mer panaszkodni. Ez azonban nem a csökkenő hormontermelés egyenes következménye, mivel a nemi vágy nem az ösztrogénnel, hanem a tesztoszteronnal, a férfi nemi hormonnal függ össze. A szexuális érdeklődés csökkenése gyakran vezethető vissza lelki tényezőkre (a nő csökkent értékűnek, kevésbé vonzónak és nőiesnek érzi magát), vagy akár testi okokra, hiszen fokozódó hüvelyszárazság miatt a közösülés fájdalmassá válik. Ilyenkor sokat segíthet, ha a problémát megbeszéljük nőgyógyásszal, sőt akár pszichológus tanácsát is érdemes kikérni. Hasznos ötleteket és tanácsokat meríthetünk a változókor problémáival foglalkozó könyvekből. Mindenképpen fontos azonban „kedvetlenségünk” okát partnerünkkel megbeszélni. Az ő megértő hozzáállása gyakran nagyon sokat segíthet a helyzeten.

20. Előfordulhatnak izületi panaszok a változókorban?
Ízületi panaszok gyakran fordulnak elő a változókorban. Sok esetben „reumaként” könyvelik el a tüneteket, holott ezeket is az ösztrogénhiányra vezethetjük vissza. A hormonhiány következtében ugyanis túl kevés ízületi folyadék termelődik, és így az ízület „kiszárad”. A tünetek leggyakrabban a kéz kisízületeit és a térdízületeket érintik.

21. Okozhat-e hajhullást, vagy kellemetlen szőrösödést a változókor?
A haj, hónalj-illetve szeméremszőrzet kihullásának, és a női „szakáll” megerősödésének hátterében többnyire a férfi nemi hormonok túlsúlya áll. A változókori ösztrogéntermelés csökkenése miatt ugyanis fölénybe kerülhet a női szervezetben is megtalálható férfi hormon, a tesztoszteron, ami férfias típusú hajhullást, illetve nemkívánatos szőrnövekedést eredményez.

22. Mit tehetek az alvászavaraim ellen?
Az alvászavarok kezelésében mindig az ok felderítésére kell törekedni. Az alvás például zavart szenvedhet az éjszakai hőhullámok, keringési zavarok, fejfájás, lelki problémák miatt, de akár azért is, ha az alvás körülményei nem megfelelőek (például kényelmetlen ágy, zajos, levegőtlen, vagy túlfűtött hálószoba stb.). Legfontosabb tehát a zavaró körülmények tisztázása, és azok kiküszöbölése. A tartós alváshiány általában tovább rontja az egyébként is meglévő problémákat, ezzel könnyen kialakulhat az a bizonyos „ördögi kör”. Alvászavar esetén a legjobb, ha orvosi segítséget kérünk, hiszen tőle nem csupán a legmegfelelőbb gyógyszeres –például akár gyógynövényi eredetű- kezelést kaphatjuk meg, hanem akár további, a probléma megoldását szolgáló tanácsokat is (pl. relaxációs gyakorlatok, táplálkozás, stb.).

23. Mit tehetek a hőhullámok és a kellemetlen izzadás ellen?
A hőhullám és a verítékezés az agyban található hőszabályzó központ ösztrogénhiány miatt kialakuló zavarának következménye. Klinikai vizsgálatok eredményei szerint a Cimicifuga racemosa nevű gyógynövény speciális kivonatát tartalmazó gyógyszer a hőhullámokat és a verítékezést már a kezelés 12. hetében 66-66,5%-kal mérsékli – és mindezt hormonhatás nélkül! Mi magunk is sokat tehetünk azonban a kellemetlen tünetek csökkentése érdekében: igyekezzünk mindenfajta lehetséges provokáló tényezőt minimálisra redukálni, vagy teljesen kiküszöbölni. Ide tartozik például a koffein és a nikotin, továbbá az idegességet okozó körülmények, illetve a negatív stressz.

24. A vizeletcsepegés tipikus jelenség a változókorban?
Igen. Az inkontinenciával, vagyis a vizelet akaratlagos visszatartási képességének kisebb-nagyobb mértékű csökkenésével minden harmadik, negyedik nőnek szembesülnie kell a változókorban. A hormonhiány következtében ugyanis sorvad az alsó húgyutak nyálkahártyája. A hólyagzáró izomzat ereje szintén csökken, ezért köhögéskor, vagy tüsszentéskor, illetve erőlködéskor (pl. nehéz tárgy emelése) a vizeletet könnyen elcseppen.

Nagyon nagy segítséget jelenthet ilyen esetekben a rendszeres gátizomtorna, melyről részletesebben olvashat honlapunkon, vagy kérésére postai úton eljuttatjuk Önnek.

25. Mit tehetek a hangulatingadozás/ingerlékenység/depresszió ellen?
A pszichés tünetek különböző megnyilvánulásai a változókor jól ismert kísérőjelenségei. A többi tünethez hasonlóan, ezek is az ösztrogénhiánnyal magyarázhatók. A szociális környezet és a családi élet változó terheit (munkahelyi gondok, a gyerekek önállósodása, az idős szülők betegsége, ápolása, illetve halála), a partnerkapcsolatban felmerülő eddig ismeretlen problémákat ilyen körülmények között még nehezebb feldolgozni. Sokat segíthet a hangulatingadozások, illetve a depresszió tüneteinek leküzdésében egy időben elkezdett, hatásos terápia. Ilyen például a depresszió ellenes hatásáról évszázadok óta jól ismert orbáncfű-kivonat, mely rendkívül kevés mellékhatása miatt igen jól tolerálható. Hozzászokás veszélye nélkül, akár hosszabb távon is alkalmazható. Az orbáncfű-kivonat Remotiv®, illetve a Remotiv® extra tabletta hatóanyaga, de megtalálható a Remifemin® plus nevű egyedülálló gyógyszer- kombinácóban is.

26. Mit lehet tenni a nyálkahártya szárazság ellen?
A változókor jellegzetes tünetei között említhetjük a nyálkahártyák szárazságát, többek között a hüvelyszárazságot is. Enyhébb panaszok esetén segíthet egy megfelelő vizes bázisú síkosító gél használata, melynek összetétele a természetes hüvelynyákétól alig tér el, és alkalmazása nem jár semmiféle kényelmetlenséggel. Ez ügyben feltétlenül kérjen tanácsot gyógyszerészétől. A szappanok és tusfürdők helyett az intimzónák tisztántartására használjon inkább speciális, kevésbé agresszív készítményt, ún. intim gélt, melyet befejezésül mindig alaposan öblítsen le.
Érdemes fokozott figyelmet fordítani a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozásra. Különösen fontos a megfelelő mennyiségű A, B (B1, B2, B3, B6 és B12), C és E vitamin, valamint a cink, magnézium és vas beviteléről gondoskodnunk.
Mindazonáltal, ha a panaszok mégsem csökkennek, akkor feltétlenül kérje ki nőgyógyásza tanácsát, aki kiválasztja az Ön számára a legmegfelelőbb ösztrogén hormon tartalmú helyi kezelést (hüvelykrémet, kúpot stb.).
Ez a kezelési forma az alkalmazás helyén – tehát a hüvelyben – fejti ki jótékony hatását, és még olyan esetekben is kockázat nélkül alkalmazható, amikor az általános ösztrogén-kezelés valamilyen ok miatt ellenjavallt.