|
A pálos rovásírás
Dr. Hosszú Gábor
1. A kétféle magyar rovásírás
A középkori magyar egyház kiterjedten használta a rovásírást. Középkori leírásainkból sokáig csak az ún. székely rovásírást ismertük, mert elsősorban Erdélyben, a székelyek használták a rovásírást, s használják mind a mai napig, persze csak mint kiegészítő írást. Azonban ahogy elkezdtek a régmúlt leplei fellebbenni, úgy bontakozott ki az Árpád-kor rejtelmes századaiból egyre több rovásírásos emlék, amelyet nem lehet a székely- rovásírás előfutárának tekinteni. Ez a rovásírás sokkal közelebb áll a türk rovásíráshoz, mint a székely. Mivel legtovább a pálos (és részben a jezsuita) szerzetesek használták, ezért ezt pálos rovásírásnak nevezzük.
Ma már a szakirodalom egyre általánosabban elfogadja a kétféle magyar rovásírás létét. Az elsőt „székely (rovás-) írásnak”, vagy középkori elnevezéssel hun, szkíta, régi magyar írásnak hívják. Püspöki Nagy Péter meghatározása szerint pedig Kárpát-medencei Lineáris-A a neve [5]. A pálos-rovásírást nevezik türkös, vagy pilisi, vagy Lineáris-B-nek is.
A magyar történelemben a székely-rovásírás maradt fenn élő használatban, s pálos rovásírást használók jobban ki voltak téve a török-korszak viharainak, ezért annak a használata megszakadt. Ennek alapján a manapság rovásírással foglalkozók mind a székely rovásírást használják.
2. A pálosok
A pálosok rendjét Boldog Özséb alapította. A magyar pálos rend a középkori magyar állam egyik legbiztosabb tartópillére volt. A pálos rend fénykorában egész európára kiterjedt, de a központja Buda mellett volt, s mindne hatodik évben minden egyes pálos kolostor küldöttjének be kellett számolni itthon a kolostor életéről. A világ minden pálos szerzetese, függetlenül attól, hogy hol lakik, a rendbe való belépéssel magyarnak számított [3]. A pálos rendet különösen támogatta Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király.
Érdekes színfolt a magyar pálosok történetében a dél-amerikai szereplésük, amelyre minden magyar méltán büszke lehet. Encyclopediea Hungarica [2] szerint Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig eljutottak (mai országneveket használva természetesen), ahol szembekerültek Pizarro és katonáival, akik kegyetlenkedtek az inkákkal szemben. Mivel a magyar szerzetesek zavarták őket, ezért kisebb szigetekre igyekeztek a szerzeteseket áttelepíteni. A magyar pálosok eme üldöztetésük idején egymás közti levelezésükben az otthonról hozott rovásírást használták. Ezen írás jellegzetessége, hogy balról jobbra haladt.
A magyar pálosokról még 1559-ből is vannak emlékek Dél-Amerikában. A pálosok számára végzetes volt a török hódítás, hiszen így a bázisukat, a független és erős magyar államot veszítették el. 1551-ben meggyilkolták a rend legismertebb tagját, Martinuzzi Fráter Györgyöt, egyidejűleg a bécsi udvar bizalma is megrendült a pálosokban. A dél-amerikai pálosoknak 1560. táján veszett nyoma. Helyüket spanyol szerzetesek és később közép-európai jézus- társaságiak (jezsuiták) vették át. Közöttük volt 20-30 magyar jezsuita is. Legtöbbször ők is a pálos rovásírás jegyeivel rögzítették azokat a szövegeket, amelyeket titokban akartak tartani [2].
A pálos rovásírást még a XVI. században is ismerik Magyarországon [9], s csak később merült a feledés homályába.
3. A pálos rovásírás fennmaradt emlékei
felsőszemerédi római katolikus templom 1482-ből származó két
3.1. Áttekintés
Tászoktetői rovás [9]
ˇ Körmöcbányai rovásemlék [9]
ˇ Pécsi rovásemlék [9]
ˇ Dálnoki rovásemlék [9]
ˇ Rovásgyűrűk feliratai [9]
ˇ A felvidéki felsőszemerédi római katolikus templom 1482-ből származó két különböző rovásfelirata [4]
ˇ Homoródkarácsonyfalvi kőrovás [1]
ˇ Bonyhai kőrovás [1]
ˇ Pedra da Gavea-i sziklán talált feliratok [7]
ˇ Bodrogkeresztúri aranylemez [1]
ˇ Egri székesegyház romjaiból előkerült rovás [1]
ˇ Óbudán talált emlék [1]
ˇ Szent István törvények szövegében talált emlék [1]
ˇ Domonkos torony, Budavár [6]
ˇ Cerro Pelado barlang rovásfeliratai Mathieu szerint [2, 11]
ˇ 1576-ból származó brazíliai rovások [7]
ˇ További dél-amerikai rovások Fehérné Walter Anna szerint [8]
ˇ Parajdi rovásemlék [9, 10] (nem bizonyított a hitelessége)
ˇ Vinland Map térkép felirata [2]
ˇ A svájci Anniviers-völgyben talált rovásfelirat [4]
ˇ Zakariás János perui levele [2]
3.2. Dél-amerikai emlékek
A pálosok feljegyzéseinek nagy része később hazakerült, s ezekből származik a Vinland Map nevű térkép, amely rovásírásos emlékek találhatók.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
