2. rész

 - FLÓRA, úgy aggódtam érted! Szandra és Kriszta is azt mkondta egyszerűen elszöktél, miután anyud meghalt a kórházba. - ezt már lenn az étkezőasztalnál mondta!
- Tehár, meghalt? -kérdeztem szomorúan
- Igen, azt hittem azért jöttél el...
- Nem, azért jöttem el, mert nem akartam apucihoz, meg az uj nőjéhez költözni.
- Értem! És nagyi, Ti hogy találkoztatok? - kérdezte Sarahhoz fordulva.
- Leültem Flóra mellé a buszon, és utána a kölni végállomáson beszélgetni kezdtünk, és utána idejöttünk. Nem is mondtad, hogy ismered Christ.
- Szólni akartam. Amikor bepakoltam a ruháim a szekrénybe találtam róla egy fényké...
- Igen-igen ezt szerettem volna még mondani.. Nem nyúltál a kártyámhoz. Honnan volt pénzed rá, hogy festéket vegyél, és hogy megcsináld az egész lakást?
- Anya csinált nekem bankkártyát még otthon. És azt mondta, ha szükségem van rá használjam, hát most volt. Remélem tetszenek a színek.
- Igen nagyon. Írtó ügyes vagy!
- Köszönöm.
miután befejztük az étkezést, Chris ujra hozzám fordult.
- Flóra lenne kedved eljönni velem sétálni?
- Igen, de csak ha nem gond. -néztem rá Sarahra.
- Menjetek csak, én megyek aludni! Sziasztok!
Gyors felmentem a szobámba és átöltöztem valami kényelmesebb ruhába, meghát az előzőbe kicsit bele is izzadtam. Befújtam magam a kedvenc parfümömmel. És az ajtónál vártam Chrisre aki pár perccel később már előttem állt.
- Indulhatunk? kérdezte. Iszonyat jól néz ki!
- Persze! - mosolyogtam rá.
Elindultunk Köln sötét utcáin, hogy felfedezzük Chris szülővárosát, ahol most, mégha titokban (én menekülve), de együtt vagyunk. Egy ideig egymástól kicsit messze sétáltunk aztán ő odajött hozzám, magához húzott.
- Iszonyatosan aggódtam érted! Mindenhol kerestelek. Mért nem válaszoltál az sms-eimre? Mért nem jelentkeztél?
- Mert, én...nem...
Azzal a lendülettel meg is csókolt. Az elején még viszakoztam volna, de utána átadtam magam az érzésnek. Ha így folytatjuk bele fogok szeretni. És az nem jó, mert ha Sarah elküld, akkor mindennek vége. És ezt holnap tisztáznom is kell vele. De most jó itt Chrissel, akármennyire is fáj, a tudat, hogy biztosan vége lesz ennek a nyári románcnak. Végigsétáltunk a sétáló utcán, immáron kézenfogva. Épp a fagyizóból jöttünk ki amikor Richard megfogta a vállam.
- Szia hercegnő, Téged is látni erre?
- Szia Richard. Igen, eljöttem fagyizni.
- Sikerült kifesteni?
- Még szép! Nekem ne sikerülne?
Elnevettük magunkat. Ekkor Chris is kijött a fagyizóból.
- Szia, mehetünk Flóra?
- Chris? Te Chris vagy? - kérdezte hitetlenkedve Richard.
- Igen, legalábbis ugy hívnak.
- Nem ismersz meg? Richard vagyok.
- Tee?? Richie-icipici-mókusbuci? hehe, perssze hogy emlékszem rád. Emlékszel mennyit hülyültünk még tavaly is a gimibe?
- Te beszélsz a Richie-icipici-mókusbucival? Chris-üvöltőrókabucimacival vegyítve. Már bocs, még az icipici-mókusbuci is jobb.
Nevetve mentünk tovább. Tehát van egy üvöltőrókabucimacival vegyítve barátom. Fantasztikus. Hát valami uj hír?
- Télleg együtt vagy még Janaval? Vagy épp a hercegnőmre hajtassz?
- Janaval szakítottunk amikor elindult az Us5. A hercegnőd pedig a barátnőm, tehát már nem kell rá hajtanom, de ajánlom, hogy te se tedd.
- Bocs, már rá sem nézek. De hercegnő elmesélte, hogy én vittem haza?
- Még nem, ma értem ide hozzá. És amint láttam, iszonyú tehetséges a drágám!
- Ebben biztos vagyok. - Richard ránézett az órájára. - így elszaladt az idő? Mennem kell, ne haragudjatok!
Két puszit adott nekem, kezet fogott Chrissel majd elment.
- Nem is mondtad, hogy ismered!
- Nem tudtam, hogy Te is ismered, és különben is ma találkoztam vele először, segített hazavinni a négy vödröt. Ennyi volt.
Kézenfogva sétáltunk tovább. Az elmúlt pár napban nem töltöttem ennyi időt a szabadban, de jó érzés volt. Mikor hazaértünk, Chris már a kapuba búcsúzni akart.
- Én megyek, kicsim, de holnap is eljövök.
- Hova mész? Ilyen későn? Mért nem maradsz itt?
- És hol aludjak, jelenleg Tied az egyetlen olyan szoba, ami üres volt, és nagyi mellé nem szivesen fekszem be.
- Bújj mellém. - mikor ezt kimondtam, akkor tudatosult bennem. Szobára hívtam Christ, de hisz még sosem voltam fiúval, úgy. Mi lesz ha...?
- Nem, nem vagyok liliomtipró.
- Akkor mit szolnál, ha csak egy ágyba aludnánk, de nem történne semmit, nem akarom, hogy ilyen későn elindulj.
Kicsit filózott még azon amit mondtam aztán együtt felmentünk a szobába. A mosdó letusoltam, majd felvettem egy rövid nacit, meg egy topot. Mindig abban alszok. Ő boxerba feküdt az ágyon.
- Akkor melyik felén szeretnél feküdni?
- Nekem mindegy.
Bebújtam oda ahol még volt szabad hely.
- Azt beszéltük, nem lesz semmi.
- Mért szeretnéd? - néztem rá bociszemekkel.
- Ameddig Te nem akarod, addig semmiképp.
Hozzábújtam. Éreztem az illatát, olyan finom. Sokáig csak így feküdtünk aztán engem elnyomott az álom. De vele álmodtam. Hogy 10 év múlva elvesz és sok szép csöppségünk lesz. Nagyon édes álom volt. Főleg mert vele volt. De tini vagyok, ezek normális álmok. Pár év múlva tuti, hogy nem akarom majd. Reggel 8-kor ébredtem de ő már nem volt ott. Csak egy szál rózsa, és egy levél:

" El kellett mennem, ne haragudj rám. Jó volt ugy aludni, hogy hozzám bújtál. Amint tudok visszajövök. Nagyival beszéltem. De majd ő elmondja miről. Lehet, hogy még korai ezt mondani, de SZERETLEK! Sietek vissza hozzád! Csók: Chris"

Átöltöztem elmentem a mosdóba mosakodni, majd lementem a konyhába, Sarah már javába csinálta a reggelit.
- Szia Flóra.
- Szia Sarah. Beszélni szeretnék Veled, egy két dologról, ami már nem tűr halasztást. És muszáj megbeszélnünk, hisz az életem további rész függ ettől a beszélgetéstől.
- Gyere reggelizzünk!
- Sarah beszélni szeretnék Veled.
- Hány tükörtojást kérsz?
- Sarah, kérlek - néztem rá bociszemekkel, hátha.
- Kettő elég? Majd délután megbeszéljük. Igen, elfelejtettem mondani, a fiamat ma kiengedik a kórházból és idejön az egész család vacsorázni, és Chris egy-két barátja is. Segítesz majd megfőzni?
- Sarah, beszélnünk kell arról, hogy itt maradhatok-e nálad örökre?
Vajon mit fog válaszolni? Azonnal elzavar? Vagy még találkozhatok Chrissel? Várakozóan néztem Sarahra.
- Mért ne maradhatna itt nálam az unokám barátnője? Olyannak ismersz engem aki csak úgy kidobna valakit, aki az egyik rokonának a barátnője? Nem vagyok én olyan.
Megdöbbenve néztem Sarahra. Chris barátnője? én? biztos nem kevert össze azzal a Janaval? Miről beszélt ma reggel Chris és Sarah? Én voltam a téma? Ez egy tréfa?