A dinoszaurusztojásokban nagy ritkán embriómaradványokra is rábukkannak az őslénykutatók. Ez ideáig csoportba tartozó Troodon, Oviraptor, Therizinosaurus, az Ornithopoda csoportot képviselő Maiasaura, valamint egy ma még névtelen, Dél-Amerikában meglelt Sauropoda embrióit sikerült kövületként fellelni, valamint néhány igen fiatal dinoszaurusz-csemete csontváza is előkerült. A kövületek tömérdek fontos információval szolgálnak arról, hogy miként fejlődtek, növekedtek és milyen szülők voltak a dinoszauruszok.

Szülői gondoskodás

A Maiasaura-csemeték apró csontocskáinak vizsgálata kiderítette, hogy ezek a dinoszauruszok fejletlen lábcsontokkal keltek ki a tojásból, vagyis lábuk még túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy igazán járni vagy szaladni tudtak volna. Ebből viszont az következik, hogy életük első néhány hetében bizonyosan a fészekben maradtak. Ugyanez bizonyítja, hogy a fészkek alján sok az összetapsott tojáshéjmaradvány; ha a frissen kikelt utódok azonnal elhagyták volna a fészket, a tojáshéjdarabok nem törtek volna ennyire össze. Minthogy a fiókák a fészekben maradtak, nyilván szüleik látták el őket vízzel és élelemmel, és bizonyára nagyon vigyáztak is rájuk. A frissen kikelt, körülbelül harminc centiméteres Maiasaura-csemete gyors növekedésnek indult, néhány hét alatt elérte a másfél méteres hosszúságot. Akkor már elég erős és nagy volt hozzá, hogy a fészkét elhagyva csatlakozzon a csordához.

Önvédelem

A Maiasaura vélhetően igen fejlett szülői gondoskodásával szemben a Troodon magára hagyta kicsinyeit, mihelyt kikeltek a tojásból. A Troodon-fészkekben gyakran talált tojástöredékeknek rendszerint hiányzik ugyan a felső részük (nyilván maga a kikelő csemete lökte le a tojás tetejét), de egyéb tekintetben aránylag épek, nincs nagyon jele, hogy a frissen kikelt ivadék rajtuk tapodott volna. Ez pedig arra utal, hogy a Troodon-bébik nem sokat időztek a fészekben - azaz fészekhagyók voltak. Mivel pedig a combcsontjuk erős volt és fejlett, szinte azonnal nekiiramodhattak, hogy maguk keressék meg táplálékukat. Amíg még kicsik voltak, a ragadozócsemeték feltehetően rovarokat és más apró állatokat fogyasztottak, miközben ők maguk igen védtelenek voltak a megannyi nagyobb Theropodával szemben.

Fészkén kotló dinoszaurusz

 A mongóliai Góbi sivatagban rendkívül gyakoriak a kis termetű, növényevő Protoceratops maradványai; amikor az 1920-as években dinoszaurusztojásokra és -fészkekre bukkantak arrafelé, kézenfekvőnek tűnt a gondolat, hogy a maradványok szintén Protoceratopstól valók. Az egyik fészek közelében ugyanez az expedíció egy furcsa kinézetű Theropoda maradványaira lelt; úgy festett, hogy az állat tojáslopás közben pusztult el, ezért elnevezték Oviraptornak ("tojásrabló").
 A közelmúltban újabb ásatásokat végeztek a Góbiban; számos további fészek maradványai kerültek napvilágra, és az egyikben egy Oviraptor teljes csontvázát is megtalálták. Az állatot olyan testhelyzetben érte a vég, mintha a tojások felett kotlott volna - márpedig ez arra utal, hogy a tojások inkáb az övéi voltak, mintsem egy Protoceratopséi. A gyanú akkor nyert bizonyosságot,  amikor az egyik fészekben egy Oviraptor-embriót tartalmazó tojás is előkerült. Úgy tűnik tehát, hogy az Oviraptor nem fondorlatos tojásrabló volt, hanem gondos szülő; ugyanúgy kiköltötte a tojásait, mint manapság a madarak. Íme egy példa, miként állítja fejtetőre egy újabb felfedezés a dinoszauruszok életmódjával és fejlődésével kapcsolatos, rég elfogadott nézeteket.