Miután kirepültem a nyeregből egy percig nem voltam magamnál.Mikor kinyitottam a szemem Flash állt fölöttem.Felültem és elvágtázott.Nagyon fájt mindenem de közben örültem mert Flash megvárta hogy élek-e még és csak utána viharzott el.Nem hoztam magammal telefont és amikor nagynehezen felültem rögtön vissza is dőltem.Csak feküdtem és az eget bámultam.Az oldalamra fordultam és körülnéztem hogy megtudjam hol is vagyok.Persze rögtön kapcsolt az agyam mert Lisával az egész környéket ismerjük.Nem éreztem úgy hogy eltört volna valamim nagy szerencsémre persze,de a fejem úgy fáj hogy arra gondoltam agyrázkódást kaptam.Nem tudtam felállni és még kiabálni se hátha apa meghallja annyira magamba voltam húzódva.Tíz perc múlva meghallottam apu hangját ahogy kiabál nekem, nagy nehezen felültem és körülnéztem.Nem láttam sehol de egy kis idő múlva megláttam a fák között.Hang még mindig nem jött ki a torkomon...apu is észrevett és rögtön hozzám vágtatott.Leszállt a lóról és mellém térdelt.
-Jajj kicsim jól vagy?-kérdezte aggódóan.
Bólintottam és visszafeküdtem a földre.
-Mi a baj?Hívjak mentőt vagy Juliettet hogy jöjjön ide kocsival?-hadarta.
-A-a.-nyögtem halkan.
-Hívom anyádat mert nagyon rosszul nézel ki.Mid fáj?
Nem tudtam válasszolni.Apa elővette a mobilját és tárcsázta anyát.
-Szia szivem,kérlek gyere el kocsival a tó utáni mezőre.Kate leesett.-mondta apu a telefonba.
El tudtam képzelni anyu arcát a vonal másik végén.Persze rögtön ezt kérdezhette hogy mim fáj,mi történ....és utána pánikosan elkezd készülődni,beül a kocsiba és 100al hajt ide.
-Mindjárt jön.-mondta apa nekem miután lerakta a telefont.
Behunytam a szemem és újra és újra csak azt láttam ahogy Flash néz rám mikor felébredtem.Nagyon megnyugodtam akkor hogy nem hagyott magamra míg eszméletlen voltam.Ebből is látszik hogy a lovak milyen értelmes állatok.Pár perc múlva meghallottam a kocsi fékező hangját és anya aggodalmas kiáltozását.
-Mi történt?Istenem miért kellett ennek történnie tudtam hogy ennek nem lesz jó vége...-anya csak mondta,mondta.
-Juliett fejezd be majd megbeszéljük most vidd haza Katet én pedig megkeresem Flasht.-utasította apa anyát.
Én még mindig becsukott szemmel hallgattam aza eseményeket.Apa berakott a kocsiba és elindult az autó.
2óra múlva otthon ébredtem fel az ágyamban ,körülnéztem és mellettem ült anya,apa az öcsém és egy orvos is.
-Szia kicsim-mondta anya kedvesen.
-Szia anya-szóltam halkan.
-Agyrázkódásod volt és az egyik bordád nagyon megzúzódott.Egy pár napig pihenned kell én nem lovagolhatsz.-világosított fel az orvos.
Ameddig aludtam csak Flasht láttam ahogy fölöttem áll,felülök és elrohan.Mindig ez játszódott le az álmomban és jó érzéssel töltött el.Mikor mondta nekem az orvos hogy nem lovagolhatok pár napig teljesen megszűnt benne ez a jó érzés és most már csak azt a fájdalmat éreztem mint amikor a mezőn ott voltam egyedül.
-Kérsz valamit enni?-kérdezte anya.
-Nem kell semmi köszönöm,csak aludni szeretnék.
-Rendben akkor kimegyünk.-és adott egy puszit a homlokomra.
