A madarak halk és lágy csiripelésére ébredt. Na meg arra, hogy a függönyök által hagyott résen betűz a nap egyenesen a hasára. Pislogott párat, nyújtózkodott egyet, majd kimászott az ágyból és a reggeli mosakodáshoz készült. Miközben az arcát mosta egyszer csak remegni kezdtek a szobában elhelyezett bútorok, tárgyak, a falon elhelyezett képek és minden más, ami nem volt szilárdan rögzítve. Fel sem pillantva megragadta holmija közül a törékenyebbeket, és vaktában az ágyra dobta őket. A remegés nem sokkal ezután abbamaradt egy kinti hangos durranással kísérve. A zaj elültével meghallotta a folyosón zajló beszélgetést:
    – Nem volt elég az amit reggel kaptál? – kiabálta egy mérges női hang.
    – Ugyan már Sango, neked soha nem tudnék ellenállni – jött sunyi hangon a válasz.
    – Te! Te perverz szerzetes! Majd adok én neked!
    Ezután már csak a rohanó léptek visszhangzottak a folyosón. Úgy látszik ma én keltem fel utoljára gondolta Kagome. Gyorsan felöltözött majd lement reggelizni. Az utóbbi két hétben eléggé kiismerte már magát a kastély falai között, így naponta átlagban csak egy-kétszer tévedt el. Az itt élő szellemek és emberek is megszokták már különös ruháit, nem bámultak rá kimeresztett szemekkel, mint az első napon. Az étkezőben ott találta Sangot immár teljesen egyedül.
    – Ohayo gozaimasu (jó reggelt) Kagome-chan!
    – Ohayo gozaimasu (jó reggelt) Sango-chan! Hallottam reggel, hogy Miroku megint nem tud nyugton maradni.
    – Igen, de szerintem most egy ideig nem fog próbálkozni. Legalábbis ha kedves az élete – kuncogott gonoszan a taiji-ya – Inuyasha merre van?
    – Kint van Masahiroval és Sesshoumaruval. Legalábbis a zajokból meg a kisebb földrengésekből ítélve.
    – Reggeli után megnézzük, hogy haladnak?
    – Rendben.

    Kagome helyet foglalt Sango mellett, és barátnőjével együtt alaposan belakmároztak a kikészített finomságokból. Az étkezést egy csésze különleges teával koronázták meg. Nagyon finom ez a tea. Biztos, hogy anyának és nagyapának is ízlene. Majd mielőtt elmegyünk, elkérem a receptjét gondolkodott magában Kagome a nedű kortyolása közben.

    Folytatás következik...