Frankie elsö orán hallgathatta a megjegyzö beszolásokat. Leveleket küldtek neki, hogy megverik, meg hogy még megbánja, meg minden ilyen fenyegetö levél. Öt sem kimélték se a tanárok se senki. Egy csaj hozzá vágott egy ceruzát, mire Frank fájdalmas au-t nyomott be ora  közepére. Erre a tanár hátra fordulva megkérdezte:
- Frank Iero. Annyira unalmas az ora, hogy  már fáj, mer akkor haza lehet menni.
- Nem tanárnő. Kitty megdobott egy ceruzával. – kezdte Frank.
- Fiam, persze, én magam meg az amerikai elnök vagyok.
- De tényleg nézzen rá. -  ekkor Kittyre mutatott akinek az ártatlan feje alatt ott lapult a gonosz vigyor.
- Nah fejezd be és kezdj el dolgozni.
Frank nem szolt semmit, csak elkezdett másolni a táblárol. De az se ment olyan könnyen hátulrol egy srác állandoan piszkálta. Erre ö hátra döntötte székét. Amire a srác felállt és szolt a tanárnak:
- Tanárnö! Frank hitázik és az asztalomat lökdösi.
Sajnos frank ártatlan szemei nem hatották meg a tanárt ezért muszáj volt magyarázkodnia.
- Esküszöm, hogy Justin piszkálta a hátam és én meg hátra döltem, hogy fejeze be. – magyarázta Frankie.
- Áhh. Szóval beismered hogy hintáztál? – kérdezte gonosz vigyorral a képén a tanár.
- Igen, de azért merrt Justin piszkált. – ezt olyan aranyosan és bünbánoan mondta, hogy furcsa mod még a tanárnak is megesett rajta a szive.
- Jol van Iero, fejezd be a hintázást, King, te meg fejezd be a piszkálást.
Ezzel elment, Justin pedig egy fenyegetö pillantát vetett Frank felé. Aki kellemesen folytatta a munkáját a táblárol másolást. Igaz megijedt, mert tudta ezt még ugy is megkapja Justin és bandájátol.
Gerardék egésznapja egész kellemesen alakult, mig Mikey össze nem futott a 4. Ora után Markkal és a barátnöjével.
- Ez az a gyerek aki megvert?- kérdezte a lány.
- Igen és... – de Mark már nem fejezte be a mondatot.
- Én nem vertem meg. Ö fogott le , mig a bátyjámat verték. – kiabálta Mikey.
- Na jah. De ö megérdemelte. – mondta Mark.
- Mi ti megin megvertétek szegény Gerardot? – kérdezte a lány.
- Igen, mert tegnap kötözkösött.
- Nem is, azt is ti kezdtétek. – szolt közbe hösiesen Mikey.
Ekkor termett ott Gerard.
- Sya Mary. Hát te mit kersel Markkal?- kérdezte meglepödve Gerard. De a lány csak lehorgasztotta a fejét és helyette Mark válaszolt.
- A barátnöm. És most csá. – mondta majd elráncigálta a lányt.
Mikey meg csak nézte honnan ismerheti Mary-t.
- Bratyo! Hogy honnan ismerem Mary-t? – Gerard csak bologatott válaszhejett.
-  hát az hosszu általánosba egy osztányba jártunk és mindig megvédett, aranyos lány... csak most nem tom miért jár Markkal.
- Aha biztos nah megyek uccso órámra. – köszönt Mikey.
- Jah én is csá.
Ezzel mindketten más irányba vették az irányt.
Frank egésznap azon agyalt ki lehetett az a lány a bejáratnál, és még a folyoson is addig agyalt rajta még szekrénye fele bele nem ütközött.
Lehorgasztott fejjel vette be a kanyart, aminek az lett a következménye, hogy neki  ment pont annak a lánynak aki reggel a könyvét vitte után. Ezzel mindkettöjük könyvei ki hullottak a kezükböl és Frank annyira bepánikolt, hogy mindien fele a segitségett kereste.
- Jaj nagyon bocsi, nem figyeltem. – keztde a lány. – jaj te vag y az reggel a lépcsös eset után.
- Aham. – de még mindig nem nézett föl. Majd miután felemelte fejét akkor vette észre, hogy az a lány az.
- Szia. Bocs hogy nem ismertelek föl, kikészitett ez a nap. – mondta Frankie.
- Hát akkor szia. Agnes vagyok. – mondta mosolyogva a lány.
- Frank. Esetleg Frankie. Amugy te melyik osztályba jársz?
- 7/c. Te?
- 7/a. De jo tehát évfolyam társam vagy, de olyan furcsa, hogy összevont orákon sosem láttalak. – mondta Frank már mosolyogva.
- Hát az furcsa, mert én láttalak.
- De jo. Am nem lenne kedvem ma suli után eljönni valahova velem? – kérdezte félve Frank.
- De szivesen.
- Áhh nem baj kibirom vala...mi azt mondtad szivesen?- annyira meglepdött hogy neki ment a szekrénynek..
- Aham akkor suli után szioka. – köszönt majd elment.
Frankie szohoz sem tudott jutni. Leült a szekrény elé és ott kuporgott,addig amig a feje fölött el nem kezdett csilingelni a csengö. Felállt és elindult az utolso orájára.