Miután kimentek az oldalamra fordultam és megpróbáltam elaludni de nem bírtam mert úgy lüktett a fejem és a bordám is nagyon fájt.Pár perc múlva persze el is aludtam annyira ki voltam merülve.Este felébredtem,és kikecmeregtem az ágyból.Elsétáltam a fürdőszobáb és út közben találkoztam az öcsémmel.
-Szia Kate!Hogy vagy?-kérdezte aggódottan,és átölelt.
-Szíí...-sziszegtem mert pont azt a bordámat szorította meg erősen.
-Á.. bocsi a bordád volt?!-mondta csalódottan.
-Igen,de nem baj.Jobban vagyok már köszi.Megyek lefürdök.
-Oké,szólok anyunak hogy fent vagy.
Majd bezárkóztam a fürdőszobába.Teliengedtem a kádat és egy jó forró fürdőt vettem.Nagyon jól esett főleg a bordámnak.Miután megfürödtem lementem a nappaliba és leültem anyuék mellé.
-Hogy érzed magad kicsim?-kérdezte rögtön anya.
-Sokkal jobban,még mindig fáj a fejem és a bordám de sokkal jobb.
-Örülök neki.
-Megtaláltátok Flasht?-kérdeztem aputól.
-Igen kicsim,nem lett semmi baja.Valószínűleg megijedt valamitől és beindult galoppba.-válaszolt nekem apu.
-Nem azért estem le mert galoppozott.Tudod hogy Flyyal is szoktam,hanem azért mert galopp közben bakolt egy nagyot.
-Biztos így történt?Lehet hogy az agyrázkódástól rosszul emlékezel.
-Apa!Azért mert agyrázkódásom volt emlékszem mindenre.
-Oké,de anyáddal úgy döntöttünk Flasht el fogjuk adni...
-De..-vágtam apa szavába.
-Várj amíg végigmondom.Azért mert ha te lovagolsz rajta nem fogjuk tudni rendesen betörni és én pedig már nem törhetem be.Más sem mert szeretném ha bennünk bízott volna.-fejezte be.
-Apa,betöröm én de lécci ne adjátok el!Adjatok neki még egy esélyt!Nem tudod milyen ló ő valójában.
-Hogy hogy hirtelen ennyire megváltozott róla a véleményed?Eddig nem szerettél rajta lovagolni.Mindig panaszkodtál hogy bakol és satöbbi...
-Kérlek apa!Én szeretném betörni rendesen és igazi western ló fog belőle válni csak adj neki egy esélyt.Tudod jól hogy minden ló betörhető!
Egy darabig gondolkozott.
-Rendben megpróbálhatjuk de addig nem amíg meg nem gyógyulsz teljesen.Utána elkezdjük ismét trainingezni.
-Köszönöm!-és felmentem a szobámba.
A mai napon valamiért megszerettem Flasht.Bizalmat adott nekem azzal hogy megvárta még felülök.Nem tudom miért nem mondtam ezt el anyájéknak.Úgy érzem ez csak rám tartozik....
------------------------------
Felmentem a szobámba és felöltöztem.Magamra vettem egy lovas nadrágot és egy pólót.Felvettem magamra a mellényemet is,és lementem a lépcsőn.Anyu épp kint volt az udvaron lovagoltatott egy lányt.Apa pedig kivitt terepre egy csomó mindenkit.Megragadtam az alkalmat hogy elmenjek Flyyal terepre.Még nem szabadna mivel 1nap telt el a baleset óta,de muszáj vagyok elmenni vele mert szegénnyel már 2napja nem voltam sehol.Átosontam az udvaron át és bementem az istállóba.Egy fiú volt bent és épp egy lovat simogatott.
-Szia!-köszönt nekem.
-Helló...
-Oliver vagyok,most jöttem ide először a lovammal Jazzel.-magyarázta meg.
-Én Kate vagyok és itt lakom.-mosolyotam rá.
