Tévesen vízicsibének szokták nevezni (a vízicsibének három faja él hazánkban, de azok ritkább, rejtettebb életmódú madarak, s mindegyik kisebb, mint a vízityúk). A vízityúk 32 cm nagyságú, zömök testfelépítésű madár. Könnyű felismerni feketének tűnő olajbarna hátszínéről, piros homlokpajzsáról és az oldalán húzódó fehér csíkról, ami a has kékes színét elválasztja a hát barna tónusától. Úszás közben fejével gyakran bicceget, s ilyenkor hófehér farktollai messzire virítanak. Nálunk gyakori madár. Kedveli a kisebb nagyobb tavakat, ahol legalább foltokban nő a sás és a nád. A folyók holtágaiban, a kisebb mocsarakban, elöntött nádasokban is megtelepszik. Fészkét a sűrűn nőtt nád, vízinövények közé, rendszerint arasznyira a víztükör fölé építi. Néha bokrokon lévő elhagyott madárfészekbe telepszik. Sás-, nád- és gyékénylevelekből készült fészkébe a tojó április derekán 7-10 tojást rak, amit a hímmel felváltva melengetnek. A sűrűn fekete pihés fiókák 18-21 nap alatt kelnek ki, és 1-3 napg maradnak csak a fészekben. Ezután szüleik vezetésével járják a mocsarat, és szedegetik az apró vízirovarokat, sigákat. Mindkét nem (hím és tojó) azonos színű. A kitollasodott fiatalok barnásak, csőrük zöldesbarna. A városszéli horgásztavak vízityúkjai bizalmasak az emberrel, egyébként rendkívül óvatos, félénk madarak.