Ha el akarod olvasni a frisseket az oldalon akkor irány a Home, ha esetleg hírdetni jöttél vagy az oldallal kapcsolatos kérdéseid vannak látogasd meg a Network-ot. Vagy netán esetleg az animék őshazája és maguk az animék érdekelnek? Akkor kukkancs be a Japán menübe. Ha szórakozni vágysz, vagy csak elütni az időt akkor viszont a For you a megfelelő választás ;3 Töltögetésért pedig látogasd meg a Média menüt. Ha ezek után még hiányosságokat érzel az oldalon keresd fel kezelőorvosd vagy gyógyszerészed vagy az oldal Ötletkönyvét x3
Japán nyelv.
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) kb 120 millió ember anyanyelve, így a 9. legnagyobb beszélőközösségű nyelv. Legnagyobb részük Japánban él, mivel egyetlen országban sem beszélik ezen kívül, első vagy második nyelvként.
A ragozó nyelve eredete máig sem tisztázódott:
Közeli rokonságot eddig az Okinawán beszélt rjúkjú nyelvel találtak.
A koreai nyelvel távolabbi rokonságot vélnek sokan.
Írásukban 3 írásrendszer található:
- Hiragana
- Katakana (szótagírás)
- Kanji ( kínai származású képírás)
Ezenkívül használják még a romanji-t, ami a latin betűs írás neve. 1947-ben történt, hogy az USA megszállók az addig 50 ezres jeltendszert lecsökkentettették 1850-re, majd 1981-ben 1945-re növelték.
Kanjival a szavak fogalmi részét írjuk le pl: főnevek, igekötő.
Hiraganával toldalékokat határozószókat.
Katakanával pedig az idegen szavakat.
Táblázat:
Hiraganák
a
i
u
e
o
-
あ
い
う
え
お
k
か
き
く
け
こ
sz
さ
し
す
せ
そ
t
た
ち
つ
て
と
n
な
に
ぬ
ね
の
h
は
ひ
ふ
へ
ほ
m
ま
み
む
め
も
j
や
ゆ
よ
r
ら
り
る
れ
ろ
v
わ
を
N
ん
g
が
ぎ
ぐ
げ
ご
z
ざ
じ
ず
ぜ
ぞ
d
だ
ぢ
づ
で
ど
b
ば
び
ぶ
べ
ぼ
p
ぱ
ぴ
ぷ
ぺ
ぽ
Katakanák
a
i
u
e
o
-
ア
イ
ウ
エ
オ
k
カ
キ
ク
ケ
コ
sz
サ
シ
ス
セ
ソ
t
タ
チ
ツ
テ
ト
n
ナ
ニ
ヌ
ネ
ノ
h
ハ
ヒ
フ
ヘ
ホ
m
マ
ミ
ム
メ
モ
j
ヤ
ユ
ヨ
r
ラ
リ
ル
レ
ロ
v
ワ
ヲ
N
ン
g
ガ
ギ
グ
ゲ
ゴ
z
ザ
ジ
ズ
ゼ
ゾ
d
ダ
ヂ
ヅ
デ
ド
b
バ
ビ
ブ
ベ
ボ
p
パ
ピ
プ
ペ
ポ
A japán szavak átírása az angolban is használt Hepburn féle átírás szerint történik. De nem azaonos vele a japán és a magyaer nyelv különbségei miatt.
Nyelvtanjuk SOV sorrendű. A mutató névmások megelőzik a jelzett szót.
A főneveket nem ragozzák. Esetviszonyukat különböző partikulák jelzik. Wa- topik jelölő, ga- alany jelölő, o.- tárgyjelölő, ni- helyviszonyok jelölője, no- jelzői viszonyok. Többesszámokat sem használnak, de ezek a mondatokból nem derülnek ki. Ha ilyen van akkor megkettőződik az amiből több van. Pl: Ott cica-cica van= ott cicák vannak.
Udvariasságból a nevek mellé gyakran tesznek különböző jelzőket pl: san, sama, stb.
A szamneveknek 1-10-ig 2 szorzata létezik. A japán (J) és a kínai (K)
Igéik nem vesznek fel személyragokat. Igeidő és mód tekintetébe viszont van igeragozás. Nincs főnévi igenév sem.
Nevüket a magyarral azonosan írják ( vezetéknév, keresztnév) valamint a címeket is. Város, városrész, háztömb stb.
(C) Kawaiik.gp
Nyilatkozat
Szia!(^o^)// Üdvözlünk az oldalunkon ami Japánnal és az országot körülvevő dolgokkal foglalkozik^^ Fontos hogy 2-en szerkesztjük az oldalt ezért kérünk, hogy ne egyesszámban írj! >o< Valmint ha teheted Mozilla Firefoxot használj^^ ×Arigato^^ Üdv:Asumi és Natsumi