"a németek nehézigása
A Nyugat-Németországban található Rajna-vidéki hidegvérű-tenyésztés kialakulását elsődlegesen a mezőgazdasági igényei, valamint a növekvő áruszállítás indokolta.Ennek megfelelően a helyi kancákat, melyek eredete igen hasonló a vesztfáliai fajtaalapító egyedeiéhez, angol (suffolki, shire, clydesdale), dán (jütlandi) és francia hidegvérű ménekkel keresztezték.
A tenyésztés 1876-tól folyt szabályozott keretek között:ekkor alapították a rajnai tartományi ménesta Düsseldorf melletti Wickrathban.Innentől kezdve főként belga hidegvérű méneket vittek a tenyésztése.880-as adatok szerint 50 belga mén 2526 kancát fedezett a ménesben.Az 1892-ben kiadott, első rajna méneskönyvben szereplő egyedek származásában már a belga vérvonalak voltak többségben.A fajta virágkora a 20.század első felére tehető.
A Rajna-vidéki hidegvérű-tenyésztését a mezőgazdaságiés a közúti gépesítés szorította háttérbe.A wickrathi ménes 1957-ben szűnt meg, a lovak egy része Warendorfba került.Ma Németország szinte minden részén megtalálhatók a rajnai hidegvérű egyedei, melyeket jelenleg főként génmegőrzés céljából tenyésztenek.
A fajta egyedei más hidegvérűekhez képest közepes magasságúak, és igen nagy vonóerővel rendelkeznek.A rajnai hidegvérű jóval robosztusabb, mint a hasonló módon kitenyésztett vesztfáliai hidegvérű.
Vérmérséklet: hidegvérű
Marmagasság bottal: 159-167 cm
Szín: minden alapszín, leggyakrabban sárga és pej
Felépítés: közepesen nagy test, erős csontozat, nagy fej, erős,széles nyak, széles szügy, jól izmolt,széles far, erős lábszerkezet
Hasznosítás: nagy terhek vontatására és mezőgazdaságban, ma főleg génmegőrzés céljából
Származási hely: Németország, Rajna-vidék
Eredet: 18.század
Élettere: kontinentális és óceáni éghajlat
...testtömege körülbelül 700-1100 kg...
A rajnai hidegvérű testtömege körülbelül 700-1100 kilogramm.
A fajta eredeti neve Rheinisch-Deutsches Kaltblut, azaz rajnai-német hidegvérű."
(szöveg forrása: Erdélyi Magdolna:Lovak c. könyve)
VISSZA |