BUDAPEST, BÉCS – Nem kell elkeseredniük azoknak a gazdiknak, akiknek a kutyája nem hallgat a nevére, és bambán néz az eldobott labda után. Összeállításunkból kiderül, gyakorlatokkal fejleszthetjük is a kedvenceink intelligenciáját. Ráadásul könnyű lesz szót érteni velük, hiszen lassan az ugatásukat is megértjük – köszönhetően egy magyar kutatócsoport találmányának.

Eldőlt a régi vita, képesek-e a kutyák felismerni a fotókat s a képernyőn megjelenő kétdimenziós képet. A Bécsi Egyetemen bebizonyították: a válasz egyértelmű igen! A legkülönbözőbb ebek választották ki azokat a fotókat, amelyeken kutyák voltak. Ennek ellenére nem könnyű mérni a kutyák intelligenciáját – véli dr. Immanuel Birmelint szakértő. „Egyfajta érzelmi érzékenységről lehet beszélni, amivel a kutya megérti-megérzi a gazda szándékait. Jogos a régi feltételezés, amely szerint nem mindegyik fajta egyformán értelmes.

A nagyobb érdeklődés, az aktívabb hozzáállás jobb szellemi teljesítményt szül, de nem igaz, hogy a nagyobb kutyák eleve butábbak. Azt sem igazolták a professzor tesztjei, hogy a keverékek értelmesebbek, mint a fajtatiszták. Arra a kérdésre, honnét tudom, milyen okos a kutyám, a kutató azt feleli: teszt jellegű feladatokkal kell próbálkozni, de különbséget kell tenni a parancsteljesítés és a „gondolkozás” között.

Virányi Zsófia etológus, a Bécsi Egyetem állati viselkedéssel foglalkozó kutatója szerint az egyes kutyafajtákat különböző feladatokra tenyésztették, és mindegyik más szempontból tehetséges. Zsófia az úgynevezett szociális tanulás képességét és az utánzással elsajátítható tudás fejlődését kutatja. „Minden fajta egyedi képességeihez eltérő elvárásokat kell társítanunk.

Azoknak a tulajdonosoknak, akiknek az problémája, hogy a kutyájukat a közhiedelem butának tartja, elsősorban önbizalom-fejlesztő gyakorlatokat javasolnék” – élcelődött az etológus. „Aki együtt él a kutyájával, az remélhetőleg nem a fajtáról kialakult általános nézetekre hagyatkozik, hanem maga is meg tudja ítélni, hogy a kutyája boldoggá teszi-e, illetve elégedetlen vele valamiben.

Mindig kérdéses, hogy a kutya képességei vagy a gazda odafigyelésének hiánya felelős a kutya viselkedéséért.” A jó kutya holtig tanul. Bebizonyosodott, hogy az ebek szavakat is képesek értelmezni. A rekorder collie 200, az átlagos képességű fajtársa 2030 szót tud. A „Labda!” vagy „Bot!” típusú vezényszavak átlag négy nap alatt megtaníthatók. Ahhoz, hogy az egymás mellé tett pálca és labda közül parancsszóra a megfelelőt válassza, már jóval több idő kell. Persze ne feledjük, mindig jutalmazzuk valami finomsággal az eredményt.


Így eszesedik az eb

Egy nyitott kertkapu közelében átdobjuk a kerítésen az eb valamilyen kedvencét. A tompább buksi elmegy a kerítésig, és ott búsan megáll. A bölcs egyből a kapu felé indul. A tanításra szánt idő nem lehet több napi 15-20 percnél, mert a kutyánál a szellemi tevékenység fárasztó: negyedóra belőle éppen annyi energiáját emészti fel, mint egy háromnegyed órás futás!


Elárulja az ugatás, mit érez a kutya

Molnár Csaba, az ELTE etológiai tanszékének munkatársa éveken keresztül vizsgálódott, 6 ezer ugatást hallgatott végig és elemzett ki, míg végre kijelenthette: megérthetjük az ebek nyelvét. A kísérletben 14 blöki vett részt, 6-féle élethelyzetben rögzítették a vakkantásokat. Ennek ismeretében a kutyák hangjából lehet már tudni, hogy milyen hangulatban vagy milyen helyzetben vannak. Az ugatás azonban nem árulja el azt, hogy az állat mennyire intelligens.

„Az állati intelligenciával foglalkozók úgy határozzák meg a fogalmat, hogy az intelligencia az adott környezethez való alkalmazkodás képességét mutatja meg – mondta Molnár Csaba. – A kutyákat az emberek a történelem során különböző célokra tenyésztették, így más és más képességek alakultak ki bennük. Ami az egyiknek szükséges volt, az a másiknak nem kellett.” Ezért aztán igencsak vékony jégre merészkedik az, aki egyértelműen kijelenti, hogy a kutyafajták megkülönböztethetők intelligencia alapján. Hiszen inkább arról van szó, hogy az állatok képességei mások, nem pedig az okosságuk.

„A képességeket lehet fejleszteni is – biztatott Molnár –, a kutyáknak meg lehet tanítani azokat a dolgokat, amelyekre egyébként is fogékonyak.” Akit azonban butácska ebbel áldott meg a sors vagy a tenyésztő, annak nincs sok esélye arra, hogy az ő kutyáját megválasztják majd valamelyik egyetem tiszteletbeli tagjának: az intelligencia nem fejleszthető. Négylábú tudományos munkatársról nemigen hallani, pedig Magyarországon van egy: Filip, a mozgássérült gazdájának segítő belga juhász az ELTE kynologiai tanszékének munkatársa.

Az eb korábban a Vasárnapi Blikkben is szerepelt, tényleg csodálatra méltók a képességei: kinyitja az ajtót, fel- és lekapcsolja a villanyt, sőt még az elejtett pénzt is felveszi. Összesen körülbelül 50 parancsszót ismer, de képes leutánozni gazdája cselekedeteit. Filipről naplót vezetnek, amit a tanszéken elemeznek ki.

forrás: Blikk.hu