4.fejezet: Megérkezetm Hasszanjébe
-részlet-
"...Miss Reilly megkérdezte, találkoztam-e már Mrs. Leidnerrel. - Nem - feleltem. - Csak a férjével. - Kíváncsi vagyok, mi lesz a véleménye róla. Erre nem válaszoltam semmit, mire folytatta: - Nagyon szeretem dr. Leidnert. Mindenki szereti. Ez annyi, mintha azt mondanád, gondoltam, hogy nem szereted a feleségét. Még akkor sem szóltam semmit, mire hirtelen megkérdezte: - Tulajdonképpen mi a baja? Leidner doktor nem mondta el magának? Eszem ágában sem volt pletykálkodni egy páciensről, akit még csak nem is láttam, így hát kitérő választ adtam. - Úgy tudom, hogy kissé ki van merülve, és gondoskodásre szorul. Miss Reilly kurtán, keményen felnevetett. - Atyaisten - mondta - az a kilenc ember, aki eddig gondoskodott róle, talán nem elég? - Gondolom, azoknak megvan a maguk dolga. - válaszoltam. - Persze hogy megvan a maguk dolga. De Louise az első... ő aztán gondoskodik erről, méghozzá alaposan. - Nem, mondtam magamban. Nem szereted te ezt a nőt. - No mindegy - folytatta Miss reilly - akkor sem értem, hogy mit akar egy hivatásos ápolónővel. Azt hittem volna, hogy az amatőr segítség jobban fekszik neki, mint valaki, aki hőmérőt dug a szájába, számolja a pulzusát, és mindent kézzelfogható tényekre vezet vissza. Hát be kell ismernem, hogy kíváncsi lettem..."
CopyRichtbyLilly
|