-Óó..de neked még nem szabadna lejönnöd.Az apád elmesélte mi történt és azért hívott át hogy segítsek lovagoltatni ,mármint terepen.-mosolygott vissza.
-Öööö...igen tudom hogy nem szabadna de muszáj vagyok!Szegény pacim már 2napja nem mozgott semmit.
-Értem,de akkor sem szabad.Apukád mondta nekem hogy biztos megkíséreled hogy lovagolj épp ezért küldött ide be.
Ránéztem szomorúan,és odamentem Flyhoz.
-Sajnos nem engedhetlek lovagolni.-mondta komolyan Oliver.
-OKÉ.-majd egy puszit nyomtam Fly orrára és elindultam az isállóból kifelé.
-Várj csak!Nincs kedved beszélgetni?-kérdezte és egy kicsit elpirult.
Rámosolyogtam és kinyitottam az ajtót.
-Bár tulajdonképpen...-csuktam vissza.-Miért ne,ugyis unatkoznék fent a szobámba.
-Örülök, vagyis öm....kimegyünk?
-Aha.
Elindultunk ki az udvarra és megpillantottam a kinti kikötőnél egy lovat.Gyönyörű palomino csődör.Látszott rajta hogy milyen izmos és eleven ló.
-Ő ott a lovam Jazz.
-Gyönyörűű...Hány éves?
-Köszi,tegnap lett 6éves,de alig enged valakit a közelébe.Szinte csak engem.
-Értem,nagyon szép ló.
-Köszi-és elmosolyodott.-Megpróbálhatod megsimogatni hátha elfogad.
Közelebb mentünk Jazzhez és Oliver megsimogatta,majd megfogta a kantárszárát.Közelebb léptem a gyönyörű lóhoz és felemeltem a kezem és lassan hozzáértem az orrához.
-Nagyszerű!Tetszel neki!
Végigsimítottam a kezem a ló fején és ő megbökött.Elmosolyodtam majd ránéztem Oliverre.
-Fantasztikus,te vagy a második ember akit elfogadott.
-Tényleg?-kérdeztem.
-Aha.
Pár percig még elbeszélgettünk és anya jött oda hozzánk.Jazz rögtön felágaskodott és rugdosott.
-Nyugi,nyugi...-szólt rá a lóra Oliver.
-Oh.. bocsánat nem tudtam-mondta anya.-Hogy vagy kicsim?
-Köszi anya sokkal jobban.Nem lovagolhatnék Flyon?
-Ezt most azonnal elfejelted!Az orvos megmondta hogy pár napig nem lovagolhatsz!-kiáltotta szinte már majdnem ideges volt a hangja.
-De Fly már nem mozgott 2napja és csak én tudok rajta lovagolni.
-Nem érdekel,majd én lefutószárazom!
-De anya tudod jól hogy csak rám hallgat.-kiabáltam neki.
-Akkor sem!Majd 2nap múlva ismét lovagolhatsz rajta!Addig a legelőn fog mozogni!-mondta idedesen.
Utána elvonultam sírva vissza az istállóba.Oliver is követett.Bementem Fly boxjába ahol tudtam hogy senki sem fog zavarni.
-Kate!Hol vagy?-hallottam Oliver hangját.
-Nem mindegy?!Hagyjál békén!-kiablátam sírva.
-Oké...te tudod.-és hallottam ahogy kimegy az ajtón.
A box sarkában ültem és Fly beledugta az orrát az ölembe.Megsimogattam a fejét és közben beszéltem hozzá.Nagyon jó hogy itt van mellettem a lovam.Mindig meghallgat,igaz nem sokat ért belőle de legalább nem szól bele.Egy pár perc múlva valaki bejött az istállóba.Oliver volt az.Odajött Fly boxjához és megsimogatta a fejét.Kinyitotta az ajtót és belépett hozzám.Leült mellém:
-Szia.Zavarok?-kérdezte.
-Szia,nem zavarsz.-válasszoltam halkan.Valahogy úgy éreztem mintha Oliverrel évek óta ismernénk egymást.Nagyon helyes fiú de nekem egy fiú barátom sincs.
-Tudom most rossz lehet hogy nem lovagolhatsz.Ha én nem lovagolhatnék rettenetesen kiborulnék.De 2nap nem a világvége.Fly addig a legelőn lemozgatja magát ,és ha már lovagolhatsz elmegyünk egy jó kis túrára.Na mit gondolsz?
-Jó ötlet,de anyáék nem tudják milyen érzés mikor egész nap nem csinálhatsz semmit, és nem is lovagolhtasz!Tudják jól hogy nekem a lovak az élet értelme.Ha nem léteznének úgy érezném nincs helyem a földön.
-Már miért ne lenne helyed?!Ezt felejtsd el ,és ne ülj itt bent az istállóba magadba fordulva,hanem gyere menjünk ki az udvarra és sétáljuk egyet!-mondta nekem és rámmosolygott."Imádom amikor mosolyog...olyan aranyos."-gondoltam magamba.Oliver felállt és megfogta a kezem majd felhúzott.Odaléptem Flyhoz és átöleltem a nyakát.Adtam az orrára egy puszit ,majd kimentünk a folyosóra.
-Várj.Kiviszem akkor a legelőre.-mondtam.
Levettem Fly kötőfékjét a kampóról és ráraktam a fejére.Kinyitottam az ajtót és szép lassan elindultunk a folyosón át az istálló ajtajáig.Oliver kinyitotta és Fly majdnem kihúzott.
-Nyugi majd mindjárt vágtázhatsz a legelődön.-mondtam nyugtatóan Flynak és ő erre egy hatalmasat nyerített.Elértünk a lelőhöz,bevezettem Flyt és levettem a fejéről a kötőféket.Úgy elviharzott mellettem.Így még sosem láttam.Hát szegényt meg tudom érteni hisz már 2napja semmit sem mozgott.Kimentem a karámból és Oliverrel ott néztük ahogy a lovam körbe-körbe vágtázgat és bakol.Egy pár percig csak vágtázott majd megállt és elkezdett legelni.
-6óra van ,ugyhogy mennem kell mert anyuék mérgesek lesznek ha sötétbe megyek haza lóval.-szólalt meg Oliver.
-Rendben,akkor szia.-mondtam neki.
-Holnap is eljövök jó?Jól éreztem magam.-és egy kicsit elpirult.
-Oké!Én is.-majd egymásra mosolyogtunk és elment.Jazzhez viharzott,felült rá majd elügetett.
Apuék is pont most értek vissza mert 5órás terepre mentek ki.Ahogy bejöttek a lovak mind izzadtnak és fáradtnak tűnt.
-Szia kicsim!-szólt hozzám apa.
-Szia!Sziasztok!
Majd apa leszállt a lóról és odajött hozzám.
-Vigyétek be a lovakat az istállóba és jó alaposan mossátok le őket.Majd rakjátok be őket a boxba.-Utasította apa a lovasokat.-Nah milyen volt a mai napod?Látom Oliverrel összebarátkoztatok.-fordult hozzám.
-Jó volt a napom,csak úgy lovagoltam volna,és igen beszélgettünk.-mondtam apunak.
-Helyes fiú és nagyon segítőkész,örülök hogy barátkoztok.
-Oké,biztos...-válasszoltam flegmán.
-Na megyek beviszem én is Honeyt és leápolom,vagy nincs kedved segíteni?!
-Most nincs éhes vagyok inkább bemegyek enni.-és elindultam.
-Redben,szia!
Amint befelé menet gondolkoztam eszembe jutott hogy alig ismerem ezt a fiút és mégis milyen jól megvagyunk.Elhatároztam hogy holnap megkérdezek tőle egy pár dolgot.
FOLY.KÖV. 3.fejezetet
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
